Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-314
618 Az országgyűlés képviselőházának 314 ea egyáltalán nem. érinti ezt a kérdést. Mi ige- | niiis, anagkívánjulk becsülni és megbecsüljük a munkát, ©safe azt Mvánjuk, hogy eibből a munkából az ország törzsökös résziének nagyobb rész jusson (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) és eaak nagyobb részt tudjanak <annaik az országinak javaiból megszerezni, amely orsíziágot az 1 o r őseik vérrel és vasisal szereztek mieg éis ezer éven. keresztül becsületben (tartottak írneg. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A taniácisíkoziást befej eziettiniek nyilvánítom. Kérdem, a t Házat, niéltoztatik-e a 8. $-t az eredeti bizottsági szövegezésiben elfogadni, szemben Rupertt Rezső képviselő úr anódoisító indítványával, igen, vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a 8. l§.-t ia (bizottság siaövegetaésében fogadta el. Ezizel a törvényjavaslat részL&teís tárgyalása véget éri A javaslat (harmadszori olvasása iiránt később fogok ia t. Háznak előterjesztést tenni. ^ Lányi Márton képviselő úr miint a közjogi és igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Lányi Márton előadó; T. Képviselőház! Van szerencséim beterjeszteni a képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságán aik együttes jelentését az egyesülési szabadsággál elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, 'hogy a jelentést ikinyomatni és szétosztatni, tárgyalásiára nézve pedig a sürgősséget ktiimonidiani tmiéltóztasiséEk. Elnök: A Ház a beadott jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja. r Napiiremidre tűzése iránt napirendi javaslatomnál! fogok előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem; a t. Házat, méltóztatik-© ia sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Napirend szerint következőik sa 1938/39- évi hivatalos statisztikai munkatervről sízióló miniszterelnöki jelentés tárgyalása. (íróim. 596, 623.) Czermann Antal képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Czermann Antal előadó: T. Képviselőház! A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929. évi XIX. törvénycikk értelmében a hivatalos statisztikai adatgyűjtésről évenkint tüzetes munkatervet kell készíteni és azt jóváhagyás végett az országgyűlés elé kell terjeszteni. E törvény rendelkezésiének megfelelően terjesztjük a t. Ház elé a magyar királyi miniszterelnök úrnak az 1938/39. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentését. A jelentés különben az 1929 : XIX. te. 10. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően az Országos Statisztikai Tanács meghallgatásával készült és ahhoz a minisztertanács is hozzájárult. A tárgyalás alá kerülő hivatalos statisztikai munkatervről mindenekelőtt meg lehet állapítani azt, hogy az anyag összeállítása tekintetében könnyen áttekinthető képet nyújt. Külön fejezetben tünteti ugyanis fel a munkaterven kívül végzett rendkívüli adatgyűjtéseket, önálló fejezetben mutatja be a rendszeres adatgyűjtési programmot és új módosított adatgyűjtéseket ritkított szedéssel jelez. Végül önálló fejezetben sorolja fel az új és módosított adatgyűjtéseket, külön-külön ismertetve azokat. További megállapításom a munkatervről az, hogy az abba felvett és új, módosított adatgyűjtések a törvényes kellékeknek ineg, ülése 1938 május 17-én, kedden. felelnek, amennyiben minden egyes esetben megjelöltetik az adatgyűjtés tárgya, az adatgyűjtés módszere, valamint az a "lörülmény, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül, vagy közvetve magánszemélyek bevonásán alapszik-e. Végül megállapítható a munkatervről az is, hogy nagyobb terjedelmű, új adatgyűjtések azokban nem szerepelnek. Ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal 1938/39. évi munkásságát az előző évi hivatalos statisztikai tervben foglalt adatgyűjtések végrehajtása és feldolgozása olyan mértékben veszi igénybe, hogy tevékenységi körének további^ lényegesebb bővítésétől az adott és a múlt évivel azonos költségvetési keretek között el kellett tekinteni. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a hivatal működésében, fejlődésében szünetel vagy megáll, hanem pelenti azt, hogy a folyamatban lévő adatgyűjtések gyorsított ütemben lesznek lebonyolíthatók és hogy az adatközlések gyakorlati szempontból megfelelőbb, tökéletesebb formában fognak jelentkezni. Erre, úgy vélem, a miniszterelnök úr nagyszabású programmjának keretében teendő javaslatok és intézkedések során ugyancsak szükség lesz. E helyütt kell rámutatnom arra, hogy állandóan, de különösen a múlt évi statisztikai munkaterv tárgyalása alkalmával felmerült az a kívánság, hogy a kisipari és kiskereskedelmi statisztika kibővíttessék. Bár kétségtelen, hogy ez a kívánság jogos indokokon alapszik, és hogy a kívánt statisztikai adatgyűjtés a kisipari üzemek gazdasági és szociális helyzetének helyes megvilágításánál nélkülözhetetlen eszköznek minősül, mégis el kell ismerni, hogy akkor, amidőn az a helyzet, hogy az 1940. évben foganatosítandó népszámlálás előestéjén állunk, amelynek előkészítési munkálatai már a jövő évben folyamatba tétetnek, ugyanakkor ilyen nagyszabású, rendkívüli költséggel egybekötött adatgyűjtés megszervezése és végrehajtása a megfelelő anyagi fedezettől és a szükséges személyzeti felkészültség hiányától eltekintve, nem gazdaságos. Ugyaaiis az 1940-ben foganatosítandó népszámlálás alkalmával egy külön lap beillesztésével minden nagyobb költség nélkül gyorsan lesz a kívánt adatgyűjtés és az adatok feldolgozása foganatosítható. Mindezek után legyen szabad röviden ismertetnem azokat az adatgyűjtéseket, amelyek az 1929:XIX. te. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a minisztertanács előzetes engedé1 vével az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterven kívül történtek. Ilyen alapon a folyó költségvetési évben a földmívelésügyi minisztérium és a Budapest Székesfőváros Statisztika^ Hivatala nyert egy-egy adatgyűjtés végrehajtására engedélyt. A földmívelésügyi minisztériumnak adott engedély az ország^ sertéslétszámának négyhavontkénti összeírására vonatkozik. A sertésértékesítés helyes és gazdaságos irányítása szempontjából ez a különben reprezentatív adatgyűjtés kétségtelenül nagy jelentőségű, arra szükség van, annak foganatosítását a külkereskedelmi érdek ^ is megkívánja. Egyelőre az adatgyűjtés képviseleti módszer alkalmazásával, tehát egynéhány város, több község be kapcsolásával történik és így az adatgyűjtést ideiglenesen a gazdák, vagyis a magánszemélyek, amennyiben azonban az adatgyűjtés az ország^ egész területére terjesztetnék ki, ami véleményem szerint előbb-mtóbb elkerülhetetlen, iigy kívánatos volna az is, hogy az 1929. évi XIX, te. 10. Vának érvényesítésével az
