Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

Az országgyűlés képviselőházának 315. lyosan büntetnek meg egyes embereket. Ezzel szemben az utóbibi időben azt látjuk, hogy ha nemcsak hárommal, hanem még háromszáznál is többen jönnek össze, ugyanez a közigazga­tási hatóság ez előtt szemet huny és nem veszi észre a dolgot, (ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.i A munkások gazdasági egyesü­letei — mert hiszen nem a politikai egyesüle­tekről van itt szó, amelyeknek alapszabályaik nincsenek — az alapszabály okban lefektetett működésüket nem tudják kifejteni és, ahol pél­dául arról van szó, hogy a kormány által lé­tesített munkabérmegálütó bizottságok határo­zatait kívánják az érdekeltekkel ismertetni, tárgyaltatni, még ott is akadályba ütközik ez. Hivatkozom például arra, hogy a sütőipari munka éjjeli ellenőrzésével kapcsolatban a vi­déki hatóságok közül nem. egy egészen nyíltan megtagadta a kormányrendelet végrehajtását és neon volt hajlandó ezeket a szociális rendel­kezéseket végrehajtani, arra való hivatkozás­sal, hogy »nem vagyok hajlandó polgáraimat zaklatni«. Ez a felfogás nyilvánul meg — hangsúlyozom — a munkásokkal szemben, de ugyanakkor elnéző, jóindulatú ténykedést lá­tunk azokkal az egyesületekkel szemben, ame­lyek alapszabállyal nem rendelkeznek, sőt sem­miféle szabályzatuk nincsen. Nem egy esetben a vidéki hatóságok — ha talán nem is a fejeik, de tagjaik — maguk is résztvesznek ezekben az egyesületekben, illetőleg ezeken az összejöve­teleken. Egy egyesület titkossága vagy egy szer­vezkedésnek a társadalomra való romboló ha­tel S 3. nem abban nyilvánul meg, hogy valaki esküt vagy fogadalmat tesz-e, hanem azokban a célokban, amelyeket ez a szervezkedés el akar érni. Ha itt tisztán és kizárólag csak arra szorítkozik a kormány, hogy a jövőben nem fogja engedni olyan egyesületek műkö­dését, amelyek tagjainak a belépés alkalmával esküt, fogadalmat vagy hasonlót kell tenniok, akkor el fognak tekinteni ettől a formalitástól, mert azt a rombolást, amelyet végezni kíván­nak, eskü nélkül is el fogják tudni végezni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ahhoz nem szükséges esküt tenni. Ez a rendelkezés ilyen formán tulajdonképpen azt a célt, ame­lyet sejtek, nem fogja elérni. Helyesen mon­dotta előttem szólott képviselőtársam, hogy a kormánynak elég rendelete van és elég eszköz áll a rendelkezésére. Ha végre akarta volna hajtani ezeket a törvényeket és rendeleteket s ha ezeket végrehajtotta_ volna, akkor nem lett volna szükség arra a javaslatra, amely most előttünk fekszik. (Farkas ' István: Balfelé végrehajtotta!) Én eléggé éreztem egyes köz­igazgatási hatóságoknak és a kormánynak in­tézkedéseit, más alkalommal érezték ezt má­sok is, ha tehát éreztetni lehetett ez balfelé, akkor éreztessék azokkal szemben is, akik a jobboldalon ezekkel a jogokkal visszaélnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kormány a bolsevista szervezkedéssel szemben a legkíméletlenebbül jár el. E tekin­tetben nekem semmiféle észrevételem nincs, nem akarom ezt a kérdést csak azért sem vita tárgyává tenni itt, mert nem vagyok hajlandó segédkezet nyújtani ahhoz, hogy ez a javas­lat, amelynek célja az, hogy bizonyos destruáló elemmel szemben felvegye a harcot, az itteni vitával átterelődjék bolsevista vitává. Nagyon ravasz és ügyes taktika volt, amikor itt azt kezdték bizonyítgatni, hogy a titkos társula­tok tulajdonképpen a nemzetközi zsidóság és ülése 1938 május 18-án, szerdán. 