Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

598 Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 május 14-én, szombaton. T. Ház! Strausz István t. képviselőtársam szóvátette az ebben a zárszámadási évben felvett 33 millió pengő kölcsön ügyét. Teljesen osztom az ő álláspontját, amikor azt mondja, hogy a kormánynak erre a törvény szerint jogosultsága nem volt. A. törvény világosan megmondja, hogy ezt a 33 millió pengős kölcsönt csak a hiányok, a deficit fedezésére lehet igénybe venni. Deficit nem volt, tehát megszűnt a kormány felhatalmazási lehetősége is ennek igénybevételére. Igaz, azt a választ kaphatom a kormány részéről, hogy ennek a kölcsönnek a felvétele esetleg korábban történt, akkor, amikor a deficit szempontjából még nem volt nyilvánvaló a helyzet. Nem tudom, hogy ez mikor történt. Errevonatkozóan választ várok a kormánytól. Az indokolás, amelyet magában a zárszámadásban olvasok, erre vonatkozóan a következőket mondja (olvassa): »Ez a hitelművelet, amely szerint ja pénzügyminiszter a felhatalmazás alapján 33 milliós kincstári jegyet bocsátott ki, aminek ellenében ugyanilyen összegű kölcsönbevétel nyert elszámolást, észrevétel tárgyává nem tehető. Ez a hitelművelet ugyanis sem a pénzpiacot, sem a Nemzeti Bankot nem vette igénybe, mert a zárszámadás adatai szerint pusztán abból állt, hogy a külföldi f állami adósságok szolgálatára az államadóssági fejezetnél kiadásként elszámolt összegek egy részét a pénzügyminiszter kincstári jegyek ellenében visszavette. Ilyen hitelművelet pedig az államadósság kibocsátásának mellőzésével a vonatkozó külföldi államadósságok szolgálata elhalasztatik, vagyis amikor a szóbanlévő szolgálat nem nyer kiadást és az ezzel egyenlő összeg nem nyer bevételként elszámolást«. Méltóztassanak megengedni, itt mégis a költségvetési jog lényeges részéről van szó, arról, hogy semmiféle kormányzatnak törvényes felhatalmazás nélkül kölcsönt igénybe venninnem lehet. A büdzsé-jognak ezt a kardinális pontját nekünk minden vonatkozásban meg kelJ védenünk. Nem mindegy az, hogy kölcsönt veszek-e fel, vagy valamely megállapított kiadást nem teljesítek! Ha a költségvetésben egy bizonyos kiadás fel van véve, akkor ezt a kiadást a kormánynak teljesítenie is kell. Ha a kormány ezt teljesíti, mint ahogy teljesítette is az államadósságok kamatszolgálatánál, akkor ez azt jelenti, hogy ez az összeg, a 33 millió pengő, még ha külföldre nem transzferálható is, erre a célra le van kötve és a külföldi hitelezők pénztárában a kamatszolgálat fedezetére szolgál. A kormány ezt az összeget visszavette kölcsÖnképpen, ami nemcsak egyszerű könyveléstechnikai műveletet jelent, mert ezután két százalék kamatot is fizet az állam, ami 600.000 pengős terhet jelent. Nemcsak arról van tehát szó, hogy az egyik oldalon a kiadások között, a másik oldalon a bevételek között kezeltek egy összeget, hanem tényleges kölcsönről, amellyel kapcsolatban az állam 600.000 pengő évi terhet is vállalt magára. A kölcsön felvételének minden jogi kritériuma lennall! Miután a költségvetési törvény annakidején erre felhatalmazást nem adott, én ezl a szempontot hiányolom. T. Ház! örömmel állapítom meg egyébként^ hogy az állampénztár készlete — ami szintén érdeklődésre tarthat számot — a zárszámadás szerint ebben az évben meglehetősen emelkedett éppen ennek a 33 millió pengő kölcsönnek a felvétele folytán, amennyiben az előző évi 130 millió pengőről 169'7 millió pengőre emelkedett. Azóta, mint tudjuk, a pénztári helyzet továbbra is kedvezően alakult, a Nemzeti Bank zsirószámláján mintegy 200 millió pengő felesleg szerepel az állam javára. T. Ház! A jövedelem- és vagyonmérleg tekintetében egyetértek Strausz István t. képviselőtársammal. A háború óta az állami közigazgatás keretében nem hajtottak végre vagyanbeeslést és^ ezen a címen a pénzügyigazgatóságok épülete, a vámház épülete, a törvényszékek és a többi közigazgatási ingatlan a zárszámadás mérlegében nem szerepel azon a címen, hogy nem lehet megbecsülni. (vitéz Hertelendy Miklós: A parlament épülete sem!) Ennek is benne kellene lennie,mert ha nem is hoz kamatot, akkor is benne kell lennie. Hogy pedig nincs benne, annak az az oka, hogy a kormány szerint az idő nem alkalmas nyugodt, állandó, stabil becslés végrehajtására. De bocsánatot kérek, ha egy vállalatnak vagy magánembernek adót kell fizetnie, akkor egyszerűen kap egy szép rendeletet a pénzügyigazgatóságtól, hogy 30 napon belül pedig tessék beterjeszteni. Az állam szempontjából sem tartom lehetségesnek, hogy az ilyen becslésekre évtizedekig várjunk. Nem arról van szó, t. képviselő úr, hogy elvileg idevaló-e vagy sem? Elvileg idevaló, mert hiszen a költségvetési és zárszámadási jog szerint eldöntött kérdés, hogy idevaló! Csak arról van szó, hogy mikor hajtjuk végre 1938-ban vagy 1999-ben az értékbecslést. Erre nem lehet évtizedeken, generációkon keresztül várni... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Horváth Ferenc: Tisztelettel kérek egy negyedórai meghosszabbítást. (Felkiáltások jobb felől: Nem lehet!) Be fogom fejezni öt percen belül. (Felkiáltások jobbfelől: öt percet!) Akkor tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért öt perc meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház az öt perc meghosszobbítást megadta. Horváth Ferenc: Egészen röviden be fogom fejezni felszólalásomat. Az állami jövedelmi és vagyonmérleg felállítása szempontjából szükséges teljes értékállandóság az elmúlt években tényleg nem volt meg, de hogy a következő három év múlva kedvezőbb lesz-e a helyzet, azt senki megmondani nem tudja. Ahogyan a valutáris és gazdasági helyzet további hullámzását látjuk, ezen a téren is számolni kell az ilyen lehetőségekkel. Nincs semmi értelme annak, hogy a kormány ezen a téren kellő intézkedéseket sürgősen ne tegyen. T. Ház! Miután egész rövid az idom. a nyugdíj teher alakulásával kapcsolatban akarok még csak egy-két szempontot felemlíteni. Azt tapasztaljuk, hogy a zárszámadás szerint az 1936/37. évi esztendőben a nyugdíj teher 5,697.000 pengővel emelkedett az előző évi eredménnyel szemben. A nyugdíj tehernek ezzel az emelkedésével kapcsolatban, amely egyre égetőbb kérdés az ország teherviselése szempontjából, én az elmúlt esztendőben határozati javaslatot terjesztettem elő, amelyben arra kértem a pénzügyminisztert, hogy legalább ennek a kérdésnek minden vonatkozását derítsük fel; lássunk tisztán, hogy ez a teher a következő évek során hogyan fog alakulni. Arra kértem, rendeljen el adatfelvételt abból a szempontból, hogy milyen az állami nyugdíjasok megoszlása életkor szerint, figyelemmel a nyugdíjat