Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-312
584 Az országgyűlés képviselőházának 312, Most ebben az új àindeannitasii äzakiasziban megint egy esztendőre meg akarjuk hosszabbítani ezt a szörnyű 'hatalmat,, sőt további felhatalmazást is kér a kormány, mert azt mondja, bogy kéri e törvény hatályának nieghosiszahbítását, imlég pedilg azizal a fciegéis'zí'téssel, hogy ez a felhatalmazás kiterjed termelés folytonosságának bizosítását célzó rendelkezések megtételére is. Ebbe minden belefér. Ha a t. kormányt egy (más rendszer váltja fel és .annak kedve telik albban, hogy a miniszter urakat kiküldje az országútra kövét törni, akkor ennek a rendelkezésnek alapján ezt is megteheti,. Ne hozzunk olyan törvényeket, amelyeknek alkalmazásával, ha egy más rendszer idejön,, telje; »en tönkreteheti bennünket és nem kell 'neki semmi gyábre isem hivatkoznia, mint arra, hogy hiszen a ti törvényeteket alkalmazom. Ezenfelül pedig még azt indítványozóin ehhez a szakaszhoz, hotgy ;aminítl mérséklésképpen és ellanőirzésül odaállítottuk a 33-as 'bizottság nevű sóhivatalt a felhatalmazás, a pénzügyi és közgazdasági 'diktatúra mellé alkotmányos garanciaképpen, úgy iaz ennek a szakasznak alapján (teendő intézkedésekkel szemben is állítsuk oda ezt a sóhivatalt, hogy legalább valami veszedelmes ragadozás ellen madárijesztőként álljon. Ezért iindíitványoizom, hogy ha már meghosszabbítják a t. képviselő urak a kormánynak ezt a hatalmát és megadják neki a felhatalmazást egyéb területeken is, hogy megint kerettörvény alapján voltaképpen ő hozzá a törvényeket, tessék utolsó bekezdésként a következő rendelkezést beiktatni, ebbe a szakaszba (olvassa): »Az 1931:XXVÍ. tejben, illetve -az ezt kigészítő, vagy meghosszabbító törvényekben a kormány, illetve az egyes miniszterek rendelkezéseivel es intézkedéseivel szemben biztosított bizottsági és törvényhozási ellenőrzési jog, illetve eljárási rend alá esnek a jelen törvény többi Vb an 'adott fahatalmazásofc alapján' kibocsátandó rendeletek vagy teendő intézkedések is.« Kérem 'módosító "indítványom elfogadását. Elnök: Kíván méjg valaki a 'szakaszhoz hozzászólni 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Peyer Károlyi Peyer Károly: T. Képviselőház! A törvényjavaslat általános^ vitájában már elmondottam azokat az aggályokat, amelyet e szakasz alapján táplálunk. Most újból kérdést kell intéznem a miniszter úrhoz, mivel válaszában nem méltóztatott kitérni arra, mit ért a kormány azon, hogy a felhatalmazás kiterjedjen a termelés folytonosságát oélzó rendelkezések megtételére is. Ezt a törvényjavaslat általánosságban mondja és egy ilyen felhatalmazás alapján sok minden feltételezhető. Nem tudom, mik a kormány szándékai a jövőt illetően. Ha ez a javaslat általánosságban messzemenő felhatalmazást ad — ahogyan előttem szóló tképviselőtársam is mondotta — pénzügyi vonatkozásban, akkor a képviselőház egész költségvetési jogát úgyszólván illuzóriussá teszi, mert hiába tárgyalunk egy költségvetést és állapítunk meg számszerűen bármilyen tételeket, a kormány akár rendelettel, akár a 33-as bizottságban vagy anélkül," megváltoztathatja azt, amikor annak szükségét látja. Ez talán még valamennyire megindokolható azzal, hogy abnormális viszonyokat élünk, (Eupert Rezső: Beismerik!) megindokolható azzal, hogy 'más országokban is kértek és kaptak a kormányok felhatalmazást bizonyos pénzügyi vonatkozású