Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

10 Az országgyűlés képviselőházának 315. ülése 1938 május 18-án, szerdán. alkalmával is,_ bogy az egyik liberális vezér­férfiú ezen a javaslaton túl akart menni és a politikai pártokat is belügyminiszteri ellenőrzés alá akarta állítani (Felkiáltások balfelől: Ki volt azf) — a nevek nem fontosak — és csak a belügyminiszter úr okos és bölcs mérsék­lete volt az, amely visszautasította ezt a fel­kín álkozást, amennyiben a miniszter úr azt mondotta: igenis, ezen túlmenő leg nem kívá­nok a kormány számára jogokat biztosítani. (Egy hang a balközépen: Nagyszerű Össz­játék!) Amikor tehát mi igenis hajlandók vagyunk azokat az intenciókat, azokat az indokokat, azokat a kijelentéseket, amelyeket a kormány részéről hallottunk, teljes mértékben magun­kévá tenni, ugyáriakkor azonban kérnünk kell a kormányzatot, hogy a végrehajtás szempont­jából jelentőséggel igazán nem bíró, de az al­kotmányjogi garancia szempontjából mégis végtelenül fontos, közigazgatási bírósághoz való panaszjogot adja meg olyképpen, hogy ennek halasztó hatálya ne legyen; ha kell, évek múlva érvényesüljön ez a panaszjog, de mégis legyen garancia arra, hogy a kormányzat, talán nem ez a kormányzat, hanem az elkö­vetkezendő kormányok ezzel a jogukkal vissza­élni nem fognak. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Hubay Kál­mán! Elnök: Hubay Kálmán képviselő urat il­leti a szó. Hubay Kálmán: T. Ház! Bár ez a törvény­javaslat — megítélésem szerint — súlyosan be­lenyúl az egyesülési szabadságba, vagyis az egyik legfőbb magyar alkotmánybiztosítékba, ilyen formán tehát a javaslattal szemben jog­gal vannak alkotmányjogi aggályaimba javas­latot mégis magamévá teszem és az általános vita alapjául elfogadom. (Mozgás a baloldalon. — Müller Antal: Tessék, milyen nagyszerűen viselkedik! — Br. Berg Miksa: Milyen fordu­lat!) Teszem ezt azért, mert a magyar úgyne­vezett szélsőjobboldal, a magyar nemzeti szo­cializmus mindent elfogad, ami a törvényes rendet biztosítja és azt megerősíteni oiüajtoa. Tartozom kijelenteni, hogy nem a jelen poli; tikai rendszert, nem a jelenleg uralmon levő gazdasági rendszert akarjuk ezzel védeni, ha­nem a törvényes rendet. Annak lehetőséget akarjuk biztosítani, bogy új politikai és gaz­dasági rendszer másképpen, mint törvényes es alkotmányos úton ebben az országban ne érvé­nyesülhessen 1.1 Bármennyire vádol is bennünket veie^ a magyarországi zsidóság: mi nem az alkotmány ellenébe, nem törvénytelen eszközökkel és nem forradalmi úton akarjuk a magunk elgondolá­sait érvéuyesíteni, annál kevésbbé, mert becs­telennek tartanánk azt, aki Magyarországon óiból forradalmat akarna felidézni. (Ügy van! Ügy van!) Egyrészt azért, mert a törvényes rendre mindennél nagyobb szükség van, más­részt pedig azért, mert ezer esztendőn keresztül ennek a szerencsétlen fajtának a vérét már annyiszor elfolyatták, hogy ebben az ország­ban újabb vérontásra lehetőséget adni nem lehet. De azért is ezen az állasponton vagyunk, mert meggyőződésünk, hogy a mi nemzeti szo­cialista államrendszerünk kérlelhetetlenül és a történelem parancsai szerint fog érvényesülni, akármilyen gátat és akadályt akarnának állí­tani ennek az érvényesülésnek az útjába. T. Ház! Az új kormány bemutatkozása és a törvényjavaslat benyújtása óta a nemzetközi