Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

596 Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 május U-én, szombaton. az, hogy nem rendelkezem azzal a szakértőlemmel, amellyel az előttem szólott t- képviselőtársam rendelkezik. (Strausz István: Nagyobbal!) Ezért az én kritikám nem lehet é» nem is lesz olyan szigorú, mint az övé. Hogy pedig ekkora szakértelemmel nem rendelkezem, ennek egyik okát választójogi törvényünkben látom. Bár választójogi reformot hoztunk, a passzív választójog megállapításánál most sem kodifikáltok azt, hogy országgyűlési képviselővé csak az választható. aki az állami számvitelhez ért. A felsőházban benyújtott lényeges módosító indítvány sem terjed ki erré a pontra és ezt a kvalifikációt a titkos választójog alapján megválasztott képviselőktől sem kívánja meg. Azt hiszem, ez az egyik magyarázata annak, hogy nem rendelkezem a szakértelemnek azzal a mértékével, amely engem abba a helyzetbe hozhatna, hogy az előttem szólott igen t. képviselőtársam fel szólalásához hasonló szigorú bírálatot gyakoroljak a jelentés felett és ugyanarra az eredményre jussak, mint ő. Amidőn elég hosszú idő után ismét olyat} zárszámadás van előttünk, amely szufficittel végződik, azt hiszem, illendő dolog, különösen a mai napon, hogy ne vegyem hosszasan igénybe az igen t. Ház figyelmét és idejét 9 különösen ne olyan részletek tekintetében, amelyékre vonatkozóan már felvilágosítást kaptam a bizottságiban» vagy pedig' olyan részletek tekintetében* amelyekre vonatkozólag konkrét kérdéseket intéztem rövid, úton az; ßigen t. Legfőbb Ällaimi Számvevőszéki elnök úrhoz és várom az ezekre a, kérdésekre adandó felvilágosításait, adatait, válaszát. Ezek a kérdések némely állami üzem egyes kiadási tételeire vonatkoznak. Rövid úton intéztem ezeket a kérdéseket és rövid úton fogom megkapni ezekre a választ. Ez a, két körülmény, azt hiszem felment engem attól, hogy itt egyes részleteikkel foglalkozzam. Annál kevésbbé alkarok: részletekkel foglalkozni, mert hiszen ezt a múltban már túlontúl megtettem- Csak azt akarom megjegyezimi, hogy bár körülbelül 176 niillió pengő több-bevétellel zárul a zárszámadás, a másik oldalon mégis igen jelentős összegű előirányzat nélküli kiadás, tálkiadás merül fel, amelyben azonban benne van az a bizonyos 20 millió pengő is, amely az Államvasutak adósságainak törlesztésére fordíttatottHa még három tételt említek feli akkor végeztem is a saáimszerűség kérdésével. Kerülendőnek tartom a jövőben

1 — ahogyan ezt a múltban m kifejtettem, — hogy a vallási- és közoktatásügyi tárcánál különböző tanintézetek különböző díjakat Szedjenek, — kb. 5 mlillió pengőt, r- és hogy ezek a bevételeik és kiadások' a költségvetésen kívül kezeltessenek. Azt hiszem, ez sem a költségvetés áttekinthetősége, sem a költségvetés egysége szempontjából nem kívánatos. Igaz, hogy a Számsziék elé kerülnek ezek az adatok és ezeket azután a megjegyzések és 'indokolások rovatánál részletezi is a Saámszék, de ezi az áttekinthetőség hátrányára van. Ez az egyik megjegyzésem. A másik, amit sajnálattal látóik: a földmívelésügyi tárcánál, az az, hogy a borházak liikvidációja — részletekbe nem •megyek bele, mietet ezzel eléggé foglalkozott annakidején már a Ház — még a mai napig, tehát az "1936/37. évi zárszámadásig sem fejeződött