Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

16 Az országgyűlés képviselőházának 815. ülése 1938 május 18-án, szerdán. aki elért pozieiót!) sincs rá szükség", hogy ezek a szervezetek támogassanak, eljárunk azok ellen, akik e szervezetekben most tesznek esküt? Bocsánatot kérek, tessék tiszta vizet önteni a pohárba. Erről van szó. Engem semmiféle politikai divat, vagy azzal szembenállás nem vezet. Egy vezet: szeretném az országot kivezetni ebből a szociális és gazdasági elesettségéből. (Rassay Károly: Ezt akarjuk mi is!) Polgári párt vagyunk. A proletárból polgárt szeretnénk csinálni. (Feyer Károly: Ezt már hallottuk! — Mozgás a szélső baloldalon.) És mi a parlamentarizmus mellett vagyunk*, mert ha nem ott volnánk, levonnánk a konzekvenciát és lemondanánk a mandátum ról, mert amelyik parlamenti férfiú nem áll parlamenti alapon, hanem mögötte olyan párt van, amely a parlamentarizmus ellen van, az mondjon le a mandátumáról — nekem ez a felfogásom. (Rassay Károly: Ez már helyes! — Buchinger Manó: Hubaynak mondja meg! — Horváth Zoltán: Festeticsnek!) De nekünk igen sok mulasztáísunk és bűnünk van, mert hogy a tömegek jó része kiábrándult már a szociáldemokratákból is — ne tessék rossznéven venni — és talán belőlünk, a többi mostani politikai pártból is, az azért van, mert a legjobb szándék ellenére — hiszen itt verekedtünk öt éven keresztül földreformért, szabadságért — nem történt semmi. (Zaj és mozgás,) Jöttek elvetélt javaslatok, s a tömegek azt látták, hogy ezen a parlamenten keresztül, nyílt szavazás mellett nem tudnak érvényesülni. (Zaj. — Rassay Károly: Mert mindig voltak rálicitálok! — Némethy Vilmos: Darányi azért bukott meg, mert megígérte a földreformot! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Most jött egy új törvény a titkos választójoggal, de ki van belőle szorítva az a 700.000 emiber, az a 40 aranykoronán aluli földmíves, földmunkás és napszámos, éppen a falu legszélesebb rétegei, amelyek ezen keresztül akarták a maguk sorsát megjavítani. Es ha azt látják, hogy nem. megy, mit csinálnak? Erre tessék válaszolni, igen t. Ház! Hová menjenek tehát, Moszkvába vagy Berlinbe? Budapestre akarnak menni; de hová menjenek, ha nem engedik be őket Budapestre? Ezen tessék változtatni, itt tessék a kormánynak erélyes kézzel belenyúlni, nem pedig egypár csirkefogó és utcai garabonciás szélsőséges excesszusai miatt rögtön ilyen keménykezű, erélyes törvényjavaslatokkal jönni. Ezek a szempontok, amelyek miatt a Ház egyhangúsága ellenére a javaslatot nem tudom elfogadni. (Helyeslés a balközépen. —- Zaj.) f -Elnök: Szólásra . következik AndaháziKasnya Béla képviselő úr. Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! őszintén meg kell vallanom, hogy 'ha valaha ingadoztam volna, hogy ez a törvényjavaslat helyes, akkor az előttem szólott t. képviselőtársam teljesen meggyőzött arról, hogy szükség vau erre a javaslatra és az a lehető leghelyesebb. (Derültség jobbfelől. —» Rakovszky Tibor: Csak nem velem szemben, képviselő úr?) Mégpedig helyes a törvényjavaslat azért, mert meggyőződésem az, hogy az előttem szólott «t. képviselőtársam is a rend híve (Hubay Kálmán: Mindnyájan! —Rakovszky Tibor: De nem a rossz rendé!) és komolyan hisz abban, hogy^ ebben az országban, ha tényleg komoly szociálpolitikát, komoly munkát akarunk végezni, akkor elsősorban rendnek kell lennie, (Rakovszky Tibor: De a temető rendje nem elég!) mert a reformokat csak így tudjuk végrehajtani. (Rakovszky Tibor: Az én gyűléseimen nem lövettek sohasem! En a rendet szeretem! — Mozgás.) Meg kell őszintén mondanom, hogy őszintén üdvözlöm a belügyeminiszter úrnak ezt a javaslatát. