Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

116 Az országgyűlés képviselőházának 31 dobén összesen csak 272 községet tudtak fel­mérni. (Dinnyés Lajos: Azt is drágán!) Na­gyon is fontos volna tehát először is a föld­mérési törvény megalkotása, mert lehetetlen­ség, hogy ezt az ügyet ma is még mindig egy régi császári pátens szabályozza. Ezenkívül fontos volna a földmérési felii" Tr előségeknek tisztán az új felméréseknél való foglalkozta­tása és külön decentralizált nyilvántartó mér­nöki hivatalok felállítása. Mivel itt a mérnöki létszám emeléséről is szó van, legyen szabad ezt az iparügyi miniszter úr ő nagyméltóságá­nak is szíves figyelmébe ajánlanom. T. Ház! Előttem szólott Cseh-Szombathy László képviselőtársam részletesen foglalko­zott az agrárkérdésekkel. Teljes mértékben osztozom abban a felfogásban, hogy a telepí­tést gyorsítani kell. A kormány is tudatában van ennek, amikor a milliárdos beruházásrój szóló törvényben külön erre a célra 20 millió pengőt irányzott elő és ezenkívül még az ál­lami költségvetésben is évről-évre több millió pengő áll rendelkezésre erre a célra. (Egy hang a jobboldalon: Ahhoz a 20-hoz m ég egy nullát kellene hozzátenni!) Természetesen szí­vünk szerint való volna, ha még többet is le­hetne erre a célra fordítani; de talán lehetsé­ges lesz a jövőben. Fontosnak tartanám különösen a házhely­hez juttatásokat, az erősebb kormánybeavatko­zást a vételekbe és a bérlőszövetkezetek támo­gatását. A mezőgazdasági hitel lehetővé tétele is már nagyon időszerű volna és ha a kormány a védettséget fokozatosan leépíti, akkor a me­zőgazdasági hitel bizonyosan újból lehetővé válik és a gazdáknak igen nagy segítségére lesz. Az állatárak fenntartását és a mezőgazda­sági export további biztosítását is igen fon­tosnak tartom (Dinnyés Lajos: Mecsér!) és ajánlom a kormány figyelmébe, valamint a hegyközségi törvény mielőbbi megalkotását és a bor értékesítésének biztosítását is. A mezőgazdasági munkanélküliség '" csök­kentése érdekében máris igen jelentős lépések történtek. Örömmel üdvözlöm a kötelező munkatáborok létesítését és hiszem, hogy az így elvégzendő közmunkákkal kettős célt érünk el, egyrészt azt, hogy az igen fontos közmunkák elvégeztetnek, ^másrészt azt, hogy a munkanélküliség megszűnik s azonkívül a magyar ifjúság a munkatáborokban megfelelő hazafias neveléshez is jut. (Ügy van! a jobb­oldalon.) Ugyanígy fontosnak tartom azt, amit a főméltóságú kormányzó úr is olyannyira kiemelt rádióbeszédében, hogy a magyar ifjú­ság ipari, kereskedelmi és gazdasági pályákra átképeztessék és ebből a célból a közép-^és felsőfokú iparosképzés is mielőbb megtörtén­jék s ennek az iparosképzésnek a céljait szol­gáló intézmények felállíttassanak. Rendkívül fontos és visszatérő probléma a kisiparosság megsegítése. A kisiparosság az ország Hamupipőkéje és azt lehet mondani, hogy a csonka országnak a kisiparosok a gaz­dasági rokkantjai. Azt hiszem, hogy most majd a nagy beruházással igen sokat lehet segíteni rajtuk, különösen akkor, ha a közszállításokat elsősorban kisiparosoknak juttatják. Legyen szabad itt felhívnom az iparügyi miniszter úr figyelmét az ipartestületi önse­gélyzők működésére. így például Zalaegersze­gen, kerületem székhelyén is működik az ipar­testületben egy ilyen önsegélyző osztály, amely 1500 pengő heti befizetéssel dolgozik és három év alatt több mint 50.000 pengő kölcsönt adott <?. