Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

72 Az országgyűlés képviselőházának mint egyszerűen a magyar emberrel szemben j Erdélyben a megszállás óta megnyilatkozó névelemzési tendencia, midőn a »Szálasi« nevet az oláh anyakönyvvezető »Szálasijan«-nak írja. (Csoór Lajos: És ki fizetett érte? — Zaj.) Ne tessék izgulni, mert bizonyítok. Kezemben van egy eredeti okmány — ezt t. i. nem az oláhok állították ki, hanem 1916 április 24-én magyar hatóság állította ki. — Ez Szálasi Ferenc nagyapjának, Antonius Kajetanus Szálasinak latinnyelvű keresztlevele, amely szerint az apa, vagyis Szálasi Ferenc dédapja — Franciscus Szálasi. Ez kiállíttatott 1829-ben. Hát ha 1829-ben a dédapát Szálasinak hívták, akkor nem tudom, miért kellett tegnap ezt a komédiát csinálni. (Reisinger Ferenc: Mi az hogy Kajetán'j — Derültség.) Kezemben van továbbá a nem oláhok által kiállított és 1916-ból származó okirat, Szálasi Ferenc dédapjának halotti anyakönyvi kivonata Ebiben azt írják, hogy 1830 január 26-án — 108 éve — meghalt Franci scus Szálasi. Ezt — mint mondottam — 1916-ban állították ki. De menjünk tovább. Szálasi Ferenc rendes ember és beszerezte az okmányokat. (Csoór Lajos: Amit sokan nem tudnak megszerezni!) Itt van az ő sokat vitatott keresztlevele. amellyel kapcsolatban rettentően nagy felháborodás volt azért, mert az apja úgy van feltüntetve, mint »Franz Szálasi«. Ez a keresztlevél a kassai császári és királyi tábori lelkészi hivatalban készült németül. Azért készült ott, mert Szálasi édesapja szegény ember volt és a katonai lelkészi hivatalban ingyen keresztelték meg a gyereket. Ebben megvan, hogy 1897-ben született »Franz Szálasi«, a mama pedig, akitől az »y«-t el akarták vitatni — az 1906-os kiállítású bizonyítvány szerint — »Elisabeth, ehemalige Tochter des Tischlers Johann Szakmáry« — tehát »y«-al. (Meizler Károly: Sulyok le van sújtva! — Zaj.) Ez a Szakmáry név helyes írása. Kezemben van ugyancsak eredetiben Kassa város polgármesterének bizonyítványa 1892-ből, amely 46 évvel ezelőtt nyilván nem azért készült, hogy 1938-ban megcáfoljam vele Sulyok úgynevezett nyomozati adatait. Ez egy nyilatkozat, amelyben idősebb Szakmáry János hozzájárul Erzsébet leányának házasságához Szálasi Ferenc őrmesterrel és alatta a polgármester eredeti pecsétjével és aláírásával ez áll: »hogy Szakimláry — y-nal — János jelen nyilatkozatot sajátkezüleg előttem aláírta, hitelesen bizonyítom.« Tehát »Szakmáry« és nem »Szakmar«. A legnagyobb felelőtlenség, a legnagyobb bornírtság azonban az, amikor ezt a családot és ezt az embert át akarták dobni a határon Bécsbe, azért mert Szálasi apja Bécsben született és nem a nagyapja született Bécsben, mert annak bemutattam eredetiben Erzsébetvárosból a születési bizonyítványát. Hogyan került Szálasi édesapja Bécsbe? Ugy, hogy a nagyapját 1849 augusztus 5-én a kezemben lévő eredeti katonai személyi lap szerint — »als Gemeiner und ehemaliger Honvéd« besorozták az

