Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-312
586 Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1938 május 13-án, pénteken. alapfeltétele annak, hogy a munkások keresethez jussanak, egy olyan rendelkezés ellen tiltakozik, amely éppen ezt a lehetőséget akarja biztosítani, a termelés folytonosságát a munkásság ellátására. (iPeyer Károly: Ez nem tűnik ki a szakaszból! — Rupert Rezső: Erre is fel lehet használni! — Peyer Károly: Kérem, én elfogadom ezt a magyarázatot!) Azt majd az adott helyzet mutatja meg, hogy a termelés folytonosságát milyen intézkedésekkel kell biztosítani. En csak például mondtam ezt, mert kimerítő felsorolást — azt hiszem — senki sem adhatna. (Kéthly Anna: Ez már más!) Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy éppen ebben a jogkörben fogja a kormány és a törvényhozás azokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket elsősorban a törvényhozás többsége kívánt, amelyek a nemzet munkásságának ebben az országban tisztességes megélhetést fognak biztosítani. (Peyer Károly: Eddig nem igen láttuk!) Kérem, méltóztassék az előterjesztett javaslatot elutasítani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 9. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 9. §-t eredeti szövegében fogadta el. A 9. § után Meizler: Károly képviselő úr új szakasz felvételét javasolja. Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Ebben a törvényjavaslatban mi szankcionáljuk a zsidóság térfoglalását és törvénybe iktatjuk a zsidóságnak négyszeres, sőt némely helyen hatszoros jogát, szemben a magyar társadalom megfelelő osztályaival. Ha ez így egyszerűen csak törvénybe iktattatik % abban az esetben kétségtelenül ehhez a kérdéshez még egyszer hozzá kell nyúlnunk s ezt a kérdést egy félév múlva, vagy egy év múlva még egyszer a képviselőház elé kell hozni ugyanezzel az indokolással, hogy most már ne 20% legyen az arány, hanem legyen meg — ami természetes, ami a népesedési aránynak megfelelő — az 5%. Végtelenül nehéz dolog volna ez, ha akkor még itt lesznek a szélsőbaloldalon a szociáldemokraták képviselői közül egy páran, vagy a baloldalról itt lesz Rupert Rezső képviselőtársain, (Buchinger Manó: Itt leszek, de maga nem lesz itt, maga már a pokolban lesz! — Farkas István: Az biztos, hogy nem jut a m.enyországba!) akik előállnak ismételten az egyenjogúságukkal, a jogsérelmekkel. Természetesen ez magában véve nem volna helyes, ezért tehát azt voltam bátor indítványozni, vétessék fel a törvénybe, hogy ez a 20%-os arányszám a zsidó faj részére a nemzet által a fennálló helyzet alapján adott engedményt jelent csupán. T. Ház! Azt ballom és olvasom az újságokban, hogy most erőskezű belügyminisztereiket keresnek. Ne erőskezű belügyminisztereket méltóztassanak keresni, hanem elsősorban szociális intézkedéseket méltóztassanak _ hozni, másodsorban pedig méltóztassék a gyujtóanyagot, az agitációs myagot kivenni az úgynevezett szélsőségek kezéből és méltóztassék megoldani ezeket a szélsőségek által hangoztatott. problémákat. Méltóztassék elsősorban a zsidókérdést is idehozni, azt az intézkedést, amelyet méltányosan és helyesen követelnek a szélsőségek: az 5%-ols megoldást. Míg ez meg nem történik, addig legalább méltóztassék enuriciáLni, hogy ez igenis a^ zsidó faj számára adott engedmény és nem más. Elnök: Kíván valaki az indítványhoz szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatalKérdem a t. Háaat méltóztatik-e az új szakasz felvételére vonatkozó indítványt elfogadni 1 ? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadja el. A 10. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot a bizottsághoz küldött szakasz kivételével letárgyalta. Napirend szerint következik a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésének tárgyalása a magyar állam 1936—37. évi zárszámadásáról és a legfőbb állami számszéknek úgy e zárszámiadásra, mint a törvényhozás által az 1936— 37. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1936—37, L, illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott jelentései tárgyában. (írom. 389., 543. és 626.) Temple Rezső előadó urat illeti a szó. Temple Rezső előadó: T. Ház! Tekintettel arra, 'hogy a (házszabályok 154. §-a rám mint bizottsági előadóira is vonatkozik, kérném beszédidőmnek öt perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulnil (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Temple Rezső előadó: T. Képvselőház! Az 1870 : XVIII. te. 22. és 23. fainak az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról szóló 1913 évi XXVI. te. 1. -Vával módosított rendelkezései szerint a legfőbb állami számvevőszék évenkint legkésőbb március 1-éig tartozik a megelőző évre vonatkozó zárszámadást, egybehasonlítva a törvényhozásilag megállapított költségvetéssel elkészíteni és észrevételeivel s részletes jelentésével együtt a minisztertanáccsal közölni. A törvény további rendelkezése szerint a zárszámadás a miniszterelnök által haladéktalanul az országgyűlés elé terjesztendő. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy e törvényes kötelességének úgy a legfőbb állami számvevőszék, mint a kormány ez évben is eleget tett és ezzel a törvényhozás számára lehetővé tette a költségvetés közelgő tárgyalása alkalmából az államhaztarás és a közgazdasági (helyzet j ö vőbeli^ alakulására nézve •mindazoknak a következtetéseknek levonását, amelyek a zárszámadás eredményeiből tanulságul szolgálhatnak. Legyen szabad a tárgyalás alatt álló 1936/ 37. évi állami zárszámadás és az azt kísérő jelentés adataiból a t. Ház előtt csupán csak a legfontosabb adatokat ismertetnem, amelyek azonban bőségesen elegendők a tárgyilagos bírálathoz. Az államháztartás legfőbb eredményeit a valódi kezelés fősommázata mutatja. E szerint a közigazgatás és az üzemek bevételei együttesen 466 millió pengővel multák felül a kiadásokat. Ez a jelentős felesleg azonban 33"5 millió pengő kölcsönbevételt is foglal magában, aminek levonása után, mint a valódi kezelés tulajdonképpeni pénztári feleslege, 81 millió P. jelentkezik. Ez az eredmény az előző két év eredményével szembeállítva, azoknál 86'5 P, illetve 426 millió pengővel kedvezőbb. A 81 millió P tulajdonképpeni pénztári felesleg olyképpen adódik, hogy a közigazgatásnál 65*3 millió P felesleg, viszont az üzemeknél 57'2 millió P hiány jelentkezik. Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényben
