Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 május 14-én, szombaton. 601 áll, ugyanúgy a nemzetet és a társadalmat is így kettősen fogja fel, mint testből és lélek­ből álló egészet. A társadalmi és a nemzeti felépítésben igenis szerepet játszanak a testi, a fizikai tényezők, a verség és elsősorban a család. A család az a sejt, amelyre az egész­séges társadalomnak épülnie kell és ezért min­den igazi jobboJ dali elgondolás a család vé­delmét és megerősítését anyagi és erkölcsi ér­telemben egyaránt elsőrendű feladatának kell, hogy tekintse. (Elénk helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Elismeri a jobb­oldali felfogás a tágabb családot, a tágabb vérségi köteléknek, a törzsnek, tehát a fajnak is, mint történelmi tényezőnek szerepét. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Èz azonban az éremnek csak az egyik ol­dala és talán nem is a fontosabb oldala, mert amint az egyes ember életében a léleknek kell ! vezetnie a testet, úgy a nemzet életében is a léleknek kell uralkodnia a test felett. Konflik­tusok — ugyanúgy, mint az egyén életében — előállhatnak a lélek és a test kívánalmai és követelményei között és ami a nemzet életét illeti, világos, hogy minél erősebbek a testi adottságok, minél kifejezettebb, minél elkülö­nítettebb a fajiság, annál nehezebb a szerepe a nemzeti géniusznak, amelynek a maga ké­pére formáló munkáját el kell végeznie. Annak, hogy a léletk úrrá tud lenni, pél­dája ez a nemzet, amely annyi idegen vérségi •elemet fel tudott szívni a magyar nemzettestbe és amely a magyar birodalom megalapítása óta .történelmileg példázza azt a tanulságot, hogy van magyar nemzeti szellem, egy (különleges magyar lelkiség, (Ügy van! Ügy van! jobb felől), amely lelkiség át tudja gyúrni, le tudja nyűgözni és össze tudja forrasztani az elkülönítő testi és vérségi tényezőket. (Ügy van! Úgy \van! — Elénk taps a jobboldalon és a középen) Ez a nemzeti szellem itt él, formá­lódik közöttünk immár ezer éve. Az egy­mást követő nemzedékek hosszú sorának vágyai, gondolatai, harcai, bukásai és dicső­séges feltámadásai nem tűntek el nyomtala­nul, itt élnek, gomolyognak felettünk, bennünk és formálják a (következő generáció lelkét. Minden nemzedék új színezést ad ennek a lé­leknek és a mi nemizedékünknek az a feladata, hogy a nemizet örök lelkének 'kialakulásához új és talán olyan nagy kön tri bucióval járul­jon, 'amilyen kevés nemzedéknek adatott meg előttünk. (Ügy van! Ügy van!) Történelmi fordulón állunk, eszmék vias­kodása érződik meg még a mindennapi élet sízürke eseményeiben is. Ennek a történelmi fordulónak a szele végigszáguld az egész vi­lágon és nem áll meg a (hátárainkon sem. (Rajniss Ferenc: TTgy van! — Taps a jobb­oldalon.) Ez olyan probléma, amellyel meg kell birkóznunk! és amelyet be kell illesztenünk abba a nemlzeti lelkiségbe, amelyet az előző nemzedékek örökségként ránkhagytak. (Taps a jobboldalon.) Két gondolat az, amelynek hódító útját vi­lágszerte észlelhetjük. A szociális gondolat e kornak, egyik uralkodó eszméje és ennek az eszmének, amely kettős megjelenési formában nyilvánul meg, a szociális igazságosság az egyik megjelenési formája. (Ügy van! Ügy van! — Taps' a középen.) Mert ha kell is, de ma már nem elég jótékony adakozás, (Ügy van! Ügy van!) ma fel kell ismerni^ és el kell ismerni az egyén igényét, a fizikai és szellemi javaikból való méltányos részesedésre, feltéve', I — s ez a feltétel^ előljár és döntő jelentőségű — hogy r kötelességeit embertársainak és azok közösségének, elsősorban, a nemzetnek tartozik maradéktalanul teljesíteni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Hiba volna, ha ez a szociális igaasá-, gosság, mint valami rideg princípium jelen­nék meg, mert ennek, ha igazán élni és hatni akar^ a nemzet lelkében, a szociális, szeretet jegyében kell állnia. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A másik gondolat, amely szorosan kapcso­lódik az első gondolathoz, a népi egység gon­dolata, amely a mi sajátságos tórtéiieiem­kialakulásunk'ban inkább nemzeti egységnek, volna nevezhető. Ez a két gondolat jelentkezik! ma világszerte a legkülönbözőbb formákban, a legnemesebbtől a legtorzabbig és minden mo­dern társadalomifejlődés mélyén ennek a két gondolatnak az alakító munkája figyelhető meg­vesztett vállalkozás volna ezzel a két gon­dolattal szembeszállni akarni. De ki akar szembeszállni, ki az, aki e két gondolat igaz­ságát és vonzását önmagán, saját lelkében ne erezné? Ennek a mai magyar nemzedéknek éppen az a feladata, hogy e két gondolat ma­gyar megvalósulási formáját kialakítsa és ezzel a nemzet lelkiségének megadja azt a színezést, amelyet a mai idők parancsoló szava megkövetel. (Elénk helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) A magyar lelkiség mélyén kutatva, három feladatot látok itt elénk tornyosulni. Az új eszme megkívánja, hogy az egyén áldozatot hozzon o köznek, áldozatot hozzon nemcsak anyagiakban, hanem önrendelkezési jogának józan, korlátozásában is. Azok a feladatok, amelyek ma a nemzetekre várnak, csak úgy oldhatók meg, ha a közösség szelleme irá­nyítja éá hatja át az egyedeket. Ez nem je­lenti az egyénnek a közösségben való felolva­dását. TÚISOK vér folyt már ezen a földön a szabadságért, túlsók elnyomással kellett szem­beszállnia a magyarnak, semhogy a szolgaság gondolata ( a magyarság számára elviselhető volna. (Élénk taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Szabadság kifelé és szabadság befelé, de befelé mind addig, amíg az egységet és az erőt, mely a nemzet feladatainak megoldásá­hoz szükséges, nem veszélyezteti. (Élénk he­lyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) A szabadság önmagában véve csak addig jó, amíg harmóniában áll a közös­ség nagy céljaival (Úgy van! jobbfelől.) és ha a kettő közt viszály és ellentét támad, nem a nemzet érdeke az, amelynek a rövidebbet szabad húznia. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a balolda­lon.) Első feladatunk tehát a szabadságnak a közösség, a nemzet igényeivel való összeegyez­tetése. De hozzá kell tennem mindjárt, hogy ez az összeegyeztetés ma nem az egyéni sza­badságjogok kiterjesztését jelenti, hanem je­lent józan lemondást és korlátozást, mert olyan időket élünk, amikor a közösség jogai­nak és igényeinek intézményes védelmére és egyén kötelességeinek kidom borítására van szükség. (Taps a jobboldalon és a középen.) Második és .harmadik feladatunk két jel­legzetesen magyar tulajdonságnak következe­86*

Next

/
Thumbnails
Contents