Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-312

582 Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1938 május 13-án, pénteken. megvan és úgyis fogyasztja a számukat, a most mégis ott vagyunk, hogy cezúrát kell ke­resni? Miikor ébredtek ezek a szegény emberek, akik oklevelet szereztek, vagy ügyvédjelöltként bejegyeztették magukat arra, hogy zsidó val­lásuk hátrányt fog jelenteni? Nem ébredhettek erre fel előbb, mint április 8-án, amikor ezt a törvényjavaslatot beterjesztették. Hja ő'k tudják, hogy ez a sors vár rájuk,, nem törekednék annak, a diplomának megszerzésére, nem szer­zik meg a szigorlatot, nem szerzik meg a dok­torátust, nem jegyeztetik be magukat ügyvéd­jelöltnek. iÁI legkevesebb méltányosság tehát az, hogy 1938 ápriliisi 8-át állapítsuk meg mint a kikeresztelkedéseknél is javasolt cezúrát, és azokat, akik oklevelüket már ez előtt az idő előtt megszerezték„ vagy ez előtt^ az idő előtt jelentették be magukat az ügyvédi kamarába lúi'nt jelöltek, mentesítsük e tör vény korlátozása alól. Elnök: Kíván-e nneg valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszetr úr kíván- szólani. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Mélyen t. Képviselőház! Kérem, méltóztassék úgy Meizler Károly, mint Rupert Rezső igen t. kép­viselőtársaimnak a 7. §-hoz benyújtott módo­sító indítványiat elutasítani. Meizler Károly igen t. képviselőtársamnak a százalékos arányszám restringálására vonat­kozó kívánságának elutasítását az előző sza­kasznál indokoltam. Ami ugyanezeknek a rendelkezéseknek a kereskedelmi és iparkamarákra és az ipartes­tületekre vonatkozó kiterjesztését illeti, bátor vagyok rámutatni arra, hogy ennek a törvény­javaslatnak a célja a közgazdasági élet bizo­nyos fontosabb és az alsóbb tagozatokra is ki­ható tevékenységben erősebb érvényre jutta­tása a nem zsidó elemnek. Azt hiszem, hogy ha ezt a célt a törvényjavaslattal elérjük, ennek az önálló ipar és kereskedelemre is ugyanaz a hatása lesz, hogy t. i. megerősíti az önálló nemzsidó egzisztenciákat. (Meizler Károly: Pontosan fordítva!) Rupert igen t. képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el azért, mert annak elfoga­dása esetén az az intenció, amelyet a törvény­javaslattal szolgálni kívánunk, csak távolabbi jövőben valósítható meg, ez pedig nem volna közérdek. Elnök: A tanácskozást befejezetnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 7. §-t eredeti szövegben elfogadni, szemben Meizler Károly és Rupert Rezső képviselő urak módo­sító indítványával? (Igen!) A Ház a 7. §-t ere­deti szövegben fogadja el. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat a szakasz felolvasására. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 8. §-t): Az előadó úr! vitéz Balogh Gábor előadó: T. Képviselő­ház! A 8. §. harmadik bekezdésének a következő új mondattal való kiegészítését javaslom. (Ol­vassa): »Az 1938 március hó első napja utáo keletkezett vállalatokra az első bekezdés ren delkezése irányadó.^ Ennek az indoka az, hogy az újonnan keletkezett vállalatok tekintetében a 8 $. alapgondolatával és célzatával összhang­ban álló rendelkezésre van szükség. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Csilléry András! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Képviselőház! A házsza­bályok alapján mindenekelőtt kérem ennek a módosító indítványnak a bizottsághoz való utasítását azért, mert ezt nem házszabálysze­rűen nyújtották be és így előre nem tudjuk megérteni a horderejét.fE/fi'y van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt a rendelkezést jobban meg kell fontolni. (Helyeslés a szélsőbalolda­lon.) T. Képviselőház! Egyébként pedig ehhez a szakaszhoz... Elnök: A házszabályok 150. §-a szerint en­nél a szakasznál további vitának helye nincs. A Ház az előadó úr 'módosítását a 8. §-szal együtt visszautalja a bizottsághoz. A 8. § után Meizler Károly képviselő úr egy új szakasz felvételét indítványozza. (Ru­pert Rezső: A 8. §-hoz van nekem indítványom is! — Antal István igazságügyi államtitkár: A bizottsághoz utasították, ott kell elmondani!) Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! TTj 9. $-ként indít­ványoztam a következő szöveg felvételét (ol­vassa): »Köz- és magánépítkezések, szállítások a vállalatok számára, a földbérletek, a közép­és nagybérlők számára oly arányban biztosí­tandók. amely a jelen törvény egyéb rendelke­zéseinek megfelel, vagyis a zsidók javára öt százalék arányban.« A közszállítások voltak azok, amelyek a zsidókat hosszú évtizedeken keresztül anyagi előrehaladásukban, gyarapodásukban elősegí­tették. Méltóztassanak csak azokra a hatalmas útépítésekre gondolni, amelyeket a legutóbbi irőben lebonyolítottunk, 'méltóztassanak arra gondolni, hogy ezerimilliós nagy befektetés előtt állunk, amely kétségtelenül egy csomó közszállítást, közmegrendelést fog szükségessé tenni. Ha mi itt, ahol az arany csak úgy ömlik a nagyvállalatok felé, nem állítjuk fel a helyes arányt, akkor hiába hoztunk törvényt, amely­ben a zsidókat bizonyos intellektuális pályák­tól vissza próbáljuk tartani, mert ugyanakkor özönleni fog a pénz a nagyiparhoz, a nagyke­reskedelemhez, amely ki fogja szolgálni az ál­lamot és eközben azokat a súlyos összegeket, amelyeket mi beruházásra megszavazunk, na­gyobb arányban a zsidóknak fogják juttatni. Méltóztassanak arra is gondolni, hogy a föld megszerzésében már idáig is milyen nagy előrehaladást tett a. zsidóság. A nagybir­tok 15%-a már zsidókéziben van, de — ami még ennél is elrettentőbb és mutatja azt, hogy a zsidóság mennyire csak az üzleti szempontokat keresi a földnél is^— tessék megnézni a bér­lők között a zsidóság arányszámát, ahol is azt látjuk, hogy a 200—1000 holdig terjedő birtokok bérlői közül 38'2% zsidó, míg az ezer holdon felüli bérlők között 42% zsidó van. (Rupert Rezső: A mágnások adják oda nekik!) Ha va­lamit meg kell őriznünk, akkor a magyar föld az. Régi igazság, hogy akié a föld, azé az or­szág. Ha a földbirtokoknál és a bérleteknél nem állítjuk fel a határvonalat, akkor teljesen hiába próbáljuk egy bizonyos szűk kategóriá­ban felállítani ezeket a sorompókat. Ezek olyan fontos, annyira elsősorban el­intézendő kérdések és ez a javaslat csak any­nyira szűk körben mozog, hogy egészen hiába­való lesz ehhez a javaslathoz azt a reményt

Next

/
Thumbnails
Contents