Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

Az országgyűlés képviselőházának 315. mánynak leginkább szüksége volt rá, hogy a képviselőház feloszlatását és a _ kormányváltozás szükségességét megindokolja és a kormánypárt egy részének ellenállását letörje, akkor igenis engedélyezték a reformnemzedék gyűlését, de utána 11 hónapon keresztül nem engedélvezték az alapszabályokat. Itt a Házban kénytelen voltam ezt magam 1936 június 7-én egy interpellációban kérni. Mindhiába. A kormány csak akkor engedélyezte az alapszabályokat, amikor ez a reformnemzedék mint mozgalom, teljes mértékben > kialakult, elvesztette jelentőségét, aktualitását, amikor ezt a 'mozgalmat már mindenki otthagyta. T. Ház! Ezekből tehát okszerűen az következik, hogy amikor mi rendezni akarjuk ezt a kérdést, a legnagyobb készséggel és örömmel adjuk meg a kormány számára azt a nagy felhatalmazást is, amelyet a kormány kér ezzel a javaslattal. Tehát mi elfogadjuk a kormánynak azt az álláspontját és célkitűzését, hogy most azonnal van szükség intézkedésekre és nem várhatunk azokkal hónapokig, vagy évekig, de én a magam részéről azt mondom, ám tessék a kormánynak, a belügyminiszternek megadni azt a jogot, hogy engedélyezhesse, vagy feloszlathassa az egyesületeket, mégis azonban, mivel minden magyar embernek egyetemes alapjogáról, az egyesülésnek jogáról van szó, egy alkotmányjogi garanciával megszorítanám ezt a jogot. Nem azért, hogy az intézkedéseket kitoljam, hanem csupán azért, hogy garanciája legyen alkotmányjogilag ennek az intézkedésnek is. Azt kívánom, hogy birtokon kívüli fellebbezésnek, azaz nem halasztó hatályú panasznak legyen helye ilyen esetben is a közigazgatási bírósághoz. (Helyeslés a balközépen.) Ezzel mi nem állítjuk meg a kormányt annak a célnak elérésében, amelyet a javaslattal kíván szolgálni, mert tessék azonnal feloszlatni a renitens egyesületet, tessék nem engedélyezni azokat, azonban legyen ott mégis a közigazgatási bíróság bölcs mérséklete, elhatározása és döntése abban a tekintetben, hogy ha mégis alaptalan volt a belügyminiszter elhatározása, az reparáltassék, ha mindjárt hosszabb idő után is. Mégis £12 cl körülmény, hogy ott áll a belügyminiszter felett a közigazgatási bíróság politikamentes és szenvedély men tes elhatározási képessége, ez igenis garanciát nyújt abban a tekintetben, hogy a mindenkori belügyminis* terek nem fognak visszaélni az ebben a törvényben biztosított joggal. (Rakovszky Tibor? Nem lehet ezt elfogadni