1 osztrák hadseregbe nyolc évre, amiből tizenkét év lett. Itt van nálam az 1861-ben kiadott Obsit eredetiben. Tizenkét évre besorozták az osztrák (hadseregbe a magyar szabadságharcos honvédet. A magyar szabadságharcos honvéd így került Bécsbe és. mert 12 évig ott tartották s ott is nősült, azért született Szálasi édesapja Bécsben. Menjünk tovább. Azt mondták, hogy csaló, 300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. mert az édesapja azt mondta, hogy erzsébetvárosi illetőségű, holott nem az. Itt van a kezemben egy eredeti okmány Erzsébetváros polgártmestere által aláírva. 1896-ban készült, amely szerint az 1866-ban Bécsben született Szálasi Antal és Mezei Julianna fia, Ferenc erzsébetvárosi illetőségű. Azt mondták, hogy Szálasi nem magyar állampolgár. Kezemben van eredetiben az Erzsébetváros által 1906-ban kiadott honossági igazolvány, amely azt mondja, hogy Erzsébetváros szabad királyi város tanácsa hivatalosan igazolja, hogy a Kassán 1897 január 6-án született Szálasi Ferenc erzsébetvárosi illetőségű magyar állampolgár. Azt mondták itt tegnap, a nagy családtörténeti kutatás során, hogy itt valami baj lehet, mert, mint mondták, egyszer y-nal, egyszer y nélkül írja a nevét. Eredeti okmányokat mutattam be, amelyeken háromféleképpen van írva a név. (Felkiáltások jobbfelöl: Mutassa!) Egy eredeti okmányt sem adok ki a kezemből, csak leteszem őket egy órára a Ház asztalára. (Zaj.) Azt mondták, hogy az apja nem magyar állampolgár. A m. kir. belügyminisztérium 96.067—1922. szám alatt adott ki idősebb Szálasy — zárójelben i-vel — Ferenc úrnak magyar állampolgársági bizonyítványt. De még ennél is tovább mentek Szálasiék és azt mondtájk, hogy családi okmányok vannak, amelyeken háromféleképpen íródik a név. Erre az idősebb Szálasi Ferenc 1925-ben beadványt intézett a belügyminiszter úrhoz s kérte őt: mivel nera tudom, hogy a nevemet hogyan kell írni, legyen szíves engem erről értesíteni. Erre nem kapott választ. Mit csinált erre ifj. Szálasi Ferenc? Azt mondotta, nem lehet baj belőle, ha egyszerűen i-vel írom a nevemet. Ez volt cl Z íl tegnapi nagyszerű s mára Összeomlott szenzáció. Ezekután csak azt állapítom meg, hogy 'ha. a magvar hatóságoknak van idejük arra, hogy a Felvidéken és Erdélyben egyaránt aziránt érdeklődjenek s hatalmas nyomozati apparátust indítsanak el abban az irányban, hogy egy ember y-nal vagy i-vel írja-e a nevét, akkor itt nincs semmi baj. Akkor kár itt a beruházási javaslatot tárgyalni, mert ebben az országban nincs gond, nincs már komoly elintézni való. Akkor t. Ház, csak játszunk nyugodtan tovább. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! Az interpelláló képviselő úr interpellációja, helyesebben védőbeszéde kapcsán csak egy momentumot látok, amelyet ki kell emelnem. (Hubay Kálmán: Az igazságot védtem!) Van-e arra indicium, amelyből megállapítható az, hogy a szóbanforgó egyén összeütközésbe került az államrenddel vagy a tételes jogszab álylyal. En nem osztályozom az állampolgárokat sem rokonszenv, sem ellenszenv, sem olyan nagy érdemesség szerint, mint az interpelláló képviselő úr teszi. Kénytelen vagyok mégegyszer untatni a t. Házat azzal, amit már ismételten voltam bátor itt előadni. Ezelőtt egy évvel a hozzám intézett konkrét interpellációra megokoltan kifejtettem azt, hogy Szálasi Ferenc »Nap« címen egy olyan pártot alapított, amely az ország alkotmányos rendjével, tételes jogszabályaival ellentétben, felforgató programmot hirdetett. (Csoór Lajos: Tévedés!) Ennek a megállapításnak indokai lényegileg a következőkön alapulnak. Bátor leszek itt