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Nem akarok ennek a dolognak jogi részére kitérni, hiszen erről a részről képviselőtársaim már megemlékeztek. Ellenben méltóztassék . megengedni, hogy egy olyan dologra hívjam fel az igen t. miniszter úr figyelmét, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A miniszter úrnak az a célja ezzel a javaslattal, hogy a földalatti patkányokat a napfényre kényszerítse. Fel kell azonban hívnom az igen t. belügyminiszter úr figyelmét" arra, hogy amikor a földalatti szervezkedést a felszínre akarja kényszeríteni, nem lesz nagyon könnyű dolga, mert ezek a szervezetek a felszínen igen gyakran álarcban jelentkeztnek. (Hubay Kálmán: Mint a jótékonysági egyesületek álarcában a szabadkőművesek!) Ebben a részben teljesen egyetértek Hubay Kálmán képviselőtársammal. T. képviselőtársam ugyanis olyan dolgokat hozott fel, amelyek — ha tényleg megfelelnek a valóságnak — indokolják azt, hogy ez a törvényjavaslat minél előbb életbelépj en. (Hubay Kálmán: Azért fogadtam eh) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Mélyen t. Ház! Hogy milyen formában jelentkeznek a különböző mozgalmak, aríra nézve méltóztassék megnézni az itt bemutatott egyszerű, ártatlan kis zöld füzetet. Ennek címe: »A gyümölcs és az emberi szervezet.« Csak akkor, ha az ember túllapoz az első oldalon, látja, hoffy az első és az utolsó oldalon tényleg van orvosi tanács, de már a második oldalon a kommunisták utasításait adja ki miheztartás végett. Méltóztassék megengedni, (Halljuk! Halljuk!) hogy bemutassam, mennyire igazán aggodalommal kell tekintenünk a mostani különböző mezben megjelenői politikai akciókra és megmozdulásokra. Meg vagyok győződve arról, hogy éppen Hubay Kálmán képviselőtársamnak is és pártjának is a miniszter úrnak ez a törvényjavaslata igen nagy szolgálatokat fog tenni. (Csoór Lajos: Azért fogadta el!) Például felolvasom, hogy mit mond ennek a füzetnek SÍ. oldala. Itt arról van szó (olvassa): »A kommunistáknak be kell lépniök az összes fasiszta tömegszervezetekbe, (Egy hang balfelől: Meg is teszik!) amelyek az illető országokban a legalitás monopóliumát élvezik és ki kell használniok a szervezetekben való munkának még legkisebb legális vagy féllegális lehetőségét is a végből, hogy az ahhoz a szervezethez tartozó tömegek érdekeit szembeállítsák a fasizmus politikájával és szétbomlasszák a fasizmus tömegbázisát. A komunistáknak a dolgozók legéletbevágóbb szükségleteiért megindult legelemibb mozgalmaktól kezdve hajlékony taktikával arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb tömegeket vonjanak be a-mozgalomba, de különösen azokat a munkásokat vonják be^ akik, nem lévén osztályöntudatosak, még a fasisztákat követik. Amilyen mértékben szélesül és mélyül a mozgalom, akként kell a líarc jelszavait változtatni, a burzsoázia, a fasiszta intézmények megsemmisítését előkészíteni azoknak a tömegeknek a segítségével, amelyek a fasiszta szervezetekben benne vannak.§ (Buchinger Manó: Mindenki oda megy, ahol