Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-312
582 Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1938 május 13-án, pénteken. megvan és úgyis fogyasztja a számukat, a most mégis ott vagyunk, hogy cezúrát kell keresni? Miikor ébredtek ezek a szegény emberek, akik oklevelet szereztek, vagy ügyvédjelöltként bejegyeztették magukat arra, hogy zsidó vallásuk hátrányt fog jelenteni? Nem ébredhettek erre fel előbb, mint április 8-án, amikor ezt a törvényjavaslatot beterjesztették. Hja ő'k tudják, hogy ez a sors vár rájuk,, nem törekednék annak, a diplomának megszerzésére, nem szerzik meg a szigorlatot, nem szerzik meg a doktorátust, nem jegyeztetik be magukat ügyvédjelöltnek. iÁI legkevesebb méltányosság tehát az, hogy 1938 ápriliisi 8-át állapítsuk meg mint a kikeresztelkedéseknél is javasolt cezúrát, és azokat, akik oklevelüket már ez előtt az idő előtt megszerezték„ vagy ez előtt^ az idő előtt jelentették be magukat az ügyvédi kamarába lúi'nt jelöltek, mentesítsük e tör vény korlátozása alól. Elnök: Kíván-e nneg valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszetr úr kíván- szólani. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Mélyen t. Képviselőház! Kérem, méltóztassék úgy Meizler Károly, mint Rupert Rezső igen t. képviselőtársaimnak a 7. §-hoz benyújtott módosító indítványiat elutasítani. Meizler Károly igen t. képviselőtársamnak a százalékos arányszám restringálására vonatkozó kívánságának elutasítását az előző szakasznál indokoltam. Ami ugyanezeknek a rendelkezéseknek a kereskedelmi és iparkamarákra és az ipartestületekre vonatkozó kiterjesztését illeti, bátor vagyok rámutatni arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja a közgazdasági élet bizonyos fontosabb és az alsóbb tagozatokra is kiható tevékenységben erősebb érvényre juttatása a nem zsidó elemnek. Azt hiszem, hogy ha ezt a célt a törvényjavaslattal elérjük, ennek az önálló ipar és kereskedelemre is ugyanaz a hatása lesz, hogy t. i. megerősíti az önálló nemzsidó egzisztenciákat. (Meizler Károly: Pontosan fordítva!) Rupert igen t. képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el azért, mert annak elfogadása esetén az az intenció, amelyet a törvényjavaslattal szolgálni kívánunk, csak távolabbi jövőben valósítható meg, ez pedig nem volna közérdek. Elnök: A tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 7. §-t eredeti szövegben elfogadni, szemben Meizler Károly és Rupert Rezső képviselő urak módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 7. §-t eredeti szövegben fogadja el. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat a szakasz felolvasására. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 8. §-t): Az előadó úr! vitéz Balogh Gábor előadó: T. Képviselőház! A 8. §. harmadik bekezdésének a következő új mondattal való kiegészítését javaslom. (Olvassa): »Az 1938 március hó első napja utáo keletkezett vállalatokra az első bekezdés ren delkezése irányadó.^ Ennek az indoka az, hogy az újonnan keletkezett vállalatok tekintetében a 8 $. alapgondolatával és célzatával összhangban álló rendelkezésre van szükség. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Csilléry András! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Képviselőház! A házszabályok alapján mindenekelőtt kérem ennek a módosító indítványnak a bizottsághoz való utasítását azért, mert ezt nem házszabályszerűen nyújtották be és így előre nem tudjuk megérteni a horderejét.fE/fi'y van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt a rendelkezést jobban meg kell fontolni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Egyébként pedig ehhez a szakaszhoz... Elnök: A házszabályok 150. §-a szerint ennél a szakasznál további vitának helye nincs. A Ház az előadó úr 'módosítását a 8. §-szal együtt visszautalja a bizottsághoz. A 8. § után Meizler Károly képviselő úr egy új szakasz felvételét indítványozza. (Rupert Rezső: A 8. §-hoz van nekem indítványom is! — Antal István igazságügyi államtitkár: A bizottsághoz utasították, ott kell elmondani!) Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! TTj 9. $-ként indítványoztam a következő szöveg felvételét (olvassa): »Köz- és magánépítkezések, szállítások a vállalatok számára, a földbérletek, a középés nagybérlők számára oly arányban biztosítandók. amely a jelen törvény egyéb rendelkezéseinek megfelel, vagyis a zsidók javára öt százalék arányban.« A közszállítások voltak azok, amelyek a zsidókat hosszú évtizedeken keresztül anyagi előrehaladásukban, gyarapodásukban elősegítették. Méltóztassanak csak azokra a hatalmas útépítésekre gondolni, amelyeket a legutóbbi irőben lebonyolítottunk, 'méltóztassanak arra gondolni, hogy ezerimilliós nagy befektetés előtt állunk, amely kétségtelenül egy csomó közszállítást, közmegrendelést fog szükségessé tenni. Ha mi itt, ahol az arany csak úgy ömlik a nagyvállalatok felé, nem állítjuk fel a helyes arányt, akkor hiába hoztunk törvényt, amelyben a zsidókat bizonyos intellektuális pályáktól vissza próbáljuk tartani, mert ugyanakkor özönleni fog a pénz a nagyiparhoz, a nagykereskedelemhez, amely ki fogja szolgálni az államot és eközben azokat a súlyos összegeket, amelyeket mi beruházásra megszavazunk, nagyobb arányban a zsidóknak fogják juttatni. Méltóztassanak arra is gondolni, hogy a föld megszerzésében már idáig is milyen nagy előrehaladást tett a. zsidóság. A nagybirtok 15%-a már zsidókéziben van, de — ami még ennél is elrettentőbb és mutatja azt, hogy a zsidóság mennyire csak az üzleti szempontokat keresi a földnél is^— tessék megnézni a bérlők között a zsidóság arányszámát, ahol is azt látjuk, hogy a 200—1000 holdig terjedő birtokok bérlői közül 38'2% zsidó, míg az ezer holdon felüli bérlők között 42% zsidó van. (Rupert Rezső: A mágnások adják oda nekik!) Ha valamit meg kell őriznünk, akkor a magyar föld az. Régi igazság, hogy akié a föld, azé az ország. Ha a földbirtokoknál és a bérleteknél nem állítjuk fel a határvonalat, akkor teljesen hiába próbáljuk egy bizonyos szűk kategóriában felállítani ezeket a sorompókat. Ezek olyan fontos, annyira elsősorban elintézendő kérdések és ez a javaslat csak anynyira szűk körben mozog, hogy egészen hiábavaló lesz ehhez a javaslathoz azt a reményt