Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 május 14-én, szombaton. 599 élvező alkalmazottakra, özvegyeikre és árváikra, milyen a nyugdíjteher megoszlása az élvezett nyugdíj nagysága szerint, kegydíjak, stb. A pénzügyminiszter úr az elmúlt évben ezzel kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogy a kormány foglalkozik ilyen adatfelvétellel, sokkal részletesebb adatfelvétellel, mint amit én akkor kértem s azóta elmúlt egy esztendő és nem látunk ezen a téren semmit. En megismétlem ezt az elmúlt évben már előterjesztett kívánságomat, azzal, hogy senki sem akar itt jogfosztást, de tisztán akarunk látni a kérdés jövő alakulását illetően es aze akarjuk, hogy egy ilyen megállapítással, adatfelvétellel kapcsolatban bizonyos konzekvenciák vonassanak le a tekintetben, hogy egyrészt bizonyos vagyoni és jövedelmi határon túl nyugdíjfizetés ne legyen, másrészt pedig nyugdíj fizetés ne legyen munkaképes ember számára. Teljesen lehetetlen az a helyzet, hogy ha valaki elmegy az államtól mint munkaképtelen magas nyugdíjjal, az államtól függő vállalatnál vagy intézetnél pedig már mint munkaképes újból magas jövedelmű állást tölthessen be. Ez nem érdeke az állami tisztviselői karnak és a többi nyugdíjasnak sem, mert ennek minden terhe az ország és a többi nyugdíjas rovására megy. T. Ház! Befejezem beszédemet. Levonom a konzekvenciákat, hogy abból az eredményből, amelyet a zárszámadás itt mutat ÍS laanely az ország gazdasági és pénzügyi helyzete szempontjából megnyugtató, az elismerés az országot, az adófizető polgárságot illeti és még valakit: illeti azt a sokszor adót nem fizető nincstelen kisembert is, aki végtelen igénytelenséggel és türelemmel tűrte azt, hogy az ő szociális igényei a múltban nem tudtak kielégítést nyerni, mert a költségvetés és az állampénztár (helyzete erre lehetőséget nem nyújt. Most az_ államkincstár helyzete megjavult és úgy tudjuk, hogy a kormány ezeket a szociális szempontokat folyton hangsúlyozza is. Mi azt szeretnők, ha most már a szociális igaz; ságnak nemcsak hangoztatását, de gyakorlati érvényesítését, r gyakorlati kielégítését és végrehajtását is látnók! A jelentést nem fogadom el. Elnök: Szólásra jelentkezett? Esztergályos János jegyző: Senki. Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozásit befejezettnek nyilvánítóimFelteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt jelentésre vonatkozóan a zárszámadásvizsgáló bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház az 1936/37. évi zárszámadást és az 1936/37. költségvetési évben előfordult túlkiadásokat, hitelmüve le tekét s a két félévről szóló hiteleltérési jelentéseket tudomásul vette, a kormánynak pedig a felmentvén yt megadta. Az elfogadott zárszámadást a kísérő jelentésekkel együtt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik als 1929 :XXIX. t.-c. 3- és 6- §-ai alapján engedélyezett rendkívüli^ ideiglenes^ házadómentességek tárgyában a pénzügyminiszter jelentésének tárgyalása(írom. 615, 624). r Czermjann Antal képviselő urat mint előadót illeti a szó. Czermann Antal: T. Képviselőház! Az 1929:XXIX. 3., illetve 6. >§-ai felhatalmazták a pénzügyminisztert arra, hogy városrendezési KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. szempontból

1 mind Budapest székesfőváros, mind pedig a vidéki városok pontosan meghatározott területeire a rendes házadónientesséjgnél nagyobbmérvű rendkívüli ideiglenes házadóaneintességet engedélyezhet. Az idézett törvény szerint azonban a pénzügyminiszter köteles a felhatalmazás alapján engedélyezett redkívüli ideiglenes házadómentességekről évenként az országgyűlésnek a költségvetés beterjesztésével egyidejűleg jelentést tenni. A pénzügyminiszter úr 1938- évi áprilisi hó 8-án kelt 615- számú jelentése szerint Budapest (Székesfővárosnak, továbbá a tíz törvényhatósági joggal felruházott és 31 megyei városnak pon; toisain megjelölt területein 1938. év január 'hó elseje után emelt és 1940- évi december 31-éig lakható állapotba helyezett új épületekre rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezett- A pénzügyminiszter úrnak ezt a jelentését a képviselőház pénzügyi bizottsága letárgyalta és elfogadta azzal az indokolással, hogy az ideiglenes házadómentességek az idézett törvényben adott felhatalmazás kereteinek mfindenben megfelelnek- Ennélfogva tisztelettel javaslom, hogy a pénzügyminiszter úr jelentését egész terjedelmében tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kíván, valaki a jelientéshezi hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát jbezároim s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést a határozathozatalra vonatkozóan. Kérdem, anéltóztatnak-e az imént tárgyalt jelentésben foglaltakat tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést^ tudomásul veszi s azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz, teszi át. A:z ülést 15 perére felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. Bejelentem a t. Háznak, hogy a miniszterelnök úrtól átirat érkezett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az átiratot és annak mellékleteit felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Nagyméltóságú Elnökség! Magyarország Főméltóságú Kormányzója az összminisztérium lemondását elfogadván 1938. évi május hó 14. napján kelt legfelsőbb elhatározásával dr. pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán miniszterelnököt és minisztériuma tagjait állásuktól saját kérelmükre felmenteni, s egyúttal engem a) alatt hiteles másolatban idemellékelt legfelsőbb kéziratával magyar királyi minisz terelnökké kinevezni és az egyes miniszteri állások betöltése iránt javaslattételre felhívni méltóztatott. E legfelsőbb megbízatás következtében előterjesztvén az egyes miniszteri tárcák betöltésére vonatkozó javaslatomat, a Főméltóságú Kormányzó Ür 1938. évi május hó 14. napján kelt és b) alatt hiteles másolatban szintén idemellékelt legfelsőbb elhatározásával azt elfogadni méltóztatott. Amidőn ezeket Nagyméltóságod nagybecsű tudomására hozom, van szerencsém megjegyezni, hogy a dr. pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmánnak magyar királyi miniszterelnöki állásától való felmentése és az én kineveztetésem tárgyában az országgyűléshez intézett legfelsőbb kormányzói üzenetnek a képviselőházban leendő kihirdetése végett külön szándékozom intézkedni. Budapest, 1938. 86