Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-319

128 Az országgyűlés képviselőházának 319. a társadalmi és politikai harcok lényegét, hogy az ilyen taktika aligha változtathatja meg :a történelem folyását. Arra jó ez, hogy ezeket észrevegyük és azután Goethe ismert mondását idézhessük: »Man merkt die Absicht und wird verstimmt«. A szándék nyilvánvaló és lehangoló. (Hertelendy Miklós: Don Carlost is lehetne idézni! A süket falak!) Nyilván nem tartja fontosnak a képviselő úr amit mond, mert különben hangosabban mondta volna, hogy mi is halljuk. A miniszterelnök úrnak természetesen joga van arra, hogy az ő szemléletét itt hirdesse és propagálja. Erre joga van még akkor is, ha ez a világszemlélet netalán erősen -rokon volna azzal az úgynevezett nemzeti szocializmussal, amely állítólag az újkori megváltást jelentené. En ezt annyira természetesnek és a miniszerelnök úr részéről annnyira jogosultnak tartom, ihogy még csak vitába sem óhajtok szállni vele. De mivel a miniszterelnök úr ezzel a hitvallással kapcsolatban azt mondotta, hogy itt ennél az új világszemléletnél olyan irányzatokkal és mozgalmakkal állunk szemben, amelyek kipróbált rendszerek és amelyek meggyökeresedtek, erre csak két szerény megjegyzést vagyok bátor tenni. Ez a két megjegyzés a következő. Először is megkérdem: hol és mikor gyökeresedtek meg ezek az új irányzatoki A másik kérdés az, hogy ihol vannak és milyenek azok az eredmények, amelyekre ezek a mozgalmak, ezek az irányzatok rá tudnak mutatni? (Kéthly Anna: Begyökeresedtek, anint a hónapos retek!) A miniszterelnök úr a rendi társadalomról tartott gyönyörű szép okfejtést, gyönyörű előadást. Amennyire én tudom, ennek a modern rendi társadalmi elméletnek legújabb kori tudományos megalapozója Otmar Spann, aki elméleti megalapozója volt ezeknek a mozgalmaknak Németország számára is. (Kéthly Anna: Előbb volt a mozgalom, azután jött az elmélet!) Ez az Otmar Spann, a bécsi egyetem világhírű professzora, ma valamelyik németországi koncentrációs táborban szenved és pusztul. (Horváth Zoltán; Vigyáznak rá!) Miért? Egyszerűen azért, mert akadt valamilyen német Gauleiter, aki ezt az új irányzatot, ezt az új világszemléletet kompetensebben vélte magyarázni és jobban vélte ismerni, mint Otmar Spann, aki pedig megalapozta. (Propper Sándor: Most ráér új elméleteket kidolgozni!) Ennek a rendi társadalomnak és rendi ál~ Iámnak egyik legnagyobb politikai taktikusa volt — hogy egy másik példát említsek — Ausztriában néhai Dollfusis kancellár, {Farkas István* Meig m fizetett érte!) Doll fuss kancellár mártírhalált halt. Miért? Azért, mert akadit egy másik Gauleiter, aki úgy találta, hogy ő is kompétensebb arra, hogy azt a bizonyos rendi államot magyarázza és tanítsa, amelyre pedig Dollfuss Ausztriában az életét pazarolta. Azután a német nemzeti szocializmus egyik leghírnevesebb és legismertebb agitátora — aki tulajdonképpen nemcsak Hitlerrel együtt, hanem talán még Hitler előtt kezdte el ezt az agitációt Németországban — volt Gregor Strasser. Ő is mártírhalált halt. Miért? Azért, mert egy Gauleiter rájött arra, hogy ő kompétensebb és alkalmasabb ezeknek az eszméknek propagálására, mint Gregor Strasser. Gregor Strasser édestestvére, Otto Strasser ma emigrációban van. (Kéthly Anna: Ötpereenkint fél attól, hogy meggyilkolják!) Ha csak ezt a néhány példát idézzük, akkor is azt lehet