kérdések' végrehajtására, bár nem hiszem, hogy volna olyan ország, ahol ilyen hosszú ülése 19 SB május 13-án, fenteken. ideig ilyen korlátlan .felhatalmazást kaptak, (Rupert Rezső: Hat hónapra szoktak kapni minden négy-öt évben!) Kapnak meghatározott időre felhatalmazást bizonyos^ fix kérdések elintézésére és ha azokat elintézték, akkor rendelkezéseik felett a parlamentnek módjában van bírálatot gyakorolni, módjában van új felhatalmiazást adni vagy nem adni. A magyar pariméntnek ilyen joga nem igen van, de nem igen van még a 33-as bizottságnak sem, amelynek a legtöbb esetben utólag mutatnak be rendelkezéseket vagypedig egyáltalán nem mutatják be azokat, mert hiszen a törvény lehetővé teszi azt is, hogy a kormány a saját elhatározásából is kiadhasson rendelkezéseket. Ez a törvényjavaslat azt mondja, hogy ez a felhatalmazás, amely nieghosszabbíttatik egészen 1939 június 30-ig, kiterjed a termelés folytonosságának óbb'. 'biztosítására is. Ez a javaslat sok jogfosztást tartalmaz. így többek között lehetővé teszi, hogy a jövőben ugyanazok az alacsony munkabérek maradjanak meg a munkásoknál és az alkalmazottaknál, amelyek eddig voltak. E tekintetben semmiféle rendelkezés nincsen. Rámutattam az általános vita során arra, hogy teljesen elegendő, ha egy vállalatnál két vezető tisztviselő zsidó vallású, akkor a többi kisember mind kikerül az utcára, mindet el kell bocsátani, mivel a két .ember fizetése már kimeríti a 20%-ot. Ez a legnagyobb igazságtalanság, amely ebben a törvényjavaslatban van,, mivel a javaslat nem gondoskodik a kisemberek védelméről. Folytonosan hangoztatták itt a nagytőke, a kartelek visszaéléseit és hogy ezek milyen kártékony tevékenységet fejtenek ki. A kartelek kártékony tevékenysége és visszaélései továbbra is változatlanul megmaradnak. A 40— 60—80 pengős tisztviselőt vagy tisztviselőnőt ki fogják szórni az utcára, de nem fognak kikerülni az utcára a cégvezetők, a vezérigazga- ' tók, akiknek alkalmuk és módjuk van arra, hogy állásukat biztosítsák. Ha ilyen antiszociális intézkedést tesz lehetővé ez a törvényjavaslat, akkor meg kell kérdeznem: mit méltóztatnak érteni a termelés folytonosságának a biztosításán % Hát ki veszélyezteti a termelés folytonosságáti A termelés folytonosságát veszélyeztetheti a ununk ás, amikor megunja a koplalást, ledobja a szerszámot és azt mondja, elég volt; vagy veszélyeztetheti a termelés folytonosságát a munkaadó, aki a béreket le akarja szorítani és a munkások részéről ellenállással találkozik. A termelés folytonossága biztosításának egyik főfeltétele, hogy tisztességes munkabéreket fizessünk. Azok a munkabérek azonban, amelyeket a kormány a bérmegállapító bizottságokkal minimális munkabérekként megállapít, távolról sem nevezhetők tisztességes és még kevésbbé olyan munkabéreknek, amelyekből meg lehet élni. Vigyázzanak az urak, mert vannak bizonyos jelenségek, amelyek fölött nem szabad napirendre térni. En a legutóbbi bérmozgalom alkalmával, amely most a határ mentén ment végbe, olyan jelenségeket láttam, amelyekről kell, hogy a kormány is tudomást szerezzen, mert ezek a jelenségek kihatással vannak a magyar viszonyokra, hiszen ezek a dolgok nem mindig történnek ok nélkül. Amikor ott az osztrák területen az eddig útépítésnél alkalmazott munkások munkabérét 30 groschenről egyszerre egy schillingre emelik fel, akkor természetesen a föld alatt dolgozó bányamunkás is gondolkozni kezd és azt
