Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. milliók állnak rendelkezésre a költségvetésben, akkor még sem lettet annyira lekicsinyelni ezt a nagyjelentőségű eredményt, épp úgy, mint azokat a szociális intézkedéseket, amelyekkel ezek a kormányok a kisemberen igyekeztek segiteni, a házadómentességgel, a gyógykezelési költségeknek kisemberek részére való elengedésével, a minimális munkabérek megállapításával, a munkaidő szabályozásával és számtalan más olyan törvényhozási és rendeleti intézkedéssel, amelyeknek felsorolása e pillanatban nem is hivatásom. Mélyen t. Ház! Ha a költségvetés bevételeit nézem, akkor elsősoriban is arra kell rámutatnom, — úgy érzem, lelkiismereti kötelességem — hogy a mi adózási rendszerünk igen nagy átalakításra és reformra szorul. Igen fontosnék tartom és figyelmébe ajánlom a pénzügyminiszter úrnak az adózás progresszivitását, a társulati adónak is megfelelő emelését, hogy az ingó. tőke adózása arányban legyen más adóalanyok megterhelésével. A milliárdos beruházással kapcsolatban, illetőleg ennek folytatásképpen szükségesnek tartom a nem fundált nagyjövedelmek megfelelő megterhelését is, ami szintén igazságos. (Ügy van! jobbfelőL) A családvédelem; érdekében, amint azt különben már a miniszterelnök úr is bejelentette, fontos aa örökösödési illeték megfelelő emelése, hogy niondjuk, annál a családnál, ahol csak egy gyermek van, vagy talán egy sincs, az örökséig sokkal magasabb illetékkel terheltessék: meg, mint a többgy érmek esnél. Fontosnak tartanám még ezzel kapcsolatban az agiglegényadó behozatalát is, {Helyeslés jobbfelőL) amely más államokban is megvan és amely ösztönözni fogja az 'érdekelteket arra, hogy háteasaáigot kössenek. A tisztviselőik fizetés javítás a, illetményeik emelése is feltétlenül szükséges és kívánatos a mai állandóan dráguló világiban. Errenézve új adónemet tudnék ajánlani, amely (külföldön, idegen államokban már több helyen szerepel (Halljuk! Halljuk!) és ez a reklámadó, (Helyeslés.) mert hiszen tudjuk, hogy a reklámból, a hirdetésekből milyen óriási bevételei vannak egyes orgánumoknak. Ennek a jövedelemnek megfelelő adóztatása révén esetleg biztosítani tudnánk a fizetésemeléshez szükséges fedezetet. Mindezekkel az emelésekkel szemben, amelyeiket voltam bátor proponálni, viszont természetesen a házadó megfelelő mérséklése volna kívánatos, mert a házadóalap túl van értékelve, lehetetlenül magas a «zorzókulcs, aimellvel kiszámítják a h ás értékét és a háztulajdonosok, akik különben is súlyos terheket fizetnek, ezáltal még illuteórius érték után is fizetnek adót. magasabb érték után. mint amilyen értéket az ő házuk reprezentál. Fontos kívánsága 'a gazdatársadalomnak a közmunka váltságnak, mint antiszociális adónemnek valamilyen átalakítása. Azt hiszem, a leigjobb volna helyette útadópótlékot mesráll api tani. Az útépítéssel kauosolatban a mélven t. kormány figyelmébe ajánl«ná/m azt a bevételi forrást, 'amelyet a német állaim erre a célra fe]fedeze+t és amelyet tavaly kintlétemkor Berlinben konstatáltam. Ez tudniillik az állami sorsjáték, de nem olyan, mint a miénk, hanem a vendéglőkben, kávéházakban árusítják a, sorsjegyet, úfry. mint a cigarettát, zárt borítékban, s amint az' illető felbontja, már tudna is, bogv nvert-e. vafrv nem és ezer márkáig közvetlenül kifizeti az árus az esetleges Jövedelmet- Ez óriási ^forgalmat jelent, ebből milliókat szerez a német állam és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 "május 23-án, hétfőn. 