Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

94 Àz országgyűlés képviselőházának $18. felől.) Ne vádolják mindig a jobboldali gondolatot és mozgalmat diktatúrával s ne tévesszék Össze a militarista gondolatot a diktatúra gondolatával, mert igenis, ez a magyar élet megköveteli a militarista szellemet. Itt nem lehetnek békésen kávézó, kényelmet szerető polgárok, itt nagy történelmi döntő ütközetek előtt állunk, itt szeretni kell az egyenruhát, (Ügy van! Ü9y van!) itt szeretni kell a polgári életben is a vállpántot, itt szedetni kell azt a Move.-t, amelyben militarista szellemben nevelik a fiatalságot. Itt nem szabad mindent megvádolnia a liberális baloldalnak, mert az ő vádaskodásuk jelenti a bizonytalanságot, az ő vádaskodásuk kelti fel az ellentéteket a nemzet életében és visz esetleg egyeseket az úgynevezett szélsőségekbe, mert elkeseredésükben odahajtja őket a harag és az elkeseredés. És itt van még egy kérdés. Nekem az a meggyőződésem, hogy ha az alkotmányos parlamentarizmust a jövőben is biztosítani akarjuk, akkor ennek le kell vonni a konzekvenciáit. Megmondom őszintén, én azt hiszem, itt, a magyar törvényhozás házában a jó Isten sem ismeri ki magát, hogy ki milyen felfogást vall. (Rajniss Ferenc: Hát ez azután igaz!) Szükség van arra, hogy az alkotmányos parlamentarizmust biztosítsuk. Ehhez pedig az szükséges, hogy a pártok itt elvek szerint csoportosuljanak. Legyen itt egy nemzeturalmi elv alapján álló párt, legyen itt az egyéni szabadságot hirdető liberális párt, legyen a népuralom elvi alapjáo álló demokratapárt és legyen, ha sssükséges, a magántulajdont tagadó iszociáldemokratapárt, hogy mindenki ttidja és az ország is tudja, hogy a pártok milyen elvi alapon állanak. Az ország népének ismernie kell a törvényhozók elvi álláspontját is. Ki kell alakítani azt a parlamentáris életet, amelyet nemcsak én tartok szükségesnek, de az interparlamentáris unió keretében tartott előadásában Boissier is, aki szerint a parlamentarizmus jövője a politikai pártok újjászervezésétől függ. De szükség van a belső revízióra is a nemzeti élet minden terén, szükség van például az egyesületi jog reformjára is, mert míg Nagy-Magyarországon 1900 egyesület volt, addig Csonka-Magyarországon 17.800 egyesület van. (Rajniss Ferenc: Ez az elnökök miatt van!) Legalább is 10.000 az elnök miatt van, ezek a legmakacsabb egyesületek. Szükség van tehát az egyesületi reformra, mert hiába beszélünk átfogó nemzeti közvéleményről, ha tizenhétezer felé rángatják azt a magyar polgárt és ahány ház, annyi felfogás van a nemzet életében. E reform nélkül nem lesz dinamikus átfogó nemzeti ' közvélemény. (Általános helyeslése) Ugyanígy szükséges a magyar közélet megbecsülése szempontjából egy új összeférhetlenségi törvény megalkotása is. Amint Imrédy miniszterelnök úr mondotta, szükség van az álláshalmozás megszüntetésére, (Peyer Károly: Na, kezdjük el!) szükség van a közigazgatási reformra, mert lehetetlen az, hogy a községi jegyzők olyan túlterhelten éljék le életüket, (Ügy van! Ügy van!) egyesek pedig nem tudják megfelelő módon vezetni a községet. Szükséges ' ebben a kérdésben tovább menni egy lépéssel és a jegyzők áthelyezhetőségét biztosítani. Ismerek egy csomó nagyon derék jegyzőt, akiknél kár volna — mert mindenkinél lehet — fegyelmi