Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-313
1 602 Az országgyűlés képviselőházának 311 tes keresztülvitele a közélet mindazon problémáin, melyeket az új eszmékkel való birkózásunk felvet. A magyar, t. Ház, mindig érzékenyen őrködik becsületén és tisztességén, mindig gentleman volt, és ha közéletünknek a népi^ egység és szolidaritás irányában való átépítése megtörténnék, változatlanul ugyanennek az emelkedett szellemnek kell uralkodnia. (Helyeslés a jobboldalon. — Eckhardt Tibor: Ügy van!) E nélkül az emelkedett szellem nélkül, a tisztesség követelményeinek maradéktalan érvényesítése nélkül nincs magyar élet. (Taps a jobboldalon és a középen.) És itt kapcsolódik be harmadik feladatunk, mert az emelkedett lelkiségnek első követelménye a nyíltság, a becsületes, egyenes beszéd, a nyílt sisakkal kiállás, (Gyömörey Sándor: Ez a fontos!) mert nem magyar szokás a föld alatti bujkálás; ÍÜgy van! Ügy van! Taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) és azok az üregek, amelyeket egyes lelkiismeretlen vagy félrevezetett kezek a magyar termőföld talaja alá ásnak, hova-tovább a magyar közélet épületének Összedüléséhez fognak vezetni. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Három feladat áll tehát előttünk, hogy röviden ismételjem: az egyéni szabadságnak a közösség igényeivel való összieegyeziteitése, a közösség igényeinek erősebb kidomborításával és azután a tisztességnek és nyíltságnak, mint irányelveknek keresztülvitele a m agyai közélet különböző területein. (Helyeslés.) Mielőtt programmunk^ konkrét részének ismertetésére áttérnék, még néhány általános elvet szeretnék leszögezni, amelyek a programra kidolgozásánál szerepet játszottak és irányító gondolatként tűnnek fel. Első helyem említem, amire már utaltam, a családi gondolat fokozottabb kidomborítását, tehát a család védelmét és megerősítését. (Taps a jobboldalon ) Minden félreértés elkerülése végett határozottan kijelenthetem, íiogy a magántulajdon alapján állunk, ennek a következményeit levonjuk és azt a tőkét, mely^ a közösséggel szemben a rárótt kötelezettséget teljesíti védelemben részesítjük. (Taps a jobboldalon és a középeit.) A harmadik szempont az, hogy a jövedelem- és vagyoneloszlás olyan kialakítását akarjuk megvalósítani, amely a szociális gon dolat és a népi egység gondolatának jegyéiben áll. Bármily fontos is azonban a nemzeti vagyonban való osztozás kérdése, maradandó eredményeket csak úgy lehet elérni, ha az, amin osztozunk, nem lesz kevesebb, hanem több. A termelés növelése szempontjának tehát a szociális szempontok mellett nem szabad elsikkadnia. Végül, hogy még egyszer nyomatékosan leszegezzem, az a társadalmi rend, amely előttünk eszményként lebeg, a nemzet minden tagjának segítséget nyújt, de csak akkor,, ha kötelességét teljesíti és ez a kötelességteljesítés vonatkozik nagyra, kicsinyre egyaránt. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) Az a leg'elemiibb kötelesség, amely a nemzet minden egyes egyedére egyaránt hárul, a rendnek es a fegyelemnek a megtartása és azoknak, akiket a sors a nemzet élére állított, első és legfőbb kötelességük, hogy ennek az állampolgári kötelezettségnek mindenkivel szemben minden eszközzel érvényt szerezzenek. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a közéven. ) , ; • ., irAmikor konkrét programmom ismertetésébe fogok, legelsősorban a külpolitikáról kí. ülése 1938 •május 14-én, szombaton. vánok röviden megemlékezni. (Csoór Lajos: Minél bővebben!) Társadalmi fejlődésünk és állami életünk számos megnyilvánulása egy átmeneti korszak bélyegét viseli magán és ez külpolitikai vonatkozásban is elmondható. Ilyen nehéz és sok tekintetben zavaros körülmények közt minden lelkiismeretes kormány természetszerű törekvése a ibéke fenntartása. Bármennyire is meg lehet jázonban állapítani e f törekvés alaptendenciájának azonosságát, mégis meg kell állapítanunk, hogy a béke lényegére vonatkozólag a nemzetek még messzemenő eltéréseket mutatnak. Az egyik oldalon ott állanak a status quo merev fenntartásának hívei, mások viszont az igazi és igazságom béke létrehozásának szükségességét hangoztatják. E két felfogás összeegyeztetése a bonyolult problémák végtelen sorát veti fel, ami nagy mértékben hozzájárul a helyzet nehézségeinek fokozásához. Haladás e nehéz és bonyolult viszonyokban csak úgy képzelhető el, ha minden kormány igyekezik nyíltan tisztázni álláspontját nemcsak a saját közvéleménye, hanem az egész vülag előtt is, hogy minden kétértelműséget kizárjon azoknak a politikai elveknek a tekintetében, amelyekre külpolitikájában támaszkodni kíván. Kívánatos ez már csak azért is, mert sokszor tudatosan terjesz, tett hírek és álhírek útvesztőjében a közvélemény csak nehezen tud eligazodni és a valódi helyzet felismerése helyett teljesen helytelen, felfogások és elképzelések számára is könnyen megnyerhető. Mindenekelőtt le kívánom szögezni, hogy a közelmúltban lezajlott nagyfontosságú események ellenére a magyar külpolitika vonalvezetésében nincs változás, mert a történelmi erők és a földrajzi adottságok, amelyek a külpolitikai vonalvezetés megállapításánál irányadók voltak, állandóan és változatlanul fennállanak. A magyar kormány által követelt politika tehát változatlanul úgy jellemezhető, mint aktív békepolitika, amelynek célja, hogy bevált barátaihoz való jó viszonyának ápolása és megszilárdítása mellett enyhülést keressen olyan viszonylatokban is, amelyek barátinak eddig nem voltak mondhatók. Olaszország ;volt ?az első nagyhatalom, amely a trianoni gyász éveiben legelőször ismerte fel a magyarság belső nagy értékeit és a nemzet történelmi küldetését. (Eekhardí Tibor: Éljen Mussolini! — Élénk r taps.) Ez a kitörölhetetlen emlékű baráti kéznyújtás megtermetté a maga gyümölcseit. Szilárd formát nyert ez a barátság az 1927. évi magyar-olasz barátsági szerződésben, s azóta is tovább fejlődik, erősödik egyéb megállapodásaink révén. A római hármas-jegyzőkönyvek kerete az egyik szerződő fél kiesése folytán megváltozott ugyan, de a Magyarország és Olaszország közötti viszonylatban változatlanul fennáll és működik. A legutóbbi időben újból szomszédunkká vált nagynémet birodalomhoz számtalan szál fűz minket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Mint erkölcsi tényező, él a vállvetve megvívott dicsőséges harcok emléke, de él és elevenen hat annak az érdekközösségnek a felismerése is, amely közöttünk kétségtelenül fennáll. (Ügy van! Xlgy van! jobbfelől.) E tényezők magukbanvéve is biztosítékai annak, hogy barátságunk a megváltozott körülmények között is tovább élni és fejlődni fog. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon és a közémn.)