Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

594 Az országgyűlés képviselőházának 313, viteléről nem formálhatják ki a maguk vele- j menyét. Enélkül pedig nem határozhatnak [ (Igaz! Ügy van!), hogy meggyőződésük szerint megadják-e a miniszterek, illetőleg a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke részére a számadási felmentést. Ezeket az elvi megállapításaimat kívántam előrebocsátani, remélve, hogy illetékes helyeken megértésre találnak.^ Az, hogy a mi budget jogunk a maga teljességebien érvényesüljön, minden másnál nagyobb érdeke a magyar nemzetnek. A képviselőház nyilt színe előtt csak néhány példával kívánom alátámasztani elvi álláspontomat. A példákat a zárszámadás anyagának minden részéből merítem. (Halljuk! Halljuk!) Már a jelentés bevezetésében kifejezésre kellett volna juttatnia a legfőbb számvevőszéknek a költségvetési törvény végrehajtásának eredményét, — szintén beszélő számokkal — márcsak azért is, mert a jövedelem- és vagyonmérlegeket még mindig nem mutatta be. (Dinnyés Lajos: Vájjon miért nem?) Arra nagyon. különböző felvilágosításokat kaptunk, amelyek közül egy som fogadható el. Mit állapít meg a zárszámadási r jelentés? Bevezetőben helyesbíti a költségvetés mérlegében leszűrt 75'7 millió pengő hiányt, a külön törvényes felbiatalíinazás'Okon alapuló tényezők bevonása által 52'6 millió pengőre. Arról nem is, kívánok beszélni, (Felkiáltások jobbfelőh Csak halljuk!) hogy a levont Ibevétéli tényezők a törvényesség szempontjából nem fogadhatók el. De ha a bevonás nem is lenne elfogadhatatlan, akkor sem lehetne a költségvetési törvény mérlege szerint jelentkező hiány redukálására tényezőként szerepeltetni a külön törvényes felhatalmazáson alapuló bevételeket. A bevezető jelentés szerint a zárszámadási felesleg 8 millió pengővel zárul. (Br. Vay Miklós^ Ez esak^ jó!) Majd ki fogom fejteni igen t- képviselőtársam, hogy nem reális- (Dinnyés Lajos: Látszatfelesleg!) Kérdem, reális eredmény-e a 8 millió pengő? A jelentés folytatólagos részének adataiból szakszerű vizsgálódás alapján nagy munkával megállapítható, hogy a költségvetésen bazirozó hevételek és kiadások egybevetése szerint a valóságos felesleg 144 millió pengő, amihez hozzájárul hogy a kiadásokra költségvetésileg megszavazott hitelek felhasználásánál a kormány 43 millió pengő megtakarítást ért el- (Felkiáltások bálfelöl: Bravó!) Kérdezem: mire vezethető vissza az, hogy a zárszámadás bevezető része feleslegként csak 8 millió pengőt mutat ki? A zárszámadási adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a kormány e feleslegekből törvényes felhatalmazás nélkül túlkiad ásókra és előirányzat nélküli kiadásokra felhasznált 125*5 mállló pengőt(Br. Vay Miklós: Ez súlyos^ vád!) Ezenkívül a feleslegből felhasznált 10*5 millió pengőt oly kiadásokra, melyek a vonatkozó törvények szerint kölcsönből lettek volna fedezendők. Megértést kérek! Külön nehezményezem, hogy alz ismertetett felesleg ellenére a kormány 33*5 millió pengő kölcsönt vett fel a költségvetési hiány fedezete jogcímén, noha igen; magiy felesleg veit, amint már megállapítottam. Amikor ez a parlament megadta a miniszternek a felhatalmazást a kölcsön felvételére, ezt ahhoz a felfüggesztő feltételhez kötötte, ülése 1938 május lU-én, szombaton. hogy ezt csak akkor veheti igénybe, ha a 75*7 milliónyi hiányt bevételekből nem tudja fedezni. A költségvetés realizálása azonban igazolta, hogy a kormány tévedett a bevételek előirányzásában, mert a hiánnyal szemben — mint említettem — 144 millió pengő felesleg volt. (Br. Vay Miklós: Ez kitűnő dolog! — Hertelendy Miklós közbeszól. — Dinnyés Lajos: Mit ért ehhez a képviselő úr? Annyit mint én: semmit! — Derültség. — Hertelendy Miklós: Benne vagyok a bizottságban, értek hozzá anynyit, mint ön!) Ez már bizalmat jelent a szakképzettség iránt? T. Ház! Bruttó költségvetési rendszerünket alapjában támadja meg az, hogy a bevételek közvetlenül használtatnak fel nettó alapon. Ez annyit jelent, hogy sem a bevételek, sem az azokból fedezett kiadások a zárszámadásban nem szerepelnek. Ezen nettó elszámolási rendszer szerint közel húsz millió pengő bevétel használtatik fel. Ez a felhasználási mód talán súlyosabb megítélés alá esik, mint a titkos alapok kezelésének elvonása az ellenőrzés alól. Nincs lehetőség arra, • hogy a felhasználás jogosultságának kérdéséhez a parlament hozzászólhasson. Igaz, hogy most állandó kiszállás útján gyakorolja a Legfőbb Állami Számvevőszék az ellenőrzést. A Legfőbb Állami Számvevőszékinek imiódjáibain lett volna a budget-jogunkat annyira fitymáló rendszert megszüntetnie és ha az orvoslás kérdésében elhangzott felszólalásai nem vezettek eredményre, a kérdést döntés végett a parlament elé kellett volna terjesztenie. Mit tapasztalunk azonban? Maga a Számvevőszék jelentésének bevezetésében számszerű megállapításait túlnyomórészben a nettó alapokon vezeti le. Bíráljuk meg, hogyan indokolják meg a túlkiadásokat, az előirányzat nélküli kiadásokat és az egyéb szabálytalan kiadásokat, a miniszterek. Az indokolások egyszerűen a tényt szöigeziiik le, ha ugyan leszögezik, miért ta legtöbb indokolásban az jut kifejezésre, hogy szükség volt a szóbanforgó kiadások utalványozására. A miniszterek azonban a túlfciadások ós az előirányzat nélküli kiadások utalványozhatásánál kötve vannak ahhoz, hogy a parlamenttől külön felhatalmazást kérjenek. ^Ne méltóztassék azonban félreérteni. Em az élet embere vagyok, 'tudom, (hogy nem lehet az életben mindent a legrigorózusabban végrehajtani. Vannak visimajorok, amelyek a kormányt kényszerítik arra, hogy sürgősen eszközölje bizonyos tülkiadások, illetve előirányzat nélküli kiadások utalványozását, de ezt is a felmentés okán alaposan kell megindokolni. (Br. Vay Miklós: Akkor miért támadja? — Horváth Ferenc: Nem támadja! Dinnyés Lajos: Kritikával joga van élni!) Nem támadom, s ha támadnám, önnek is. támadnia kellene. (Buchinger Manó: Ez az! — Dinnyés Lajos: Nem iteszii!) Nem iszalbaid megtörténime 'annak, hogy 125 és fél millió túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás legyen . ebben a leranigyolódott országban, amely valósággal nyög az adóteher aliatt. Nem támadóim a kormányt, csak a puszta tényeket szegezem le. A titkos alapokra nézve felvilágosítást kértem a zárszámadási bizottságban. Megkérdezteimi, miért ^nem vonják ezeket a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének ellenőrző hatáskörébe. (Horváth Ferenc: Nagyon helyes!) Nem azt _ jkívánom, hogy fokozatos ellenőrzés történjék, (Horváth Zoltán: Nagyon helyes!) ha-