Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-323
Az országgyűlés képviselőházának 323. ülése 1938. évi június hó 3-án, pénteken, Kornis Gyula, vitéz Bobory György és Lányi Márton elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca 1938/39. évi költségvetése és vele kapcsolatban a költségvetés XIX. és XX. fejezete. Hozzászóltak : Csizmadia András, Propper Sándor, Tóth Pál, Esztergályos János, Mózes Sándor, Rakovszky Tibor, Fábián Béla, Csoór Lajos, Meizler Károly. A részletes tárgyalásnál hozzászóltak: Andaházi-Kasnya Béla, Esztergályos János. — Az iparügyi tárca költségvetése és vele kapcsolatban a költségvetés XXI. és XXII. fejezete. Hozzászóltak : Szentpály László előadó, Dulin Jenő, br. Vojnits Miklós, Éber Antal, vitéz Pintér József, Takács Ferenc, Ronkay Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Bornemisza Géza. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 vérekor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: At. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándii Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urat kérem fel. A t. Ház tudomására hozóin, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr a házszabályok 142. §-ára való utalással Álgyay• Hubert Pál és Kunder Antal államtitkár urakat a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca (költségvetése "tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottakként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteknek folytatólagos tárgyalása. Csizmadia Andlrás képviselő urat illeti a szó. Csizmadia András: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Bár a miniszterelnök úr tegnapi igen értékes beszéde után a felszólalások már majdnem tárgytalanokká váltak: mégis felszólalok, annak ellenére, hogy a miniszterelnök úr teljesen kimerítette a témát. Teszem ezt azért, hogy néhány kérdést szóvá tegyek. Már a múltban is felhívtam az iparügyi miniszter úr figyelmét egy kérdésre, a Szeged_-Csikéria között építendő vasútvonal kérdésére, amely vonal hivatva volna a tiszántúliak, de a Duna—Tisza-köziek érdekeit is szolgálni. A tiszántúli termelőknek, ha külföldi kivitelre szánt terményeiket, búzáikat, állataikat ki akarják vinni és értékesíteni akarják^ Pesten kell keresztülvinni ök, amely át körülbelül 470 kilométeres útnak felel meg KÉPVISELŐHÁZI NARLÓ XIX. vasúton. '•-. Ha azonban Csikéria és Szeged között kiépítenék azt a kis vasútvonalat, amely körülbelül 20—22 kilométer hosszú lenne, akkor megrövidülne az út, a tiszántúliaki vonala Gyékényesig körülbelül 230 kilométerrel. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a dunántúli termelők milyen óriási előnyben vannak a tisztántúliakkal szemben, mivel ők a határt könnyebiben érik el s így állataik és terményeik is sokkal jobban, sokkal magasabb áron értékesíthetők, mint a tiszántúliaké és a Duna—Tisza között lakóké. Tudjuk, hogy éppen a tiszántúli termelő osztály a legjobb adóalanya ennek az országnak, mert hiszen a Tiszántúl a kataszteri tiszta jövedelem, amely az adó alapjául szolgál, 19 koronánál kezdődik. Ott nem ismerik a 7—8-^10 koronás kataszteri tiszta jövedelmet és ezért nagyon sokan csodálkoznak azon, ha azt mondják, hogy egy tiszántúli község 50%-on aluli pót« adóval adminisztrál. Azt azonban nem veszik tekintetbe, hogy azért olyan alacsony a pótadó százaléka, mert a kataszteri tiszta jövedelem magas adóalap és így tudnak a községek beállítani 40—50%-os pótadót. A Tiszántúl terem az igazi acélos búza, (Ügy van! a jobboldalon.) amely felveszi a versenyt a Manitoba-búzával. Ennek szállítási lehetőségeit akadályozza azonban a forgalmi helyzet, mivel igen hosszú utat kell megtennie, míg a határt eléri. Azt hiszem, ennek a 20—22 kilométeres vasútnak a kiépítése, amennyiben a mostani költségvetésbe erre összeg felvehető nem lenne, a beruházási alapból bizonyos öszszeg kiszakításával lehetővé válnék, mert ha jobban megnézzük ezt a kérdést, akkor azt látjuk, hogy ez a vonal katonai szempontból is igen nagy jelentőségű kis vonalszárny, illetőleg összekötő szakasz lenne, amelynek talán méff hasznát vehetné az ország. T. Ház! Sok szó esett az utak építéséről, az úthálózat további kiépítéséről. Törley Bálint t. 51
