Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-312

Az országgyűlés képviselőházának 312. illése 1938 május 13-án, pénteken. 587 megállapított 75-7 millió P hiánnyal összevethető legyen, a pénztári eredményből — éppen úgy, mint a kölcsönbevételeket — az úgynevezett közmunkakiadásokat is ki kell kapcsolni, mert a közmunkakiadások sem voltak előirányozva, hanem azokat az idevonatkozó törvények fedezet szempontjából külön e célra felvehető kölcsönök hozadékára utalták. E közmunkakiadások a közigazgatásnál 52 millió P-t, s az üzemeknél ugyancsak ennyit, vagyis Összesen 10-4 millió P-t tettek ki. Ennek hozzász ámításával tehát a 81 millió P pénztári felesleg 13*5 millió P-re emelkedik, ami az előirányzott 757 millió P hiánnyal szemben 942 millió P-vel kedvezőbb eredményt jelent. A pénztári felesleget, mint említettem, nagyban növelte az a 335 millió P kölcsönbevétel, amelyet a kormány az egyes költségvetési törvényékben nyert felhatalmazások alapján vet fel. Felmerül tehát itt az a kérdés, miért volt szükség kölcsön felvételre, holott az államháztartásban e nélkül is fölösleg mutatkozik. A zárszámadást kísérő jelentés magyarázata szerint ez a kölcsönfelvétel, amely sem a pénzpiacot, sem a Magyar Nemzeti Bankot nem terhelte, pusztán abból állott, hogy a külföldi állami adósságok szolgálatára kifizetett és valódi kiadásként elszámolt összegek egyrészét a kormány kincstári jegyek ellenében visszavette. Ennek a hitelműveletnek tehát a kincstárra csak olyan kihatása van, mint mikor a külföldi állami adósságok szolgálata elhalásztatok, vagyis nem jelenti az állami adósságok felhatalmazás nélküli gyarapítását. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a gazdatartozások rendezésének elősegítésére az 1933 : XXVII. tc-ben nyert felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvett és a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál bevételezett 21 millió^ pengőn felül más kölcsön nem vétetett igénybe, sem az üzemek részére, sem a közmunkakiadások fedezésére. A tartozások számláin: az országos adósságoknál és a közigazgatási és üzemi adósságoknál együtt 1263 millió pengő tiszta fogyatkozás mutatkozik. A letétbe helyezett kincstári jegyek visszavételéből és ezenkívül főleg egyes tartozásoknak törvényes felhatalmazások alapján történt átvállalásából nevezetesen: az Országos Földhitelintézet és a kisbirtokos gazdaadósok érdekében, valamint útépítési kötelező jegyek kibocsátásából és vasgyári gyártási előlegekből 934 millió pengő újabb adósság származott, ezzel szemben 2197 millió pengőt tesz a tárgyévi fogyatkozás. Ebből a fogyatkozásból 1431 millió pengő esik árfolyamcsökkenésekre az 1936. év őszén bekövetkezett valutaleértékelések következtében, tőketörlesztésre pedig 53 6 millió pengő fordíttatott. Az adósságok álladéka az előző évi 2.012.2 millió pengőről ezek szerint 1-885.9 millió pengőre csökkent. A|z állami üzemiek tartozásai ia fcözigaagatássial szemben 61.4 millió pengővel gyarapodtak annak folytán, hogy hiányaik fedezésére megfelelő javadalmazásiban részesültek. T. Képviselőház! Legyem 'szabad ezekután áttérnem) a valódi kiadások és bevételek ismertetésére. Az 1938/37. évi valódi kiadások 1.304.6 millió pengőt tettek ki s az 1934/35. évi kiadásokat 9.8%-kal, az 1935/36. évieket pedig 6.1%-kai haladták meg. A költségvetésen és külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadási előirányzattal a tényleges kiadásokat egybevetve 82.4 millió pengő kiadási többlet mutatkozik. A költségvetési hiteleikkel szemiben ugyanis az egyes rovatokon 43.1 millió pengő megtakarítás, viszont 93,2 millió pengő tulkiadás és 32.3 millió pengő előirányzat nélküli kiadás jelentkezk. Az előrányzat nélküli .kiadások a tényleges összes kiadásoknak 2.5%-át teszik, a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások pedilg 9.6 %-t Ezek az eredmények az előző éviekéhez képest némileg kedvezőtlenebb alakulást mutatnak. A kormány gazdálkodásának megítélésénél azonban mem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy e kedvezőtlen eltéréseik volumenjét jelentős mértékben növelték az 'állami üzemek bevételt sízerzői kiadásai,, valamint az a körülmény, hogy az államvasutak, 20 millió pengős váltókölcsönének visszafizetése az előirányzat nélküli kezelésben nyert elszámolást. Vizsgálva a kiadásokat főbb csoportjaik szerint, azt látjuk, hogy 'az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál 11.9 rmillió pengő .megtakarítás mutatkozik, amit azonban nagyrészt ellentsúlyoz a nyugellátásoknál mutatkozó 9.J5 (millió pengő tulkiadás. A megtakarítás főként annak folytán -állott elő, hogy — miként az előző éveikben is — üresedéslben lévő állások betöltetlenül hagyattak, illetőleg az évközi kinevezési tilalom folytán betölthetők nem voltak. A nyugellátásoknál (mutatkozó túlkiiadást pedig a nyugellátásiban részesülők számának emelkedése és az a körüilméjny okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb öisiszegű ellátást élvezőik váltották fel. Az 1935/36. évi eredményekhez képest a személyi járandóságok többlete 8-8 millió pengő, ia nyugellátásoké 5.1 millió pengő, az ossz es kiadásokhoz viszonyított százalékban azonban az előző évhez képest csökkenés állott elő. f A dologi iés egyéb írendes és átmeneti kiadásoknál .a túlhaladás 91.8 millió pengő. Ennek több mint egyharmad részét az állami vasgyárak örvendetesen javuló foglalkoztatottsága okozta és a tulkiadás e részben teljes fedezetet talált a vasgyár elért bevételi többletében. További oka a túlhaladásnak az államvasutak 20 milliós váltókölcsönének visszafizetése, amelyet már imént említettem, valamint többek között az inségenyhítést célzó akciók és az elemi csapásoktól sújtottak támogatása. Az állami adósságok szolgálatánál mutatkozó 14.3 millió pengős megtakarítás egy része a fizetési kötelezettség kényszerű elhalasztása folytán keletkezett. Beruházásokra 50.7 millió pengő fordíttatott, 8.3 millió pengővel több az előirányzatnál. A beruházási kiadások magukban foglalják a már említett 10.4 millió pengő közmunka kiadást is. Mint ismeretes, a törvényhozás több év óta évről-évre felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy közmunkákat végeztethessen és ezek költségeinek fedezésére kölcsönt vehessen fel. A közmunka kiadások és az azok céljára felvehető kölesönök hozadéka mint külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadások, illetve bevételek nyernek elszámolást. Ily közmunkák végzésére az 1936/37. évben is nyert a kormány felhatalmazást az 1936:XV. tc.-ben azzal a kötelezettséggel, hogy a kölcsön felhasználásáról a zárszámadás során tegyen je83*