Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

596 Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 május U-én, szombaton. az, hogy nem rendelkezem azzal a szakértő­lemmel, amellyel az előttem szólott t- képvi­selőtársam rendelkezik. (Strausz István: Na­gyobbal!) Ezért az én kritikám nem lehet é» nem is lesz olyan szigorú, mint az övé. Hogy pedig ekkora szakértelemmel nem rendelkezem, ennek egyik okát választójogi törvényünkben látom. Bár választójogi refor­mot hoztunk, a passzív választójog megálla­pításánál most sem kodifikáltok azt, hogy or­szággyűlési képviselővé csak az választható. aki az állami számvitelhez ért. A felsőházban benyújtott lényeges módosító indítvány sem terjed ki erré a pontra és ezt a kvalifikációt a titkos választójog alapján megválasztott képviselőktől sem kívánja meg. Azt hiszem, ez az egyik magyarázata annak, hogy nem ren­delkezem a szakértelemnek azzal a mértékével, amely engem abba a helyzetbe hozhatna, hogy az előttem szólott igen t. képviselőtársam fel szólalásához hasonló szigorú bírálatot gyako­roljak a jelentés felett és ugyanarra az ered­ményre jussak, mint ő. Amidőn elég hosszú idő után ismét olyat} zárszámadás van előttünk, amely szufficittel végződik, azt hiszem, illendő dolog, különösen a mai napon, hogy ne vegyem hosszasan igénybe az igen t. Ház figyelmét és idejét 9 különösen ne olyan részletek tekintetében, amelyékre vonatkozóan már felvilágosítást kaptam a bizottságiban» vagy pedig' olyan részletek tekintetében* amelyekre vonatkozó­lag konkrét kérdéseket intéztem rövid, úton az; ßigen t. Legfőbb Ällaimi Számvevőszéki elnök úrhoz és várom az ezekre a, kérdésekre adandó felvilágosításait, adatait, válaszát. Ezek a kérdések némely állami üzem egyes kiadási tételeire vonatkoznak. Rövid úton in­téztem ezeket a kérdéseket és rövid úton fo­gom megkapni ezekre a választ. Ez a, két körülmény, azt hiszem felment en­gem attól, hogy itt egyes részleteikkel foglal­kozzam. Annál kevésbbé alkarok: részletekkel foglalkozni, mert hiszen ezt a múltban már túlontúl megtettem- Csak azt akarom megje­gyezimi, hogy bár körülbelül 176 niillió pengő több-bevétellel zárul a zárszámadás, a másik oldalon mégis igen jelentős összegű előirány­zat nélküli kiadás, tálkiadás merül fel, amely­ben azonban benne van az a bizonyos 20 mil­lió pengő is, amely az Államvasutak adóssá­gainak törlesztésére fordíttatott­Ha még három tételt említek feli akkor végeztem is a saáimszerűség kérdésével. Kerülen­dőnek tartom a jövőben 1 — ahogyan ezt a múlt­ban m kifejtettem, — hogy a vallási- és közokta­tásügyi tárcánál különböző tanintézetek külön­böző díjakat Szedjenek, — kb. 5 mlillió pengőt, r- és hogy ezek a bevételeik és kiadások' a költ­ségvetésen kívül kezeltessenek. Azt hiszem, ez sem a költségvetés áttekinthetősége, sem a költségvetés egysége szempontjából nem kívá­natos. Igaz, hogy a Számsziék elé kerülnek ezek az adatok és ezeket azután a megjegyzé­sek és 'indokolások rovatánál részletezi is a Saámszék, de ezi az áttekinthetőség hátrányára van. Ez az egyik megjegyzésem. A másik, amit sajnálattal látóik: a földmí­velésügyi tárcánál, az az, hogy a borházak liikvidációja — részletekbe nem •megyek bele, mietet ezzel eléggé foglalkozott annakidején már a Ház — még a mai napig, tehát az "1936/37. évi zárszámadásig sem fejeződött be és évek óta tart. Harmadik megjegyzésem arra a téteke vo­natkozik, amelyet Strausz igeür t képviselő­társam — mint mondoittam — nálam nagyobb szakértelemmel és alapossággal előadott, & ez a bizonyos leltári fogyatkozás, — selejtezés az üzemeiknél — amelyek összege körülbelül 6 millió pengőre rúg s amire szintén nem ad felvilágosítást az indoklás. T- Ház! Áttérek most már egypár általá­nos elvi megjegyzésre, amelyeiket az igen t. Ház figyelmébe ajánlok, különösen az esetben, ha új számviteli törvényjavaslattal jön az igen t- kormány, de egyébként ezeknek a kér­déseknek egy résziét meg lehetne valósítaná új törvény nélkül is és ez arra vonatkozik, hogy nem volna-e célszerű — ezt a bizottságban is felhoztam, 'engedelmet kérek tehát az ismét­lésért — a dohány- és a sójövedéket, az állam­nyomdát és talán most már a vámmentes ki­kötőt is a kereskedelmi tárcából kiemelve külön üzemként kezelni. Ez volna az egyik­A másik pedig, ami nagyon kívánatos volna az, hogy a zárszámadásokkal a bevételi több­leteket és kiadási visszamaradásolkat, különö­sen pedig ate előirányzat nélküli bevételeket is röviden indoikoImáik. Amíg ugyanis a túlkia­dásokiat, a hitel túllépéseket és a bevételi ki­eséseiket némelykor igazán az összeggel arány­ban nem álló részletességgel indokolja a zár­számadásról szóló jelentés, addig igen jelenté­keny bevételi többleteiket vagy kiadási elma­radáisokiat minden szó nélkül, minden indoko­lás; nélkül hagy. Igaz, hogy a törvény az utóbbiak, vagyis a bevételi többletek indoko­lását nem írja elő, hanem csak a túlkiadáso­két. Ez a második _megjegyzéseim. Harmadik megjegyzésem egészen általá­nosságban az alapokra vonatkozik és itt azt kérném, hogy az alapoknál is méltóztassanak hiteltérítési kimutatásokat közölni. Itt van előttem például a vagyonváltság-alap költség­vetése, a vonatkozó, vagyis az 1936/37. évre a pénzügyi tárcához mellékelten. A vagyonvált­ság-alapnál szintén a szerkezetre hivatkozom és ntalok az egyes számtételekre, méltóztas­sék azokat összehasonlítani a zárszámadásban közölt adatokkal: egészen más a szerkezete, teljesen más összegek fordulnak elő benne, az összehasonlítás jóformán lehetetlen. Ugyanez az eset más alapoknál is. Ez a harmadik megjegyzésem. Negyedik megjegyzésem pedig az, hogy igen szükségesnek tartanám, — és azt hiszem, nincs is törvényes akadálya, csak más szokás fejlődött ki ebben a tekintetben — ha a zár­számadási adatok tekintetében közvetlenül a számszéki elnökhöz lehetne itt kérdéseket in­tézni, (Helyeslés a balközépen.) mert hiszen lehetséges, hogy éppen a pénzügyminiszteri tárcánál a pénzügyminiszter gesztióival szem­ben lehetnek kételyek, illetve lehetnek diffe­renciák a képviselőház és a miniszter között és akkor helyesebb volna, ha jobban kidombo­rodnék a felelősség és a függetlenség is és a képviselőház is jobban gyakorolhatná az ellen­őrzés feladatát, ha a zárszámadást nem az illető szakminiszter, nem a pénzügyminiszter, hanem a Számszék elnöke képviselné. T. Ház! Ezek után, nem akarván vissza­élni a t. Ház idejével és figyelmével s tekin­tettel a t. Ház hangulatára is, ugyanazzal zárom rövid megjegyzéseimet, amivel felszóla­lásomat kezdtem, hogy hosszú évek után ez az első zárszámadás, amely szufficittel zárul, visszanyertük pénzügyi függetlenségünket, — ! sajnos, hogy ezt msg külön ki kell emel-

Next

/
Thumbnails
Contents