utat keresni, hogy hogyan mozdítsák el, de akik nem alkalmasak ülése 1938 május 23-ián, hétfőn. annak a községnek vezetésére, nem tudják irányítani annak a községnek társadalmát, nem tudják kultúrájában előrevinni. Az ilyen jegyzőket át kell, hogy helyezzük egy másik községbe, ahol lelkivilágánál, vagy egyéniségénél fogva jobban megfelel. Szükségesnek tartom a tanári, a tanítói, a tisztviselői kar életszínvonalának felemelését. Kérem, hogy a fiatalság kérdését is méltóztassék igazságosan, józanul és bölcseséggel megítélni. Nem lehet minden ifjúsági mozgalmat támadni, mert méltóztassék tudomásul venni, hogy vannak történelmi gondolatok, amelyek csakis az ifjúság lelkében születhetnek meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelőlj Az ifjúságnak fokozott mértékben kell tisztelnie az idősebbeket .a mai nehéz órákban, de az idősebb generációnak is fokozott mértékben kell az ifjúság felé szeretettel, törődéssel fordulnia, nehogy egy generációs probléma fejlődjön ki a nemzet nagy életproblémái közepette. A nemzetnevelés terén végtelenül fontosnak tartom, hogy azt a munkát, amelyet Hóman Bálint kultuszminiszter úr a legnagyobb szeretettel, odaadással és tudással végzett, folytassuk. Nem lehet, hogy az a cserkész, az a levente, az a polgári vagy Move.-lövész egymástól teljesen különállóan élje életét és ezek között az intézmények között semmi szerves kapcsolat ne legyen. Szükséges igenis az, — és ez nem diktatúra — hogy az állam gondoskodjék arról, hogy az ifjúság a legkisebb kortól kezdve tudatos nevelésben részesüljön és meglegyen az egészséges közvélemény kialakításának lehetősége. (Helyeslés jobbfelől.) De szükségesnek tartom azt is, hogy a szellemben és jellemben legkiválóbb fiaink részére — ahogyan én elneveztem — egy nem zetkari iskolát létesítsünk, ahol, mint a Manrézában, lelki_ elmélyülésben elkészüljön fiatalságunk legjava a nemzet szolgálatára. Lehetetlenség, hogy ha valaki bejut akár egy alispánságba, főispánságba, pénzügyigazgatóságba vagy államtitkárságba, ott ahány ember és ahány pozíció, annyiféleképpen ítélje meg a magyar kérdéseket. (Igás! Ügy van! balfelől.) A világnézet mit jelent? A dolgoknak egyforma értékelését. Ha mármost azt akarják, hogy egy komoly és egész magyar világnézet töltse be a nemzeti életet, elsősorban az szükséges, hogy a nemzet vezetői egy világnézetben, egyforma értékelésben éljék életüket és ezt a. jövőre biztosítva csak úgy látom, ha a legjobb ifjak, akik ilyen magas pozícióba a legvalószínűbben eljutnak, mielőtt diplomájukat megkapják, legalább egy eszitendeig ilyen intézetben nevelődjenek, ahol a magyar kérdések megítélésében egyöntetű felfogásra jutnak. Nagy örömmel üdvözlöm a munkatáborok létesítését. Mint méltóztatnak tudni, 1931-ben külföldön jártam. Bulgáriában voltam két hónapig. Ott a »tudovák«-szervezetet^ tanulmányoztam és a kötelező munkaszolgálatról törvényjavaslatot is nyújtottam be. Szükségesnek tartom a kötelező munkaszolgálatot, mert ige7iis szükség van nemcsak arra^ hogy az intelligencia és munkástársadalom ósszekovácsolódjék és megismerje, megbecsülje egymást. (Helyeslés,) Es itt szeretnék még egy kérdést felmelíteni, t. Ház és ez a pángermán kérdés, amelyet különösen a túloldalon annyian emlegetnek. Egy 70 milliós nemzet itt áll mellettünk. Erro