Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-314

Az országgyűlés képviselőházának 31U. adatgyűjtés végrehajtása, annak feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal útján történjék. A sertésértékesítés nehézségei, a kockán forgó nagy érdekek, az adatgyűjtés sürgősségét kétségtelenül indokolják. A Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának adott engedély az élelmicikkek kiskereskedelmi áraira vonatkozó adatgyűjtésre terjed ki Ezt az adatgyűjtést a főváros élelmezési viszonyainak tanulmányozására alapított piackutató szerű munkásságának megindítása tette szükségessé. A székesfővárosi vásárcsarnokok és nyílt piacok árairól már volt statisztikai nyilvántartás, és ezt kellett a kiskereskedelmi árak képének teljessége okából az üzletek árainak statisztikájával kiegészíteni. Az adatgyűjtés az élelmiszer-kiskereskedőkre vonatkozó általános felvételből és a lényeges árucikkekre vonatkozó évenkénti adatgyűjtésből áll. Itt az adatszolgáltatók részben magánszemélyek, élelmiszerkereskedők, sütőiparosok, mészárosok, hentesek, a fogyasztási szövetkezetek, nagy áruházak élelmiszer osztálya, részben közüzemek, a székesfőváros élelmiszerüzeme, a vásárcsarnokok és nyilt piacok vezetősége. Az adatgyűjtés, miután a piackutató szerv tevékenységében azt nem nélkülözhette, kétségtelenül sürgős volt. Ami már most az új adatgyűjtéseket illeti, az előzőkben ismertetett statisztikáktól eltekintve a munkatervben a következő új adatgyűjtések vétettek fel. A) III. 42. pont :

# A korlátolt felelősségű társasagok statisztikája. A kereskedelmi társaságoknak ezt az új alakját az 1930:V. te. létesítette és ezek meglehetősen elszaporodtak. Szükséges tehát, hogy a statisztikai megfigyelés reájuk is ; kiterjesztessék. Az adatgyűjtés a részvénytársasági statisztikai adatgyűjtés irányelveit követi, a magánszemélyek adatszolgáltatásán alapul és évenkint egyszer foganatosítják. A) III. 48. pont alatt felvétetett a hűtőházakban tárolt élelmiszerek és a meszes tárolása tojásmennyiségek statisztikája. A piackutatás egyik fontos követelménye, 'hogy az' élelmiszerkészletekről pontos adatok álljanak rendelkezésre. A székesfőváros területén az adatokat a Budapest Székesfővárosi Statisztikai Hivatala gyűjti és doligoziza fel, míg az országos felvételét a Központi Statisztikai Hivatal foganatosítja. Az adatokat a hűtőházak, illetve a tojáskeireskedők szolgáltatják. Ami a -módosított adatgyűjtést illeti, csupán azi A) III. 35. pont alatt felvett »bányavállalatok üziemi és termieíliósi statisztikája« változott, illetve bővült. Ugyanis a (sikerrel járó ásványolaj feltárási imumkálatok szükségessé teszik, hogy a bányavállalatok üzemi és termelési viszonyaira vonatkozó adatok kiegészíttessenek. Azonkívül a Nemzetközi Statisztikai Intézet kívánságára a jövőben a termelt ércnek nemcsak a fém-, hanem a mangán-, kén- és foszfortartalmát, valamint a vasércre vonatkozólag a foszfortartalmat az 50%-os ' vastart alomiho'z viszonyítva is fel kell tüntetni. A módosítások indokolt volta la-nnyiira kézenfekvő, hogy azok további alátámasztásától szerény véleményem Sízierint eltekinthetek. T. Ház! Ezekben volt szerencsém az 1938/39. évd hivatalos statisztikai munkatervet ismertetni. Amint már jeleztem, a -munkaterv nagyobb terjedelmű új adatgyűjtéseket nem tartalmaz és ennek okát is ismertettem. A hangsúly jelenleg inkább a folyamatban lévő staülése 1938 május 17-én, kedden. 619 tisztikai munkálatok tőikéietesítésén, az adatgyűjtések - gyors feldolgozásán, a statisztikai tevékenység belterjesebbé tételén van. E mellett érezzük és valljuk, hogy a statisztikai szolgálat szociális irányban még nincs eléggé kiépítve, holott ezek az adatok az ország közállapotának és közérdekű viszonyainak nyilvántartásaira! nem nélkülözhetők, viszont tudjuk, hogy az ilyen irányú fejlesztésinek anyagi előfeltételei még hiányzanak. A statisztika történetében a kiindulásnál egymás mellett szerepelt a föld és az

1 emberCso'dálatoskképpen a fejlődés során mindig a föld, mint az adóztatás alapja és az» arra vonatkozó reálstatisztikák játszottak nagyobb szerepet. Az ember a véradó kapcsán nyomul előtérbe, majd pedig lassankint társadalmi vonatkozásokkal is jelentőségre tud szert tenni. Korunk szociális sízielleme teljes egészében az emberre terelte a figyelmet és éppen ezért a szociális irányú statisztika kiépítése a közelebbi jövő feladatai közé sorozandó. Amint már említettem, a Központi Statisztikai Hivatal törekvése a meglévő adatok^ belterjes kihasználására irányul. Ezt annál is inkább kell helyeselnünk, inert hiszen a statisztika akikor tölti be hivatását, akkor tud erőket mozgatni, oselákvéseknek irányt sízabni, ha adatait kellő időben, akkor nyújtja be, amikor azok a való élettói még nem, távolodtak el. Kérem beszédidőmnek tíz perccel való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak megadni a kért tíz perces beszédidőtmeghosszabbítást? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Czermann Antal előadó: Az időszerű statisztika adatait a törvényhozás munkájában sem nélkülözhetjük, annak a kor követelményeivel egyező üteme készséges, gyors és szakszerű statisztikai szolgálatot követel. A statisztikai munka tökéletesítésére irányuló törekvés a közérdekkel és a kor igényeivel összhangban állván, azt a legteljesebb mértékben helyesnek kell tartanunk. A Központi Statisztikai Hivatal elsősorban kiadványaiban adja közre adatait. Sajnos, a kiadványok előállítási költségeire a múlt évivel egyezően az 1938/39. évi költségvetésben is csupán 155.000 pengő van előirányozva. Valamikor az erre a célra szolgáló összeg ennek majdnem a kétszerese volt. A Központi Statisztikai Hivatal mindezek ellenére az Évkönyvön, a Statisztikai Szemlén, a kormányjelentésen, a külkereskedelmi statisztikai köteten, a havi és negyedévi közleményeken és a Zsebkönyvön kívül az 1937/38. költségvetési évben a következő kiadványokkal szerepelt: Az 1935-ben végzett mezőgazdasági üzemi felvétel II. kötete gyanánt megjelentette »Magyarország állatállománya, gazdasági felszerelése és gyümölcsfaállománya 1935-ben« című munkát, III. kötet gyanánt a Gazdacímtárt, IV. kötet gyanánt a »Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben birtoknagyság-csoportok szerint« című kiadványt. Megjelentette azonkívül a Magyarország üdülő-, fürdő- és szállóhelyeiről szóló, rendkívül aktuális, két pompás térképpel felszerelt füzetet, valamint »Magyarország óvó- és oktatószemélyzetének statisztikája« című füzetet, amely közoktatásunk átszervezésével nyert időszerűséget. Külön megemlítést és méltatást érdemel a Statisztikai Szemlének az olasz király látogatása alkalmával magyar és olasz nyelven meg-