Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

Az országgyűlés képviselőházának fizetett munkabér, és főleg milyen az a rész­járandóság, amelyet munkája elvégzéséért kap. De ugyanide kapcsolódnak bele a nagy uradal­maknak cselédbérviszonyai is. Másfél évvel ezelőtt, 1937 februárjában in­terpellációt intéztem Darányi akkori földiníve­lésügyi miniszter úrhoz és kértem a munkabér kérdésének generális, törvényes rendezését, mert meggyőződésem, hogy ebben az országban a nyugalmat és feszültséget- csak úgy lehetne csökkenteni, ha ezt a rendezést törvényesen és minden irányban mindenkire, minden nagybir­tokosra is egyformán kötelezően érvényesí­tenők. Darányi akkori földmívelésügyi miniszter úr válaszában azt ígérte, hogy az év őszén összeül a Mezőgazdasági Szociálpolitikai Ta­nács, ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik és az idevonatkozó javaslatok az országgyűlés elé kerülnek. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy éppen úgy, mint számtalan más nagy ígéret nem öltött testet; ez a szociálpolifcifcai tanács is 10 évi fennállása óta sohasem ülé­sezett. Ma már 1938 áprilisában vagyunk és ez a szociálpolitikai tanács még mindig nem ülé­sezett, (Mozgás.) pedig azt hiszem, hogy volna feladata ennek a szervezetnek, amelyet a mi­nisztérium kebelében építettek ki. Legyen szabad ugyanis itt felemlítenem a» öt mezőgazdasági kamara havonkint gyűjtött napszámbéradataiból készített eredeti statiszti­kai eredményeket. Ezek megállapítása szerint a mezőgazdasági napszámbér 1928-ban országos átlagban még 2'75 pengő volt, majd fokozato­san lejjebb szállva, 1933-ra, 1934-re 125 pengő­vel mélypontját érte, el — férfinapszámbérek­ről beszélek — azóta évről-évre csaknem válto­zatlan volt, 1'28 és 138 pengő körül mozgott és csak az elmúlt esztendőben, 1937-ben mutat­kozott valami javulás, amikor is az átlagos férfinapszámbér 1'72 pengő volt. De éppen az előbb említett súlyos értékesítési viszonyok miatt utalnom kell arra, hogy a mezőgazda­ság terményeinek áralakulása olyan, a búzá­nak, a hízott sertésnek, általában az egész mezőgazdaságnak pénzbevétele akként alakult, hogy a mélyponttól kezdve már nagyon lénye­ges emelkedés van. Gondoljunk csak a gazdá­nak 1933-ban a gazdaság udvarán kifizethető 10'50 pengős búzaárra és a jelenlegi közel 20 pengős búzaárra, vagy gondoljunk az 55 fillé­res élősúly-kilogrammonkénti hízottsertés­árakra és az elmúlt hetekben érvényben lévő közel egypengős sertésárakra. Ugyanilyen emelkedést mutatnak a mezőgazdaság összes pénzbevételeiből származó adatok is, (Malasits Géza: 120 millió pengő volt a bevételi többle­tük!) ugyanakkor pedig úgyszólván semmi vál­tozást sem mutatnak a napszámbérek. (Mala­sits Géza: Sőt esnek!) Hangsúlyozom, hogy ez főleg a nagybirtok bűne, mert a nagybirtokon a napszámbér rendezése nagyon fölényesen és önkényesen a munkásság rovására történik. (Horváth Zoltán: Biztosan a zsidók csinálják! — Malasits Géza: Gróf Károlyi Jmre is zsidó 1 ?) Súlyos állításaimat azonnal bizonyítani kí­vánom. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Bizonyí­tani kívánom azsal. hogy az elmúlt esztendő­ben, amikor a mi állandó támadásaink folytán a minimális napszámbéirek megállapításának bizonyos területén eredményeket értek el . .. (Gr. Festetics Domonkos: Ez tévedés! — Fel­kiáltások jobbfelől: Evek óta kívántuk! — Jur­csek Béla: Bégi dolog!) Legyen szabad utal­nom arra, hogy ez a minimális napszámbér­300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. 