Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. a 70 milliós nemzetre a magyar nemzet történelmi céljainak szüksége van. A külpolitika ban nincs szerelem, csak józanság, de a magyar lelkekben van barátság és férfiasság. Mi ezzel a barátsággal és férfiassággal érzünk Német ország iránt és örömmel vesszük az ő barátságát. De ha itt féltjük nemzeti életünket vagy önállóságunkat, akkor azt nem köpködésekkel kell elintézni, azt neon az (újságokban, a lapokban a német birodalom fejének vagy kormányzati rendszerének gúnyolásával kell elintézni, hanem nemzetünk erőteljes belső megszervezésével. (Tildy Zoltán: Ebben igaza van! — Pin* tér László: Ügy van, okos beszéd!) Van itt még egy kérdés és ez a hadsereg kérdése. Azt hiszem, a t. Ház mindenegyes tagja örömmel üdvözölte Eátz honvédelmi miniszter urat, (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés jobbfelől és a középen.) akinek személye biztosíték arra, hogy a magyar honvédség kérdése, a magyar honvédelem fejlesztése helyes úton halad és jó kezekbe van letéve. (Éljenzés jobbfelől.) Viszont vigyáznunk kell arra, hogy ne menjünk túlzásba, amikor a honvédség kérdését ítéljük meg; vigyáznunk kell arra, hogy a magyar társadalom és a honvédség közé válaszfalat ne emeljünk. Mert ahogyan elítélek a hadseregen belül mindenféle politizálást és ahogyan halálos bűnnek tartom a hadsereg kötelékébe bármiféle politikai tendenciát is belevinni, úgy vallom azt is, hogy ez a hadsereg ma már nem egy k. und k. hadsereg, ennek a nemzeti haderőnek megtestesítésekéní jelentkező honvédségnek vágyakban, célkitűzésekben egynek kell lennie a nemzeti társadalommal. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a kő zépen) Nem elég, hogy a hősök szobrára helye zünk koszorút, hanem bele kell vinnünk a polgári társadalom lelkébe, hogy virágot szórjanak az élő katona láha elé, mert nem elég csak a múltba tekintenünk, hanem a jövő nagy céljait is szemünk előtt kell tartanunk, (Ügy van

f Ügy van! jobbfelől.) ehhez pedig büszke nem zeti társadalom kell, amely szereti az egyenruhát és tiszteli a magyar honvédet, mert átérzi, hogy a társadalom és a -honvédség egy egészet alkot a nemzet nagy történelmi útján. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Minthogy már csak öt percem van hátra, befejezem a beszédemet. A ma történelmi órájában — ismétlem — meggyőződésem, hogy a problémák megoldása elől ki nem térhetünk, a problémákat meg kell oldanunk, bármilyen nehezek is legyenek azok. Ezeket a problémákat azonban nem csoportoknak, hanem a nemzet egyetemének kell megoldania, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) a problémákat a központi hatalomnak és nem a társadalmi öntevékenységnek kell megoldania. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De szükség van ezeknek a problémáknak a központi hatalom útján való megoldására azért is, (Rajniss Ferenc: Gyors megoldására!) mert gazdasági kérdéseket csak egy politikailag biztos és erős államban lehet megoldani. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Minthogy az a meggyőződésem, hogy ennek a politikailag erős és biztos államnak, ennek a militarista és szociális államnak, amelynek alapjait Gömbös Gyula fektette le és amelynek felépítését Darányi Kálmán miniszterelnök úr kezdte meg, Imrédy miniszterelnök hű gondozója lesz és azt tovább fogja építeni és minthogy a pénzügyminiszter úr iránt is teljes bizalommal vagyok, a költségvetést elfogadom. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. 95 (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Peyer Károly! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt lévő költségvetés számszerű adataival én ez évben sem kívánok foglalkozni azért, mert ennek a költségvetésnek az adatai nem jelentenek mást, mint egy keretet, amely a tárgyalás folyamán alkalmul szolgál arra, hogy az egyes pártok vezetői a maguk politikai felfogása szerint a kormány iránti bizalomból vagy bizalmatlanságból a költségvetést elfogadják vagy ne fogadják el. De az is, aki a költségvetést elfogadja, nem kap semmiféle biztosítékot^ arra, hogy a költségvetés rovatait betartják-e vagy pedig nem, minthogy a zárszámadásokból eléggé bőven kitűnik, hogy — ; nemcsak az elmúlt évben, hanem az előző években is szokás volt ez — a magyar kormány az utóbbi években túlteszi magát a költségvetésen és a költségvetést csak felhatalmazásnak tekinti arra, hogy adókai beszedjen, fizetéseket teljesítsen és az ország pénzével a legjobb belátása szerint gazdálkodjék Ez a felfogás felment engem attól, hogy itt a kérdés számszprű részével foglalkozzam, mert^— mint hangsúlyoztam — tisztán elméleti jelentőségű olyasmivel foglalkozni, amiről tudom azt, hogy úgysem tartatik be. Teljesen bizonytalan a bevételi rész, még bizonytalanabb a kiadási rész és a kormány, ha szükségét látja, akkor vagy a 33-as bizottsággal, vagy 33-as bizottság nélkül megoldja mindazokat a problémákat, amelyeknek megoldását szükségesnek érzi. Elismerem azt, hogy a mai rendkívüli gazdasági viszonyok közepette egy merev költségvetés elfogadása és annak betartása sokszor leküzdhetetlen akadályokba ütközik és én nagyon jól tudom azt, hogy más országokban is a kormányok felhatalmazást kérnek bizonyos időre vagy bizonyos kérdések megoldására és ezeknek a felhatalmazásoknak birtokában hajtják végre azokat a pénzügyi vagy egyéb gazdasági természetű rendelkezéseket, amelyeket az ország érdekében szükségesnek tartanak. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ezekben a parlamentekben mindenütt vagy egy meghatározott célra, vagy egy meghatározott időre adják ezeket a felhatalmazásokat, amely felhatalmazások után azután előterjesztik törvényjavaslatokba lefektetve azokat a rendelkezéseket, amelyeket időközben kiadtak. Nálunk nem ez a helyzet. Nálunk a kormány most már évek óta szinte korlátlan felhatalmazással rendelkezik és a legutóbb elfogadott úgynevezett zsidójavaslattal kapcsolatosan a kormány egy újabb és messzebbmenő felhatalmazást kért a maga részére, amely után ma már a parlament ellenőrzési joga tisztán csak elméleti és ezzel a költségvetés tárgyalása is tisztán csak elméleti kérdés. A Darányi-kormány jó gazdasági viszonyok között vette át az ország vezetését és ez a körülmény lehetővé tette azt, hogy a költségvetés felesleggel záruljon, amely felesleg részben annak tudható be, hogy a gazdasági életben nemcsak magyar vonatkozásban, de nemzetközi vonatkozásban is fellendülés következett be, amely lehetővé tette a magyar mezőgazdasági termények jobb értékesítését ' és általában munkaalkalmat is teremtett.