Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-311
Az országgyűlés képviselőházának 311. ülése 1938. évi május hó 12-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A Ház az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatnak a felsőház által módosított és visszaküldött szakaszait újabb tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a közjogi bizottságnak. — A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: ülain Ferenc, gr. Festetics Sándor, Szentpály László, ifj. Balogh István, Rakovszky Tibor, Malasits Géza, Rupert Rezső, Homonnay Tivadar, Györki Imre, Mikecz Ödön igazságügyminiszter, Kéthly Anna. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bornemisza Géza, Mikecz Ödön. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 07 perckor,) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszóla lók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a felsőház az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot nem a képviselőház szövegezésében, hanem módosításokkal fogadta el. A Ház a bejelentést tudomásul veszi, a felsőház által módosított szakaszokat pedig a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s azokat újabb tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közjogi bizottságnak, amely bizottság a törvényjavaslatot annak idején tárgyalta. Napirend szerint következik a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Ulaki Ferenc képviselő úr. Öt illeti a szó. Ulaín Ferenc: T. Képviselőház! Már a bizottsági tárgyalás során bátor voltam azokat a — mondjuk — szakszerű kifogásokat előterjeszteni, amelyek miatt én, noha elfogadtam a javaslatot, úgy tapasztaltam, hogy a java 5 ^ latnak hiányai vannak. Ezeknek a szakszerű kifogásoknak nagy részét azok a képviselő urak, akik felszólaltak a vitában, már előterjesztették. Egyrészét ezeknek a szakszerű kifogásoknak módunkban lesz, utóbb majd! a javaslat részletes [ vitájánál előterjeszteni, szakszerű szempontból -tehát nem kívánok hozzászólni ehhez a vitához, csak azokat az általános szempontokat óhajtom megvilágosítani, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. amelyek engem is arra késztetnek, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. A felszólalt képviselő urak igen sok szempontból világosították meg a kérdést. Rendkívül sok érdekes és értékes fejtegetés hangzott el s ha én most felszólalok, csak azért teszem, mert abban a reményben vagyok, hogy talán tudok még új színt belevinni ebbe a vitába és tudok még egy-két olyan érvet felsorakoztatni, amelyeket itt a parlament plénuma előtt eddig nem fejtettek ki. T. Képviselőház! A zsidó problémát törvényhozási, alkotmányjogi szempontból is különféle felfogásokból kiindulva lehet felfogni és megoldani. Én itt most csak három szemj pontra óhajtom a figyelmet felhívni. A zsidó problémával foglalkozik az egész' német törvényhozás, már olyan értelemben, ahogyan diktatórikus törvényhozás foglalkozhatik egy problémával. (Buchinger Manó: Ahol diktatúra van, ott törvényhozásról egyáltalán beszélni sem lehet!) Ez azután elmélet. A dikta; túrának, is vannak törvényei és w is bejelenti az ő diktatórikus intézkedéseit törvényhozó testülete plénumának és az vagy elfogadja, vagy — nem utasítja el. (Derültség. — Buchinger Manó: Jogász!) Leszögezem, hogy meggyőződésem szerint Magj r arországon a zsidókérdést olyan értelemben megoldani, mint ahogyan Németország megoldotta, nem lehet. Más ennek a nemzetnek a struktúrája társadalmilag és gazdaságilag egyaránt, de politikailag is A német nemzetnek 1% zsidó lakossága volt, nálunk 5%j van. A német gazdasági életben a zsidóság aránylag kis tétel volt súly, jelentőség szempontjából, Magyarországon a zsidóság igen nagy tényező a gazdasági élet szempontjából. Hiszen míg Németországban a bankéletben is a zsidó társadalomnak csak aránylag kis része volt, addig nálunk a túlnyomó rész az övé s a német gazdasági élet73
