Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-312

588 Az országgyűlés képviselőházának 31 lentést. A tárgyévben közmunkákra fordított 10.4 millió pengőből 7.2 millió pengő esik az 1936:XV. te. alapján teljesített közmunkákra, a fennmaradó összeg pedig a korábbi években nyert felhatalmazásuk alapján teljesítettekre. Az 1936:XV. te. rendelkezése szerint tett jelen­tésből, valamint a korábbi közmunkatörvé­nyek végrehajtásáról közölt jelentésekből a törvényhozás t. tagjainak módjában van a részletes felhasználásról tájékozódást szerezni. A valódi tényleges bevételek a kölcsönbe­vételek nélkül az állami közigazgatásnál 878.8 millió pengőt tettek, 68.9 millió pengővel töb­bet, mint az előző évben. Ebből a többletből a közszolgáltatási bevételekre 62.4, a tárcabevéte­lekre pedig 6.5 millió pengő esik. Az előirány­zattal való egybevetés után pedig a közszolgál­tatági bevételek 92.6, a tárcabevételek pedig 14.6 millió pengő többletet jutatnak. A közszolgáltatási bevételek körében az egyenesadóknál 20.3 millió pengővel, a for­galmi adóknál és illetékeknél 27.1 millió pen­gővel, a fogyasztási adóknál 8.4 millió pengő­vel, a vámbevételeknél 3.3 millió pengővel, a dohányjöyedéknél 2.3 millió pengővel haladta túl az előző számadási év bevételeit. Ezek az eredmények igen figyelemremél­tóak a közgazdasági helyzet megítélése szem­pontjából és reményt nyújtanak arra, hogy az esetben, ha a világgazdaság helyzetében várat­lan súlyos fordulat nem következik be s mező­gazdaságunk prosperitását valamely váratlan csapás akár rossztermés, akár értékesítési ne­hészségek alakjában károsan nem befolyá­solja, közgazdaságunk fokozatosan javuló hely­zete az államháztartás végleges stabilizációját fogja lehetővé tenni. De egyben megerősítik azt a hitünket, hogy valóra válthatjuk azokat az elgondolásokat, amelyek honvédelmi és szo­ciális téren megvalósításra várnak. Ugyancsak kedvező jelenségeket mutat az állami üzemek bevételeinek alakulása. Az előző évi 385.4 millió pengővel szemben, amely­ben kölcsönbevételek nem foglaltatnak, az üzemek tárgyévi bevételei 433.9 millió pengőre rúgtak. A posta bevételeinek emelkedése az előző évhez képest 5-1 millió pengő, az állam­vasutaké 28.4 millió, a vasgyáraké 13 millió pengő. Az állami üzemekről a zárszámadás kü­lönféle jelentései között közölt mérlegek sze­rint a kifizetett nyugellátások figyelembevé­telével, a posta üzleti feleslege 12 millió pen­gőt, viszont az államvasutak hiánya 26-2 mil­liót és a vasgyárak hiánya 8.4 millió pengőt tett ki. Ezek az adatok az előző év eredményei­hez képest jelentékeny javulásról adnak számot' t T % Ház! Ezekben voltaim bátor az 1936/37. évi zárszámadás eredményeit főbb vonásokban ismertetni. Egyébként a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése valamennyi fontos adatot tartalmazza. A zárszámadás elkészítése során mindazok a tárcákközti hatásköri eltolódások, amelyek a tárgyévben következtek be — kisdedóvás, gyermekvédelem kisegítő intézetei, külkereske­delmi hivatal —, figyelembe vétettek. A számvevőszék elnökének jelentése ismer­teti továbbá a hitelátruházások tekintetében az 1936/37. évben követett eljárást, a hitel átvitel­nek az 1936/37. évre, valamint az 1937/38. évre történt tilalmazását s mindazokat, a kü­lön törvényes felhatalmazásokat, amelyek az év zárszámadási eredeményeire kihatottak. A 2. ülése 1938 május 13-án, pénteken. • kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi mi­niszter úr jelentése az 1934 :XXI. te. 2. §-a és az 1936:XV. te. 2. §-a alapján közutak kiépítése érdekében kibocsátott kötelező jegyekről, to­vábbá ugyancsak az iparügyi miniszter úrnak jelentése az 1932 :XVI. te. 2. §-a alapján a Ma­gyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Kész­vénytársasági részvények megszerzéséről a »Különféle jelentések« között találhatók fel. Összefoglalva a zárszámadási eredménye­ket, megállapítható, hogy az államháztartás 1936/37. évi eredményei az előirányzatnál lénye­gesen kedvezőbben alakultak. A bevételek szá­mottevő emelkedése folytán az állampénztári készlete megnövekedett, ami lehetővé tette, mint már említeni bátor voltam, az adósságok­nak szerény mértékben való törlesztését, vala­mint azt, hogy a külön törvényes felhatalma­zásokon alapuló közmunkák költségeit is a pénztári készletekből voltak fedezhetők s e célra nem volt szükség kölcsön felvételre. De még egy tárgyilagos megállapítást^ is telietünk a pénzügyi kormányzat politikájára vonatkozólag, és pedig azt, hogy az 1936 37. évi előirányzatot is ugyanaz az óvatosság, és realitás jellemezte, mint a tárgyalás előtt álló 1938/39. évi költségvetését. T. Képviselőház! A zárszámadásvizsgáló bizottsáar javasolja a t. Képviselőháznak, hogy az 1936/37. évi állami költségvetésben és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélye­zett hitelekkel szemben az ezen számadási év­ben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnél­kiiii kiadásokat, kevesebb bevételeket, kölcsö­nöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket, nem­különben az idevonatkozó hiteleltérési kimuta­tásokat és a legfőbb állami számvevőség által a miaigyair állami háztartásának az 1936/37. költ­ségvetési évre összeállított zárszámadását és az ezt kísérő jelentést tudomásul venni s a^ kor­mánynak a felmentvényt megadni méltóztas­sék. (Éljenzés és taps.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk ide­jére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi üleset holnap délelőtt 10 órakor tartsa s ennek napi­rendjére tűzze ki: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatnak a felso : ház által módosított 55., 70., 126. és 164. vai tárgyalását, továbbá a mai napirendünk 2„ 3. és 4. pontjai alatt felvett ügyeket. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni ? (Igen!) A Ház az elnök napirendi ja­vaslatát magáévá teszi. Következik az indítvány- és az mterpella­ciós könyv felolvasása. # . Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. A Ház ezt tudomásul veszi. Most pedig kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa): »Rajniss Ferenc — a belügyminiszterhez — Kenézlői ; Tibor rendőri felügyelet alatt való tartása tárgyában. Payr Hugó — a 'belügy- és honvédelmi mi­niszterhez — egy meg nem engedett tüntetés tárgyában. Matolcsy Mátyás — a földm ívelésügyi mi­niszterhez — a báró Harkányi-féle parcellázá­sok során kiárverezett gazdák érdekében.« Elnök: Bejelentem ezzel kapcsolatban, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációikat a

Next

/
Thumbnails
Contents