be és évek óta tart. Harmadik megjegyzésem arra a téteke vonatkozik, amelyet Strausz igeür t képviselőtársam — mint mondoittam — nálam nagyobb szakértelemmel és alapossággal előadott, & ez a bizonyos leltári fogyatkozás, — selejtezés az üzemeiknél — amelyek összege körülbelül 6 millió pengőre rúg s amire szintén nem ad felvilágosítást az indoklás. T- Ház! Áttérek most már egypár általános elvi megjegyzésre, amelyeiket az igen t. Ház figyelmébe ajánlok, különösen az esetben, ha új számviteli törvényjavaslattal jön az igen t- kormány, de egyébként ezeknek a kérdéseknek egy résziét meg lehetne valósítaná új törvény nélkül is és ez arra vonatkozik, hogy nem volna-e célszerű — ezt a bizottságban is felhoztam, 'engedelmet kérek tehát az ismétlésért — a dohány- és a sójövedéket, az államnyomdát és talán most már a vámmentes kikötőt is a kereskedelmi tárcából kiemelve külön üzemként kezelni. Ez volna az egyikA másik pedig, ami nagyon kívánatos volna az, hogy a zárszámadásokkal a bevételi többleteket és kiadási visszamaradásolkat, különösen pedig ate előirányzat nélküli bevételeket is röviden indoikoImáik. Amíg ugyanis a túlkiadásokiat, a hitel túllépéseket és a bevételi kieséseiket némelykor igazán az összeggel arányban nem álló részletességgel indokolja a zárszámadásról szóló jelentés, addig igen jelentékeny bevételi többleteiket vagy kiadási elmaradáisokiat minden szó nélkül, minden indokolás; nélkül hagy. Igaz, hogy a törvény az utóbbiak, vagyis a bevételi többletek indokolását nem írja elő, hanem csak a túlkiadásokét. Ez a második _megjegyzéseim. Harmadik megjegyzésem egészen általánosságban az alapokra vonatkozik és itt azt kérném, hogy az alapoknál is méltóztassanak hiteltérítési kimutatásokat közölni. Itt van előttem például a vagyonváltság-alap költségvetése, a vonatkozó, vagyis az 1936/37. évre a pénzügyi tárcához mellékelten. A vagyonváltság-alapnál szintén a szerkezetre hivatkozom és ntalok az egyes számtételekre, méltóztassék azokat összehasonlítani a zárszámadásban közölt adatokkal: egészen más a szerkezete, teljesen más összegek fordulnak elő benne, az összehasonlítás jóformán lehetetlen. Ugyanez az eset más alapoknál is. Ez a harmadik megjegyzésem. Negyedik megjegyzésem pedig az, hogy igen szükségesnek tartanám, — és azt hiszem, nincs is törvényes akadálya, csak más szokás fejlődött ki ebben a tekintetben — ha a zárszámadási adatok tekintetében közvetlenül a számszéki elnökhöz lehetne itt kérdéseket intézni, (Helyeslés a balközépen.) mert hiszen lehetséges, hogy éppen a pénzügyminiszteri tárcánál a pénzügyminiszter gesztióival szemben lehetnek kételyek, illetve lehetnek differenciák a képviselőház és a miniszter között és akkor helyesebb volna, ha jobban kidomborodnék a felelősség és a függetlenség is és a képviselőház is jobban gyakorolhatná az ellenőrzés feladatát, ha a zárszámadást nem az illető szakminiszter, nem a pénzügyminiszter, hanem a Számszék elnöke képviselné. T. Ház! Ezek után, nem akarván visszaélni a t. Ház idejével és figyelmével s tekintettel a t. Ház hangulatára is, ugyanazzal zárom rövid megjegyzéseimet, amivel felszólalásomat kezdtem, hogy hosszú évek után ez az első zárszámadás, amely szufficittel zárul, visszanyertük pénzügyi függetlenségünket, — ! sajnos, hogy ezt msg külön ki kell emel-