Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

2 Az országgyűlés képviselőházának 315, bemutatása után negyven nap alatt a belügyminiszter semmiféle észrevételt a benyújtott alapszabályok tekintetében nem tesz, abban az esetben a kérdéses egyesület működését ideiglenesen megkezdheti. A háború kitörésiével kiadott 5479—1914. M. E. sz. rendelet új egyesületek alakítását megtiltotta. A forradalmi idők lezajlása után az 5084—1919. M. E. sz. rendelet kibocsátása alkotja a jelenlegi egyesülési és gyülekezési jog jogalapját, hatályon kívül helyezvén a forradalmi kormány e tárgyban hozott összes intézkedéseit. Az 1922. évben kiadott 77.000—1922. B. M. sz. körtrendelet részletes szabályokat tartalmaz a tekintetben, hogy minő rendelkezések azok, amelyeket az egyesületek alapszabályaikba fel kell, hogy vegyenek. Ez a rendelet éppen most említett tartalmánál fogva az egyesülési jogalkotás egységes kialakítása szempontjából döntő jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy amint már említettem, új egyesületeknek alapítása kormányhatósági rendelettel megtiltatott, az egyesületek gombamódra szaporodtak el és ma már ijesztő számban vannak legtöbbnyire felesleges és működésre képtelen egyesületek. Ennek megállapítása mutatja, hogy a kormányrendelet ellenére a magyar királyi belügyminisztérium a legliberáüsabban kezelvén ezt a kérdést, eltért az általánosságban kiadott tilalomtól és a bemutatott egyesületi alapszabályok legnagyobb részét, mondhatnók, talán — amint az errevonatkozó többé-kevósbbé megbízható statisztikai adatok mutatják — 90%-át láttamozta. Ami már most a törvényi rendelkezéseket illeti, meg kell említeni az 1922. évi XI. tc.-t, amely a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szól és amelynek 7.— 8.—10. és 11. §-ai tartalmaznak az egyesülési joggal kapcsolatos intézkedéseket. Mivel ez a törvény a trianoni békeszerződés által megszabott kényszerből folyik 'és ennek hatása alatt /keletkezett, nem tekinthetjük olyannak, mint amely a magyar egyesülési jog szempontjából törvényi rendelkezés alapjául szolgálhat, amelyre jogforrásként hivatkozni lehetne, vagy arra hivatkozni akarnánk, vagy arra hivatkozni szabad lenne. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) T. Ház! Ezeknek előrebocsátása után meg kell állapítanunk, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mind címénél, mind tartalmánál fogva nem vállalkozik arra, hogy az egyesülési jogot a maga teljes egészében szabályozza, hanem mindössze csak két tárgykörre terjed ki. Az egyik az, hogy pontosan megállapítja az egyesületek és más szervezetek működésének törvényes kereteit és ezzel kapcsolatban meghatározza a tilos egyesületi, illetve szervezeti működésnek a fogalmát. A másik tárgykör pedig a politikai pártokat érinti, de csak egészen körülhatárolva abban a vonatkozásban, amelyet a törvényjavaslat az egyesületekkel és más szervezetekkel kapcsolatban is szabályoz, hogy t. i. sem egyesületben, vagy bármely megjelölésű más szervezetben, sem politikai pártban az ezekhez való tartozás, vagy a vezetőség irányában való engedelmesség, vagy más kötelesség megerősítésére esküt, fogadalmat, ünnepélyes ígéretet, vagy bármilyen más olyan nyilatkozatot megkívánni nem szabad, amely lelkiismereti lekötelezettséggel jár. ülése 1938 május 18-án, szerdán. A törvényjavaslat, amidőn a egyesületi működést szabályozza, egyáltalában nem tér el a ma érvényben lévő szokásjogtól és az erre vonatkozó miniszteri rendeletek tartalmától, sőt kifejezetten azokon épül fel, amikor kimondja, hogy alapszabályok hatósági láttamozása nélkül semmiféle egyesület, vagy bármely más megjelölésű szervezet semmiféle működést nem fejthet ki, illetve hogy működést csakis hatóságilag- láttamozott alapszabályokkal bíró egyesületek folytathatnak. Az alapszabályoknak minden egyesület életében döntő jelentőségük van, mert hiszen ezek tartalmazzák mindazokat a rendelkezéseket, amelyek az egyesületi élet mikénti lefolytatására vonatkoznak. Az egyesületi alapszabályokból hű tükröt lehet alkotni az egyesület működése tekintetében és éppen azért van annak különös jelentősége, hogy az alapszabályok kormányhatóságilag jóváhagyassanak és ezáltal az egyesületek működése törvényszerű korlátok közé ezoríttassék. A kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapszabályok megkövetelésének általános elvétől eltér a javaslat akkor, amikor kimondja, hogy a törvényhozásban, vagy más törvény által alkotott testületben való képviseletre irányuló politikai párt működéséhez ilyen megkötöttség nem szükséges. Az előadásból megállapítható az egyesülési jogra vonatkozó tételes szabályozás hiányossága, ami több más tényezővel együttesen kétségtelenül közrehat az egyesülési szabadsággal elkövetett vagy elkövethető visszaélések felburjánzására. Ennek a felismerése erősen közrejátszott ezen törvényjavaslat benyújtásánál, amely erre már címében is, amidőn az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szól, utal. A törvényjavaslatot a Ház közjogi és igazságügyi együttes bizottsága alapos tárgyalás alá vette, azt általánosságban elfogadta, de egyszersmind azon egyes módosításokat tartott szükségesnek megvalósítani. Az egyik ilyen fontos módosítás az 1. §-ban foglaltatik, amidőn a törvényhozásban való képviseletre irányuló politikai párt működésével kapcsolatban azt a módosítást vezette keresztül, hogy a törvényhozásban való képviseletre irányuló politikai párttal egy tekintet alá esik a törvény által alkotott más testületben való képviseletre irányuló politikai párt működése. Ezzel a módosítással az együttes bizottság annak a felfogásnak óhajtott kifejezést adni, hogy az állam és a társadalom szerkezetébe törvény rendelkezése által beillesztett, tehát közérdekű működést kifejtő egyéb testületekben a törvény rendes útján érvényesülést kereső törekvések a törvényhozásban való képviseletre irányuló működéssel azonos elbírálás alá kell, hogy essenek. Meg kell még említenem, hogy az együttes bizottság a javaslat 4. §-a 2. bekezdését törölte annak megfontolása alapján, hogy az ott kihágásként meghatározott büntetendő cselekmények jelentőségénél és büntetőjogi súlyánál fogva vétséggé minősítés erejével kell büntetőjogi megtorlásra kerülnie. Az együttes bizottság által végzett egyéb módosítások a törvényjavaslatban lefektetett alaptételeknek szövegezési szempontból való tökéletesítésére irányulnak. A törvényjavaslat szerint tilos egyesület, tilos szervezet vagy tilos működést folytató politikai párt az, amely kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok nélkül működik, ille-