Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-323

Az országgyűlés képviselőházának 323. ülése 1938 június 3-án, pénteken. 371 viszont ha a még hátralevő hónapokat is számításiba vesszük, akkor körülbelül 10—15%os emelkedést állapíthatuinlk meg. Különös fontossággal bír azoknak a háziiparoknak támogatása, amelyek az önellátás szempontjából jönnek 'tekintetbe, így különösen a kender-, len- és gyapjúfeldolgozó tanfolyamok létesítése. A kender feldolgozásával kapcsolatban még szükségesnek tartom megemlíteni a kenderáztatók létesítésének lehetővé tételére szolgáló segélyek folyósítását. Háziiparunk fejlesztésével összefügg az értékesítés kérdésének megszervezése. Háziipari és iparművészeti exportunk 1933-ban csak 650.000 pengőt tett ki, 1934-ben 1,100.000 pengőre emelkedett fel, 1937-ben pedig már 7,410.000 pengőre növekedett. Ebből látjuk, hogy itt tényleg olyan fejlődéssel számolhatunk, amely a háziiparral foglalkozó magyar falusi lakosság keresetét a jövőben igen lényeges mértékben emelheti majd fel. Gyáripari termelésünk fejlesztése szempontjából elsősorban azoik az iparok jönnek tekintetbe, amelyeknek nyersanyaga részben már I itt nálunk megvan, részben pedig amely nyersanyagot egyrészt mezőgazdaságig termelésünk átszervezésével, másrészt meglévő termelési ágak fejlesztésével tudnánk^ elérni. Ebből a szempontlból egészen röviden megemlítendőnek gondolnám len termelésünk fejlesztését. Régebben a len textiliparunk legfontosabb nyersanyaga volt és csak az utóbbi időben szorította ki^ az olcsóbb pamut. Magyarország len term élése Európában rangsorban ma már csaikl a tizeniharmadiik helyen áll. 1935— 1936-ban lenitermelésünk 53.000 métermázsát, 1936/37-Hben 97.000 métermázsát tett ki, ugyanakkor behozatalunk 72.000 métermázsa volt. Belföldi termelésünk 1935/36-ban az ipari felhasználásához szükséges mennyiségnek 22%-át,. 1936/37-ben 41%-át fedezte. Az esetben, ha jelenlegi hazai szükségletünket hazai nyersanyaggal akarnók ellátni, körülbelül még 5000 hold len termelésére volna szükség. Az esetben pedig, ha a belső piac felvevőképességével számolunk,, ezi az 5000 hold 'esetleg a kétszeresére is felemelhető volna. A ruhaszövet előállításánál belföldi gyapjútermelésünk a szükséges nyersianyagmennyiségnek körülbelül csak 46%-át fedezi. Ha tekintetbe vesszük a szükséges finomabb minőségű gyapjú behozatalát, még akkor is körülbelül 2 millió juh volna az, amelynek gyapjútermését a magyar ipar át tudná venni, amely esetben az előbb említett külföldi behozataltól el tunánk tekinteni. Ugyancsak jelentős mennyiséget használunk fel a kenderből. Az ipar teljes szükségletének ellátásához még körülbelül 5000 holdon kellene kendert termelnünk. A legutóbbi időkben műselyemszükségletünk is nagyon fokozódó, erősbödő tendenciát mutat. Ebben a vonatkozásban teljesen behozatalra szorulunk. Azt, hogy a műselyem termelése az utóbbi időben milyen hihetetlen jelentőséget nyert, talán megvilágítja az a számadat, hogy a világ termelése tíz év alatt 103.000 tonnáról felemelkedett 450.000 tonnára. Importunk ebben a vonatkozásban 25.000 métermázsát tesz ki, a kikészítésre behozott mennyiségen felül. A műselyem nyersanyaga alfacellulóze, segédanyaga marónátron és szénkéneg. Sem az ár magassága, sem nyersanyaghiány