zsidóság magyarországi sajtója azon lelkende­zik, hogy ezek a törvényjavaslatok ellenünk, a magyar jobboldal ellen^ készültek. Én tisztelet­tel bátor vagyok ezt kétségbevonni, mert nem iudom Mtélelezni a magyar kir. kormányról, hogy törvényjavaslatot terjesszen be _ olyan jobboldali mozgalmak ellen, amelyek a jelenle­ginél erőteljesebb nacionalizmust, erőteljesebb szociális gondoskodást, tehát erősebb keresz­ténységet és erősebb rendet akarnak megvaló­sítani. T. Ház! Egyébként is legyünk tisztában aizizal, — és azt hiszem, minden nomizietien (gon­dolkozó törvényhozó és egyéb magyar állam­polgár tisztában von vele — hogy Magyaror­szágon olyan szervezkedés, amely ellem; ez a tör­vényjavaslat irányulhat, tehát titkos, földalatti, illegális szervezkedés osalk két irányiban folyik. (Halljuk! Halljuk! a balközépen.) Az egyik a nemzetközi zsidóság «szabadkőműves szervezke­dése, a másik a nemzetközi zsidóság magyar­országi és nemzetközá bolsevista szervezkedése. Ezek a szervezkedéseik, ezek a mozgalmak, ezek az egyesületek vesznek tagjaiktól titkos eskü­ket és fogadalmakat. (Rassay Károly: Be kell csukni őket, egyformá/u mind! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) TTgy van. (Csoór Lajos: Azért fogadjuk el a javaslatot!) Ezek vesznek ünnepélyes nyilatkozatokat halálfejeik, kopor­sók és csontvázaik ceremóniái között. Amikor pedig a kormány ennek a törvényjavaslatnak a révén mind a magyarországi szabadkőműves szervezkedést, mind a ikommunista szervezke­dést, ezeket az illegális és földalatti szervezke­déseiket meg akarja sz'üntetaii. akkor én, aki a rendnek:, törvénynek, alkotmánynak és fegye­lemnek fanatikus tisztelője vagyok, igenis sza­vazatommal hozzájárulok ezeknek megszünte­téséhez. (Rassay Károly: Nemcsaik ezeket! Mindegyiket!) T- Ház! Annak ellenére, hogy a magyar kir. belügyminiszter 1920 május 18-án 1550/1920. számú rendeletével a iszabadkőiműves páholyo­kat Magyar országúin feloszlatta, a nemzetközi zsidóság ez 1 a hatalmi síziervezete Magyarorszá­gon azóta is vígan, nyugodtan és a legutoljára bekövetkezett feloszlatás után változatlanul ma is dolgozik. (Müller Antal? Halljuk! Halljuk!) Egy könyv jelent meg a múltban, amely­nek adatait csak a 'bíróság előtt lehetett volna megcáfolni, tudomásom szerint azonban a könyv megjelenése óta nem indult büntetőjogi eljárás ! a könyv szerzője ellen. Ilyenformán te­hát akömyv adatait valóknak kell elfogadnunk, vagyis valónak kell elfogadni azt. hogy 12 év óta rendisizeres szabadkőműves páholy munka fo­lyik ebben az országban a nemzetközi zsidóság érdekében- A nagy páholyok siziöveteégta;nácsá­nak megválasztott tlsztükara ma is a iköveitke­zőkből áll: nagymester Bakonyi Kálmán nyu­galmazott királyi kúriai bíró, helyettes nagy­mesterek Balassa József és Pfeiffer Ignác nyu­galmazott egyetemi tanárok, főfelügyelő Gál Jenő dr. ügyvéd, volt országgyűlésii képviselő, helyettes főfelügyelő Temesvári Rezső főorvos, főtitkár Fleissig József bankigazgató, főlkimcs­táros Fleissig Sándor 'bankigazgató, főkönyv­táros Gergely-Groll Rezső, főlevéltáros Gerő Ödön hírlapíró, főgazda Kaunitz Lajos dr, tanár. Budapesten ezidőszerint a következő páho­lyok, illetőleg szabadkőműves körök működ­nek: Archimedes-páholy, vezetője Eppinger Károly gyáros; Budapest-páholy, vezetője Kál-

Next

/
Thumbnails
Contents