Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
108 Az országgyűlés képviselőházának 3: (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 Vásárhelyi Sándor jegyző: Cseh-Szombaithy László! Elnök: Cseh-Szombathy László képviselő urat illeti a szó. Cseh-Szombathy László: T. Képviselőházi vitéz Makray Lajos v igen t. képviselőtársamnak nagy szónoki készséggel előadott, filozófiai magaslatokon járó és szociális problémákat érintő fejtegetéseit túlnyomó többségben magamévá teszem. Az ő fejtegetéseinek során felvetett problémák közül osak kettővel akarok egészen röviden foglalkozni, illetőleg egyetmást hozzáfűzni, hogy azok kihangsúlyozva annál inkább átmenjenek a köztudatba. A egyik kérdés, amellyel ő foglalkozott, a szabadság kérdése volt- Igen helyes megállapítás az, amit ő tett, aimikor azt mondotta, hogy a szabadság rend nélkül anarchia s a rend szabadság nélkül börtön. Szabadság osak addig jogosult míg az az egész nemzet egyetemes érdekeit szolgálja s ezt a mai zűrzavaros időkben, amikor az eszmék káosza uralkodik a vidéken, igen jó, ha az órabéreknek tudomására hozzuk. A imiásik (megállapítása, amellyel foglalkozni akarok, az összefogás szükségessége. Soha ebben az országban olyan nagy szükség nem volt arra, hogy magyar ember megértse r a magyar 'embert, mint amilyen nagy^ szükség van erre ima. Ha íml komolyan akarjuk azt a mindenki által oly sokszor hangoztatott ezeréves magyar jövőt felépíteni, akkor ennek egyetlen útja az, ha mi összefogunk mindenféle melléktökintet nélkül és közösen haladunk a közös nagy célok elérése felé. Ügy érzem, hogy a költségvetési vita során helyénvaló pár szóval magával a költségvetéssel is foglalkozni. A képviselőválasztások után az akkor összeülő parlamentet, mint reformparlamentet üdvözölte az ország közvéleménye. Ha már most az általunk letárgyalt négy költségvetés adatait vizsgáljuk, akkor igazán nehezen tudom megállapítani, hogy hol vannak azok az új elgondolások, azok a múlttól eltérő utak és azok a gyakorlatilag mutatkozó eredmények, amelyeket pedig egy igazi reformparlamenttől joggal várhatott volna el az ország közvéleménye. Ha még azokat a gazdasági természetű javaslatokat is vizsgáljuk, amelyeket e három esztendő alatt itt.ja Házban letárgyaltunk, akkor is meg kell állapítanunk, hogy ezek túlnyomó többségükben még félmegoldást sem hoztak. Xlgy magam, mint a független kisgazdapárt, amelyhez tartozom, a költségvetési viták során rendesen felemelte szavát a költségvetés túlméretezett volta miatt, mert a fennálló gazdasági helyzet alapos mérlegelése után azt az ország teherbíróképességét meghaladónak tartotta. Igaz, hogy az előirányzott Összegek többnyire befolytak, de ez a tény még közelről sem jelenti azt, mintha megállapításainkban nekünk nem lett volna igazunk, mert hiszen az adófizetés akárhányszor nem a jövedelemből, hanem. a meglévő ^ kis vagyon csökkenése révén vált csak lehetővé. Az adófizető polgárok többnyire csak erejük végső megfeszítésével tudtak adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni, pedig kétségtelenül megállapítható, hogy az elmúlt esztendő folyamán a gazdasági helyzetben a múlthoz viszonyítva lényeges javulás következett be, ami nemcsak egy általános ipari felleudülés. ülése 1938 május 23-án } hétfőn. . ben, hanem a mezőgazdaságban is mind a termények, mind az állatok árának tetemes emelkedésében nyilvánult meg. Sajnos, az utóbbi idők eseményei a jövőre való kilátásainkat lényegesen megrontották, az időjárási rendellenességek pedig valószínűvé teszik, hogy az idén gyengébb terméssel kell számolnunk, mint amilyen termés a múltban volt. Valószínű tehát, hogy ezeknek az állam fenntartásához megkívánt összegeknek az előteremtése a közeljövőben még nehezebbé válik, mint amilyen a múltban volt. A mostani költségvetés tárgyalásánál nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy csak a közelmúltban tárgyalt le és fogadott el itt a Ház egy törvényjavaslatot, amelyben egymilliárd pengő felhasználására adott a kormánynak felhatalmazást. Igaz, hogy ebből a hatalmas összegből körülbelül 400 milliót kölcsön formájában kíván a pénzügyminiszter úr előteremteni, a 600 millió azonban túlnyomó részben azoknak az adóalanyoknak a megadóztatása révén kerül elő, akik eddigi terheiket is csak nehezen tudták viselni, hiszen magát a földbirtokot körülbelül 80 millió terheli ebből Éppen ezért helyesnek tartottam volna és a bölcs előrelátás azt követelte volna, ha függetlenül a mai gazdasági helyzettől, inkább annak romlására, mint javulására számítva állították volna össze ezt a költségvetést és ha ez nemcsakhogy a múlthoz viszonyítva emelkedést nem mutatott volna, hanem inkább bizonyos mértékben és bizonyos vonatkozásban csökkent is volna. Ennek ellenére a költségvetés, az elmúlt esztendőhöz viszonyítva, ismét 68 millió pengő emelkedést mutat. Az elmúlt három esztendő alatt 91 millió pengő volt az emelkedés. Ha ehhez hozzávesszük a most mutatkozó 68 millió pengő többletet, akkor azt látjuk, hogy összesen 159 millió pengővel emelkedett a költségvetés négy év alatt. Ügylátszik, gyorsan és feltartózhatatlanul haladunk a felé a másfélmilliárdos költségvetés felé, amely a gazdasági fellendülés tetőpontján készült el és amely igen nagy mértékben járult hozzá a kisexisztenciáknak, elsősorban pedig a földmívesrétegeknek elszegényedéséhez. T. Ház! Az ellenzéknek régi követelése volt az, hogy deficitmentes legyen a költségvetés és most, amikor végre egy ilyen költségvetés r fekszik előttünk, samálattal kell megállapítanom, hogy nem azzal az örömmel, nem azzal a megnyugvással vesszük ezt tudomásul, mint ahogyan valamikor hittük. Az elmúlt esztendő folyamán a költségvetés hiánya még 68 millió pengőt tett ki és ezt úgy tünteti el az új költségvetés, hogy 136 millió pengő többletbevételt irányoz elő, így tehát még 68 millió pengő többletkiadás válik lehetővé. Ennek a deficitnek az eltüntetése tehát nem az általunk várt módon, a költségvetés egyes tételeinek leszállítása révén következett be, hanem bizonyos mértékben csak egyes adónemek emelése révén lesz elérhető, ami az eddiginél is súlyosabb terhek viselésére fogja az egész társadalmat kényszeríteni. Egyenesen aggodalmat keltő jelenségnek tartom az egyenesadóknál mutatkozó 21'8 millió pengőt kitevő emelkedést, nem különben a forgalmi adónál előirányzott 17'8 millió pengős többletet, elsősorban pedig a fogyasztási adóknál mutatkozó 6 miílliió pengőt kitevő szaporulatot, amiből különösen a cukorra eső 2"4 millió pengőt vagyok kénytelen a 1 egér élyeseb ben kifogásolni.