1

?!) Azt kérdezem a t. Háztól, hogy amikor 10— 90 pengős illetékkivetés ellen van panaszjog n közigazgatási bírósághoz, amikor párpengő-^ adókivetés ellen van nanaszjog a ^ziga^s-atas'bírósáerhoz. amikor Penkala Tivadar község» tisztviselő illetménye ügyében van panaszjog a közigazgatási bírósághoz, amikor ilyenko^ nem nyugszunk meg a miniszter döntésében, akkor az egész magyarságot, 9 millió embert érdeklő egyesületi jognál ilyen panaszjogot nem adhatunk? T. Ház! Ha annak a kérdésnek az elintézése, hogy Piripócson vagy Alsódorn borún vagy Csaiágaröcsögén ki legyen virilis képviselőtestületi tag, feljut a közigazgatási bíróságig, vagy hogy kiadják-e Csizmátlan Ja nosnak a szegénységi vagy illetőségi bizonyítványt, ez elmegy a közigazgatási bírósághoz, vagy hogy a körállatorvos illetményei mikép osztassanak fel Alsó- és Felsőfalu között, ez elmegy a közigazgatási bírósághoz, hogy az utcatisztítási, a szemétlerakási és kihordási díjat KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 május 18-án, szerdán. 9 tényleg köteles-e valaki fizetni, hogy Kovács XV. János postaaltiszt megfizeti-e a szemétlerakási díjat, az felmegy a közigazgatási bírósághoz, hogy a villanyvilágítási vagy pedig a villanyfelszerelési díj törvényszerűen van-e kivetve, ez mind eljut odáig, vagy pedig még az is, hogy a beteg malacnak a tulajdonos által történő levágása esetén kell-e fogyasztási adót fizetni, vagy hogy a bába oklevele helyesen van-e bemutatva, ez mind eljut a közigazgatási bíróságig, de az ellen, hogy 9 millió magyar embernek van-e egyesületi joga vagy nincsen, nincs panaszjog a közigazgatási bírósághoz. (Rakovszky Tibor: Miniszteri felelősség van, de még sohasem vontak felelősségre egy minisztert sem!) Azon a nézeten vagyok, hogy miként a s ajtó javaslatnál is a zugsajtó megrendszabályozását kívántuk és ezt mi akkor is úgy kívántuk, hogy azért a sajtószabadság eszméje ne törjön meg és nem akartuk, hogy a 'minisztérium, a miniszterelnökség kezében korlátlan mértékben le legyen téve a lapengegélyezés^ joga, azonképpen itt is arra kérem a kormányzatot, hogy ne essék bele abba a hibába, hogy azt képzelje, hogy mindig a sajátmaga részére alkotja a törvényes felhatalmazásokat. Nagyon is igaza van Esterházy Móric képviselőtársamnak, aki tegnap azt mondotta, hogy akik a derest faragják, nem tudhatják, vájjon az a deres pontosan mindig azok számára készül-e, akiknek a derest szánják, vagy pedig nem azoknak-e, akik a derest készítik. (Za.j a baloldalon.) Mi tehát ne essünk bele abba a hibába, hogy akár a kormány iránti szimpátiából is adjunk meg olyan jogot, amellyel a kormány esetleg másfél évig tud élni és utána jön egy másik kormány, amely ezzel a joggal esetleg már visszaélhet. Ezeket a dolgokat nekünk nagyon, de nagyon meg kell fontolnunk és ne essünk bele abba a hibába, hogy azt higyjük, hogy a ma jelentkező és a parlamenten kívülálló szélsőségek miatt van szükség ilyen felhatalmazásokra, mert sem_ a kormány iránti j szimpátia, sem pedig a beijedés politikája nem i lebet alkalmas arra, hogy évszázados Ősi | alapjogokat imáról-holnapra korlátozzunk, ' (Csoór Lajos: Precedens a jövőre!) Egészen bizonyos, hogy amikor a felsőházi törvényt megalkotta a képviselőház, a kormánynak az az indokol ci Set vezette, hogy nem akarja azt, j hogy a divatos napipolitika érvényesüljön, I ezért van tehát szükség a felsőháznak abban | ártörvényben körülírt jogkörére. A képviselőházon belül talán érvényesülhetnek az ilyen kívülről jövő, rapid eredményű hatások és ezért kellett megadni — az indokolás szerint — n törvényben foglalt jogot a felsőháznak, ahova már nehezebben jutnak el ezek a hatások. Ám most mit látunk? Azt, hogy éppen az utca befolyása jelentkezik ezekben a javaslatokban. Amikor mi meg akarjuk adni a helyes korlátozással körülvett, de mégis, mondhatnám, teljes jogot a kormány számára, akkor nekünk mindenképpen ragaszkodnunk kell ahhoz a panaszjoghoz, amely az alkotmány garanciája. Nem szabad, hogy a kormányt tévedésbe ejtse az, hogy bizonyos oldalon oxiost egyszerre elhallgatnak az alkotmány védő panaszok. (Csoór Lajos: Hol vannak az öreg alkotmány védők?) Tudjuk jól, hogy az alkotmán y védőik most egyszerre elnémultak, mert alkotmánya válogatja, hogy mit védeI nek ők. Hiszen láttuk a bizottsági tárgyalás 2