63 megállapítás 84 járásban történt meg -az elmúlt esztendőben, de azt is szabad legyen megenilí­tenem, hogy ezeknek a minimális napszámbé­reknek egyszerű évi matematikai átlaga csak 1"49 P, az 1"71 pengős országos átlaggal szem ben. Hangsúlyozom, hogy ennek áldásos hatá­sát bírálni nem kívánom, de megjegyzem, hogy éppen a. szociálpolitikai tanács nem működése következtében — és ezt hangsúlyozom — laiku­san történnek ezek a minimális bérmegálla­pítások és még arra is utalni merek, hogy nem egy esetben azért hajtották fel valahol egy-egy hónapra magasra a béreket, hogy politikai fe­szültséget támasszanak a gazdák és a munkás­ság között. T. Ház! Legyen szabad arra hivatkoznom, hogy ez a minimális munkabér-, napszámbér­megállapítás milyen súlyos következményekre vezetett, A nagykátai járás községeinek a sé­relmét olvasom itt most fel- Küldöttség kere­sett fel engem és elmondották, hogy a gyöirgyei Tafler Adolf-féle uradalonilban és a Prónay hitbizomány farmosi bérletén a munkásságnak a mult év utolsó hónapjára megállapított 1"20 pengős minimális munkabérét azóta is (minden hónapra, még április végén is változatlanul fi­zették, azzal az indokolással, (hogy amíg a mi­nimális munkabérek megállapítása nem jön ki, addig ők más mértéket nem tudnak elismerni. Ezek a munkások kiszámították, hogy decem­ber-y-január hónapban ezért a munkabérért napi 7 munkaórát, most húsvétkor pedig már 12 munkaórát dolgoztak. Kérdezem tehát, hogy komoly és szociális munkabérrendezés-e ez, amikor az órabér 17 fillérről 10 fillérre csök­ken ezekben a községekben, (Csoór Lajos: El­amerikázzák a munkabérmegállapítást!) azért, mert nem működik helyesen és nem működik idejében a munkabérmegállapító szerv. (Csoór Lajos: Könyörögni kell, hogy egyáltalán hoz­záfogjanak!) . De konstatálnom kell azt is, hogy az or­szágban a mezőgazdasági (munkabér rendezése nem azért késik, mert az államháztartás szem­pontjából költségekkel jár. Erre soha sem fog­ható rá, jhogy tíz- és százmilliókkal terheli meg az államháztartást, hanem igenis.' ez a Jvérdé« mindaddia: nem lesz rendezve, amíg a kormányzat beállítása feudális és amíg a nagybirtok sízem üvegén nézi ezeket a súlvos szociális kérdéseket. (Zaj középen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) r Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr ezen nevet, ímert az sem tagadható, hogy nem engedélyezték, hogy a Németországba kíván­kozó magyar munkásság száma (Csoór Lajos: Ezért akarnak mind kimenni!) 20-000—25.000-re emelkedjék, hanem megrögzítették ezt a szá­mot 6000-ben, később 10.000-ben, holott bizonyára 35.000 ember is kikívánkozott volna. (Ügy van! balfelől. — Mozgás. — Horváth Zoltán: Még annyit sem engedélyeznék! Egyetlen egyet sem engednék -ki! Tessék itt megélhetést adni ne­kik! Nagyszerű német propaganda! — Malasits Géza közbeszól. — Zaj.) Elnök: A képviselő úr ^beszédideje^ lejárt. Csendet kérek, Malasits. és Horváth képviselő urak! Matolcsv Mátyás: Tisztelettel kérek 10 perc megh os s zabbí tást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzá járulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbí­táshoz hozzájárult. Méltóztassék folytatni,

Next

/
Thumbnails
Contents