19 a nemzetközi bolsevizmus működésében nyil­vánulnak meg. Nem hiszem, hogy a kormányt azok az intenciók vezették volna, hogy a nem­zetközi szabadkőművesség és a nemzetközi zsi­dóság által támogatott bolsevizmus különös veszélyt jelentene. Mindenki tudja, hogy vol­tak bizonyos tünetek Magyarországon, ame­lyekből arra lehetett következtetni, hogy itt bolsevista szervezkedés van, amelynek egyik­másik exponensét a rendőrség elfogta. Ezek­ről a szervezkedésekről a rendőrség infor­málva van, ezeket a szervezkedéseket a rendőr­ség figyelemmel kíséri, a baloldalon a meg­torló intézkedések meg is történnek. Éppen úgy megfigyeli a rendőrség a jobboldalon tör- , ténő szervezkedést is és informálva van ezek­ről a szervezkedésekről is, de a különbség az­után az, hogy a megtorló intézkedések ott nem történnek meg. (Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) Ebben Y cin cl2t £Jt dédelgetés és veszély, amelyre mi itt hivatkozunk. Nekem a szabadkőművességgel nincs sem­miféle kapcsolatom, sohasem tudtam ennek az intézménynek közelebbi létezéséről. A mun­kásság /maga is távol áll ezektől a dolgoktól, tehát ha itt ezzel valamilyen vonatkozásba akarnának engem hozni, azt nagyon rossz helyre adresszálnák. Ha viszont a maguk ré­szeié külön privilégiumot akarnak szerezni a hazafiságra és kereszténységre nézve, akkor meg keli mondanom nyíltan és őszintén, hogy ezek az urak nem mindig voltak ilyen nagy hazafiak és nem undorodtak olyan nagyon a szélsőséges baloldaltól, mert egyik vezetőjük igen készségesen ajánlkozott nálunk, mielőtt még ilyen nagy férfiú volt. (Farkas István: Özálasi! — Rátz Kálmán: Halljuk a résziete­ket!) Egyszer már elmondtam. (Rátz Kálmán: De érdekes!) Nem kell itt olyan nagyon hivat­kozni arra, hogy milyen nagy keresztények es hazafiak, amikor jó lett volna pódiumnak vagy nem tudom milyen célra, talán érvényesülési lehetőségnek, együttmenni egy olyan párttal is, amely ellen ma a legélesebb harcot vívják. (Propper Sándor: A matróznak fő a lázadás! — Rátz Kálmán: Talán meggyőződésből!) A mi pártunk szervezete nem teszi lehetővé az ilyen egyéneknek ily módon való érvényesülését (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és amikor erről meggyőződtek, természetesen önállósították magukat. Ami" mármost azt illeti, amit az előttem szólott egyik képviselő úr nagyon kidomborí­tott, hogy ő azért fogadja el ezt a javaslatot, mert a törvényességet, rendet és nem tudom még mit, támogatja, és azt mozdítja elő, és min­den tekintetben ennek a törvényes alapnak elő­mozdítását kívánja szolgálni, nekem nem kell itt az érveket felsorolnom, méltóztassék csak elolvasni a bírói tárgyaláson elhangzott vallo­másokat, (Ügy van! a szélsőbaloldalon,) azok­ban éppen ellenkező vallomás hangzott el, vala­mivel illetékesebb egyén részéről, mint aki ma itt ebben a kérdésben felszólalt. Az illető egye­nesen megmondotta, hogy a hatalmat erőszak­kal kívánják átvenni, hogy a hatalmat vér árán kívánják átvenni, (Ű g y van! Úgy van! a szélső­baloldalon.) ne szégyeîjék és ne tagadják, mert hiszen nem olyan régen volt az a bírói tárgya­lás, amikor azt mondták, hogy nem szégyelik, ha kell, akkor egy ilyen nagy eszme szempont­jából áldozatot is kell hozni s összehasonlítot­ták, hogy a világháborúban milyen eredmény­telenül és milyen haszontalanul ontották az embervért, akkor ilyen magasabb cél érdekében 3*

Next

/
Thumbnails
Contents