115 ebből építi azokat a hatalmas, nagy műutaikat, amelyekből már tavaly 10-000 kilométer volt kiépítve Németországban egyirányú közlekedéssel, aluljárókkal s amelyekből nálunk, sajnos, azt hiszem, 'még egy kilométer sincs, mert a mi műutaiuk szélessége talán az ötöde ezeknek az egyirányú közlekedésre berendezett hatalmas német műutakénak, amit magam! láttam és tapasztaltam, mert hiszen ilyen úton mentünk Berlinbe. T. Ház! Fontosnak tartanám azonkívül általában a foigyiaslztási adók mérséklését, mert ezek szintén 'antiszociális adónemek Fontos volna a borfogyasztási adónak legalább a saját fogyasztás után való megszüntetése és a benyújtásra kerülő szesztörvényjavaslatíal kapcsolatban a, szeszadó mérséklése, hogy valamiképpen segítségére siessünk a gyümölcstermelő, bortermelő gazdáknak, akik amúgy is nehéz helyzetiben vannak. Fontosnak tartoimi a városok rendőrségi jhoizaájáralásániak megs'zünUílését, vagy legalább is mérséklését, a falu népe érdekéiben viszont a városi vámok megszüntetése volna kívánatos. Általában egyszerűbb adóztatási rendsizerre és a fogyasztási adók megfelelő mérséklésére volna szükség. Legyen szabad itt rámutatnom arra, ami még a költségvetés általános vitájában nem merült fel, hogy mennyire fontos volna erkölcsileg a hadikölcsön valorizálása. Igaz, hogy óriási nehézségek állanak az útban, de ha hosszú időre osztják ezt be és csak bizonyos mérsékelt százalékban történik a valorizáció, olyanformán, hogy évről-évre kisorsolják azt a mennyiséget, amelynek valorizálására sor kerül, akkor azt hiszem, ez nem jelent sokkal nagyobb terhet, mint amennyit most is visel az állam azzal, hogy évente néhány millió pengőt a hadikölcsönkárosultak segélyezésére fordít és ugyanakkor fennmarad az államnak teljes adóssága hitelezőivel szemben. S ez morális szempontból is indokolt volna, mert szörnyű igazságtalanság az, hogy aki annakidején esetleg a vagyonát áldozta fel a haza érdekében, az most nyomorogni legyen kénytelen, mert az állam iránta nem teljesíti a kötelességét. Tudom, hogy Trianon jött közbe és nagyon nehéz a csonka országnak az azelőtt vállalt terheket rendeznie, de a szomszédos államok is tettek már lépéseket ebben- az irányban, tehát ezt a mi részünkről is indokoltnak tartanám. Fontosnak tartom ezenkívül a kartelek revízióját és a megfelelő árvédelmet, az agrárolló szűkítését, a részvénytársasági reformot a ^kisrészvényesek megvédése érdekében, a Pénzintézeti Központ ellenőrzésének kiterjesztését. (Dinnyés Lajos: Miért nem csinálják meg?) Fontosnak tartom és a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlom a különböző társadalombiztosító intézményeknek egységes irányítását, valamint azt, hogy a magánbiztosító intézetek mind nacionalizáltassanak, olyan értelemben, hogy amely magánbiztosítók eddig csak egy külföldi vállalat fiókjai voltak, azok arra kényszerítessenek, hogy mint önálló belföldi magyar vállalatok működjenek a jövőben, így alakuljanak át. (Kertész Miklós: És mi lesz a viszontbiztosítással?) Egy fontos problémára szeretnék még a pénzügyminiszter úr tárcájával kapcsolatban rámutatni és ez a földmérés kérdése. Magyarországon 3390 község van és még mindig felméretlen 788 község. Euből egyedül Zala vármegyére 259 község esik. Az utóbbi 10 eszten19