Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-315
Az országgyűlés képviselőházának 315. ülése 1938. évi május hó 18-án, szerdán, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Lányi Márton előadó, Rupert Rezső, Soltész János, Meizler Károly, Hubay Kálmán, Rakovszky Tibor, Andaházi-Kasnya Béla, Peyer Károly, Csoór Lajos, Rajniss Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólaltak : Bródy Ernő és Sulyok Dezső. — Interpelláció : Horváth Ferenc — a földmívelésügyi miniszterhez — a németországi munkás-szerződtetések tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Hó man Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Mikecz Ödön. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 11 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Gaal Olivér, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Malasits Géza képviselő úr levelét, amelyben gyógykezeltetés céljából három heti szabadsagot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A Ház a szabadságot megadta. Napirend szerint következik a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom: 633., 634. sz.) Lányi Márton képviselő urat, mint a javaslat előadóját illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az egyesülési jog a szabadságjogok egyik főrésze é's az egyesülési szabadság a magyar állaim lajllkoitmányjoigi szervezetének egyik KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. alapvető intézménye. Azí egyesülési jog általában amin den magyar: állampolgárt egyaránt megillet. Ámde a társadalom és az állam fennállásának alapjait rendítené meg az, ha a jogrend nem szabna határt az egyesület alapításának és működésének. Általános szabály ebből következően az, hogy minden olyan cél szolgálatára szabad egyesületet alapítani és egyesületi tevékenységet kifejteni, amely nem áll ellentétben a jogszabályok rendelkezéseivel és nem sérti a jogszabályokban kifejezésre jutó egyéni és közösségi érdekeket. A magyar jogrendszerben az egyesülési jog eddig törvényes szabályozást jogszabályszerűen megalkotott alkotmányos törvényben nem nyert. Az egyesülési jog szabályait a szokásjog alakította ki. Legnagyobb részben ezeu szokásjog gyakorlása során kijegecesedett elveket foglalják rendszerbe azok a kormányrendeletek, amelyek az egyesületi élettel foglalkoznak. A miniszteri rendeletek között különösen figyelmet érdemel a részben még ma is érvényes 1394/1873./E. B. M. sz. körrendelet, amely elvben az egyesülés szabadságát mondja ki épamelyet ennélfogva az egyesülési jog alapvető rendeletének tekinthetünk. Ebben a rendeletben találjuk leszögezve annak a megállapítását, hogy a m. kir. belügyminiszter saját feladatának tekinti az egyesületek alapszabályszerú működésének biztosítását és ennek kapcsán azt a kijelentést, hogy az egyesületek felett a törvényes felügyeleti jog elsősorban a törvényhatóságot illeti meg és hogy az egyesületek működésüket csakis az alapszabályoknak kormányhatóságilag történt láttamozása után kezdhetik meg. , .. A másik fontos és a világháború kitöréséig nagy részben érvényben volt rendelet az 1508— 1875. B. M. sz. körrendelet, amely olymódon intézkedik, hogy amennyiben az alapszabályok