nem akadálya a hazai gyártásnak, mert marónátront is és szénkéneget is megfelelő mennyiségben tudunk már előállítani. Régebben volt egy műselyemgyárunk, amely azonban a gyártási eljárás elavult volta miatt beszüntette az üzemét. Egy új műselyemgyár létesítése az ország egyik igen fontos szükségleti cikkének belföldön való előállítását tenné lehetővé és ebből a szempontból országos érdek volna. Ha iparunk olaj ellátását vizsgáljuk, megállapíthatjuk azt, hogy az utóbbi időben a növényi olajok nagymértékben pótolni tudták a külföldről behozott zsiradékokat és olajokat, így különösen a napraforgóolaj, amely technikailag képes mind a halzsírt, mind a koprát pótolni, sőt jelenlegi helyzetünk mellett, megfelelő plusztermelés esetén, nem okozna különösebb nehézséget kivitelünknek ezen a téren való fokozása sem. A hazai forrásból történő ellátásra való berendezkedés esetén a szükséges napraforgót a meglévőn felül körülbelül 60.000 holdon lehetne termelni. Ennek révén mentesülnénk körülbelül 52.000 métermázsa halzsír és 36.800 métermázsa kopra behozatalától. Igen fontos feladata még az iparügyi minisztériumnak, hogy Magyarország megfelelő villamosítása minél rövidebb időn belül megtörténjék. Ha a villamosítás ügyét nézzük, akkor azt látjuk, hogy 3400 községből 1100 van villamosárammal ellátva. Ha a lélekszámarányt nézzük, ez már sokkal kedvezőbb, mert az ország lakosságának körülbelül 60 százaléka rendelkezik villamosárammal. Az ország villamosításának pénzügyi alátámasztása azonban meglehetősen súlyos akadályokkal küzd.^ Az ehhez szükséges összeg körülbelül 100 millió pengőt tesz ki, amihez még az a nehézség is járul, hogy itt a tőkét csak 5—6 évenkint lehet megforgatni. A bruttó jövedelem nem tesz ki többet 15—16 százaléknál. Célszerű és hasznos volna egy villamosítási alap létesítése, amely lehetővé tenné a vállalatok részére, hogy olyan községeket is belekapcsoljanak a villamoshálózatba, amelyeknek bekapcsolása e nélkül a segítség nélkül annyira nem rentábilis, hogy a legkomolyabb akadályokba ütközik és tényleg effektív veszteséget jelentene azokra a vállalatokra, amelyek ezt a munkát elvégeznék. Egy másik igen fontos munkaalkalom a vízvezetéki és csatornázási munkálatok elvégzése. 56 városunk közül 27-nek van vízvezetéke és 23-nak csatornázása. Ha ezek a munkálatok megkezdődnének, munkanélküli lakosságunk hosszú ideig volna foglalkoztatva. T. Ház! Amint méltóztatnak látni, itt a feladatok olyan sokaságával állunk szemben, hogy tulajdonképpen abból az összegből, amely erre a célra az iparügyi tárca rendelkezésére áll, osak a legnagyobb nehézségek árán, a legnagyobbfokú kezdeményezés és invenció segítségével lehet ezeknek a munkálatoknak csak egy részét is elvégezni. Kétségtelen azonban, hogy ha ezt a kérdést egy másik szempontból vizsgáljuk és azt kérdezik tőlünk, hogy mindezeknek a munkálatoknak elvégzéséhez rendelkezünk-e egyrészt a szükséges nyersanyaggal, másrészt munkaerővel, akkor azt a feleletet kell, hogy adjuk, hogy ezeknek a munkálatoknak elvégzéséhez mind a szükséges nyersanyag, mind a munkaerő ebben az országban rendelkezésre áll. Elsősorban szervezési kérdés, — még pedig nem a legnehezebb szervezési kérdéseknek egyike — az ország közgazdaságának oly módon való irányítása, hogy