mondani, hogy az a világszemülése 1938 május 24-én, kedden. lelet és annak a világszemléletnek módszerei, amelyek alapján és amelyeknek keretében ezek a dolgok és ezek a borzalmas események lejátszódhattak és lehetségesek, nevezhető kaotikusnak, nevezhető véresnek, de nem nevezhető kipróbáltnak és meggyökeresedettnek. (Kéthly Anna: És nem nevezhető erkölcsösnek!) Ezeknek a rendszereknek kipróbáltságára, eredményességére vonatkozóan lehetne bőséges adathalmazzal, statisztikával szolgálni. De nincs erre szükség. Vállalkozom arra, hogy bármikor leteszek a Ház asztalára hiteles adatokat arra vonatkozóan, hogy a német munkásosztály munkabérei a nemzeti szocializmus uralma alatt minimum 25%-kai redukáltattak. (Kéthly Anna: És az életszínvonal még jobban!) S ebben a 25%-ban nem foglaltatik benne az a sok hátrány, amely a reálbérek eséséből, pénzromlásból és egyebekből származik. De az, hogy a dolgozók életszintje határozottan esett, eltörpül egy másik, egy sokkal óriásibb, sokkal fontosabb jelentőségű dolog mellett és ez az, hogy tulajdonképpen egy olyan rendszer béklyóiba jutott egy nagy nép, — és más országok is — amely mellett nincsen lehetőség többé ennek a népnek megnyugtatására. (Csikvandi Ernő: Mi köze van ennek a költségvetéshez? — Farkas István: Egy tál-étel! — Csikvandi Ernő: Az az ő dolguk, nem a mienk! — Farkas István: Nem ehetnének olyan nagy ebédet, mint itt, csak egy tál ételt!) Aki ezt kétségbe akarná vonni, az gondoljon arra az egyetlen körülményre, hogy abban a birodalomban él 12 millió katolikus centrumpárti szavazó s ezek mellett — hogy a többiekről ne is beszéljek — 7 millió szociáldemokrata meggyőződésű ember, összesen tehát 20 millió, majdnem háromszor annyi, mint Magyarország egész lakossága és ennek a 20 millió felnőtt embernek, politikai egyednek minden megnyilatkozásra való lehetősége, minden politikai szabadsága megszűnt. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék ezzel a kérdéssel felhagyni. (Kéthly Anna: A miniszterelnök úr is beszélt róla, azzal kapcsolatban kritizálja! — Propper Sándor: Ha szabad dicsérni, szabad bírálni is!) Külső államok belső ügyeibe beavatkozni a magyar parlamentben nem szabad. (Kéthly Anna: Akkor a miniszterelnök úr ne dícáérje!) Ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni. Buchinger Manó: Tényleg nem folytatom ezt a dolgot, hanem visszatérek a miniszterelnök úr programmbeszédére s újból csak méltányolni akarom annak jelentőségét, ami beszédének mottója volt, hogy őszinte beszéd kell. E mellett imaga^ a miniszterelnök űr is hangoztatta, hogy az úgynevezett nemzeti szocialista mozgalmak mögött sok minden meghúzódik, ami csak külső máz és jelszó. (Farkas István: Marton Béla^ megmondta tegnap, hogy a bolsevistákat szívesen veszik, ha odamennek!) Éppen ezért mi is őszintén kell, hogy megmondjuk, hogy szeretnők, ha egyszer már megértene benniiinfcet ennek az országnak a kormányzata, ennek a parlamentnek a többségi pártja, ennek az országnak nemzeti és egész közvéleménye, ha megértenék, hogy mi a felfogásunk ezekkel a dolgokkal szemben. Ami a nemzeti gondolatot illeti, nem ismerek magyar munkást vagy magyar munkásszervezetet, munkáspártot, amely ne kalaplevéve állott volna mindig e gondolat melleitAmi pedig a nemzeti gondolat mellett a szocialista gondolatot illeti, az nekünk szocialistáknak tulajdonképpen a másik lelkünk, úgyhogy