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. ki tagjai részére. Ezek a kölcsönök mind visszafolynak. Olyan szépen működik ez az ön­segélyző osztály, hogy még némi osztalékot is tud adni minden tagjának. Azt hiszem, hogy ezeknek az ipartestületi önsegélyző osztályok­nak mindm ipartestületnél való kifejlesztése nagyon hasznos célt szolgálna s általuk, cse­kély állami támogatással, rendezhető volna a kisipari hitel kérdése. Rá kell mutatnom az ipari decentralizáció fontosságára is. Remélem, hogy a zalai olaj­fúrások lehetővé fogják tenni, hogy Zalában nagy iparvállalatok is alakulhassanak. Már többen említették előttem a közleke­dési utak, különösen a bekötő utak kiépítésé­nek fontosságát. Egyik legnagyobb problémája a falu népének, hogy minden magyar falu be­kapcsoltassák a magyar gazdasági élet vérke­ringésébe és csak örömmel vesszük, ha. a kor­mány erre a célra minél nagyobb összegeket tud fordítani. Ugyancsak fontos volna Zala vármegyének a villamosítása is. Rá kell itt mutatnom arra, hogy milyen nehézségei vannak Zalaegerszeg városának a tröszttel kötött áldatlan és lehe­tetlen szerződése folytán. Nagyon kérem az iparügyi miniszter urat, legyen segítségére városomnak és Zala vármegyének abban, hogy ez a kérdés megfelelő módon rendeztessék. T, Ház! Miután így a gazdasági és pénz­ügyi problémákkal már foglalkoztam, legyen szabad mob' még néhány szociális kérdést is tárgyalnom. (Halljuk! Halljuk!) Egyik legfőbb feladatunk a keresztény ma­gyar ifjúság elhelyezése. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett zsidótörvény is, amely a gaz­dasági és szociális körülmények folytán vált szükségessé. Hiszem, hogy az izgalmak le fog­nak csillapodni s ez a törvény valóban lehe­tővé fogja tenni, hogy sok munka- és állás­nélküli magyar ifjú megfelelő elhelyezkedés­hez jusson. (Zaj a balközépen.) Csak azt sze­retném, ha ifjaink tényleg megfelelő érdeklő­dést tanúsítanának a gazdasági pályák iránt s nem látom ezzel az egy törvénnyel ezt a kér­dést elintézettnek, hanem a magyar ifjúság el­helyezése érdekében igen fontos az álláshalmo­zások megszüntetése is, az összeférhetlenség szigorú szabályozása, a nagy fizetések mérsék­lése, esetleg a nagy fizetések maximálása, azon­kívül fontosnak tartom az állami munkaközve­títés kizárólagosságát. (Dinnyés Lajos: Miért nem csinálják meg 1 ? 15 éve módjukban lett volna! — Egy hang a jobboldalon: Várjon! — \ Dinnyés Lajos: Mire várjak?) Elnök: Dinnyés képviselő úr maradjon ' csendben! — Meizler Károly: Éljen az elnök! — Dinnyés Lajos: Azzal nincs elintézve, hogy figyelmeztetést kaptam!) Árvátfalvi Nagy István: A legfontosabb teendőnek tartom azonban az intézményes csa­ládvédelmet. De rá kell mutatnom arra, hogy a falu népe érdekében is még igen sok a tennivaló ezen a téren. Az Öregségi biztosítás fejlesztése kell, hogy egyik fontos feladatunk legyen. A falu népe egészségügyének rendezése, az 1—2000 pengőn felüli kórházi költségeknek — ameny­nyire az lehetséges — elengedése, kórházak építése országszerte, népházak létesítése és amely községben még elemi iskolaépület nincs, annak a megépítése. (Dinnyés Lajos: Szavaz­zuk meg!) Hiába mondja Dinnyés képviselő­társam, hogy ezeknek a problémáknak, a meg-

Next

/
Thumbnails
Contents