Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

Az országgyűlés képviselőházának Ferenc magatartásával, származásukat és rang­jukat illetően foglalkozik. (Hubay Kálmán: Hogy jutott magához a nyomozati^ jelentés?) Száiasi Ferenc származására nézve a jelen­tés a következőket mondja (olvassa): »Apai ágon: Száiasi Ferenc 1897 január hó 6-án Kas­sán született. Atyja ugyancsak Száiasi Ferenc, anyja Szakmar Erzsébet névvel jegyeztetett be az anyakönyvbe, Az 1. alatt ímellékelt hiteles anyakönyvi ki­vonat szerint id. Száiasi Ferenc fia születésé­nek bejelentésekor magyarul nem tudott, a be­jelentés tartalmát neki az anyakönyvvezető né­metül magyarázta meg és nevét mint -»Franz Száiasi« irta alá. Ugyanekkor bejelenti, — ami az anyakönyv­ben teljesen szokatlan és 'Szabálytalan — hogy magyar honos és erzsébetvárosi illetőségű. Száiasi Ferenc atyja, idősebb Száiasi Fe­renc a 2 7. alatt csatolt születési bizonyítvány szerint 1866 február hó 18-án Wienben született, Az anyakönyvbe »Szállási Ferenc« névvel van bevezetve. Id. Száiasi Ferenc atyja — tehát Száiasi Ferenc atyai nagyatyja — a 2 7. alatti szerint Száiasi Antal Kajetán vasúti altiszt volt, (ko­csivizsgáló) a wieni Westbahnhofon, (Hubay Kálmán: Ez nem szégyen! — Horváth Zoltán: Senki sem mondta!) míg id. Száiasi Ferenc anyja — tehát -Száiasi Ferenc atyai nagyanyja — Helmreich Julianna. Száiasi Antal Kajetán a 3 7. alatti születési anyakönyvi kivonat szerint Erzsébetvárosban született, azonban születési neve nem Száiasi, hanem »Szálosján« Antal Kajetán volt. Hogy a Szálosján név helyett mikor kezdte a Száiasi nevet használni, nem állapíthatom meg, icsupán annyi tény, hogy a 4 7. alatt mel­lékelt házasságlevél szerint 1883-ban, mikor Wienben már vasúti altiszt volt, a Száiasi ne­vet használta. Kétségtelen az is, hogy a névváltoztatás önkényes volt, mert ha az bármiféle hatóság engedélyével történt volna, úgy azt az anya­könyvbe be kellett volna vezetni. Valószínű, hogy Szálosján Antal Kajetán az eredeti örmény írásmódú anyakönyvi kivo­nattal jelentkezett az eskető^ pliébáínosnál, s így magyarázható, hogy Szálosján Antal Kajetán bemondására a Száiasi nevet vezette be az anya­könyvibe a plébános. Szálosján Antal Kajetán felesége, Helm­reich Julianna, Wien IX. kerületében fehér­neművarrónő volt. Száiasi Ferenc dédatyja és dédanyja 1825 augusztus 28-án kötöttek házasságot Erzsébet­városiban. Az 5 7. alatt mellékelt házassági anyakönyvi kivonat szerint a dédatya neve Szálosján Fe­renc, a dédanya neve pedig Mechitaren Re­beka. (Br. Berg Miksa: Micsoda? Rebeka?) A dédatya születése az erzsébetvárosi anya,­könyvben nem fordul elő, annak ellenére, hogy az erzsébetvárosi örmoény anyaikönyv egészen 1700-^ fontos és kimerítő adatokat tartalmaz. Feltehető, hogy az 1825-ben házasságot kötött Szálosján Ferenc már Moldvából vándor olt be. A Mechitaren-család már előbb vándorolt he, ugyancsak Moldvából, mert Mechitaren Re­beka születése az erzsébetvárosi örmény anya­könyvben szerepel, amiről a 6 7. alatti hiteles anyakönyvi kivonat tanúskodik:. (Hubay Kál­mán: Feltéve, hogy igaz!) Ügy a, Szálosján, mint a Mechitaren nem­zetség tisztán örmény eredetű. (Hubay Ká 299. ülése 1938 április 26-án, kedden. 39 mán: Hányan vámnak itt uraim,, akiknek ide­gen nevük volt! —Tahy László belügyi állam­titkár: Tessék a házassági anyakönyvi kivona­tot idehozni, iáikkor mándjárt látjuk! Kiderül, hogy igaz-e vagy meni! — Hubay Kálmán: Ez nem hivatalos, 1 Okirat! — Tahy László belügyi államtitkár: Mlndenküiek módjában van a sa­ját értesülését idehozni!) Anyakönyvezve az öinmlétny szertartású ka­thoLikus egyház örmény/nyelvű anyakönyvében vannak, amiről a 7 '/. alatti mellékelt bizonyít­vány is tanúskodik. Anyai .ágon Száiasi Ferenc édesanyja Szak­mar Erzsébet, Kassán, 1875-ben született, görögj­kathcllikus vallású, szüléi Szakmar János kas­sai földműves, anyja Krusnyák Annia,, úgyhogy oeve kétségtelenül tót származásira mutat. (Hubay Kálmán: Petőfi Sándornál is! — Fel­kiáltások jobbfelőU Egy kis különbség!) így van összefoglalva a leszármazása, est nem ol­vasom, ellenben folytatom tovább. (Halljuk! Halljuk!) Ebből ia lesizármaizási táblából kétségtelenül megállapítható, hogy Száiasi Ferenc ősei a Szá­loisjániok és Mechitárenok az Erdélybe Moldvá­ból bevándorolt örmények közül valók, akik sesm^ magyarok, sem Sizékelyek nem voltak,, imiég kevésbbé lehettek magyar, vagy székely neme­sek; (Hubay Kálmán: Néhány geneológiai uta­zást ebiben a Háziban is lehetne taninli!) hogy 1 a Száiasi nevet Szálaisi Ferenc nagyatyja jogosu­latlanul vette fel s hogy Száiasi családi neve helyesen ma Ils Szálosján; (Hubay Kálmán: Hogy lehetett felvenni a, magyar királyi hon­védségibe hamis mévvell Politikai felelősségre kell vonni az akkori honvédelmi minisztert!) hogy ez az örmény család Szálosján; Antal Ka­jtatánniak HeLmíreieh Juliannával való házas­sága által wieni német keveredést, sőt Krus­nyák Anna riévém tót keveredést nyert, hogy ezek szerint Szálaisli Ferenc örmény, német és tót vérnek bizonytalan arányú keveréke,- akiiről csak az^ bizonyos, hogy ereiben egy csepp ma­gyar vér «era folyik. Száiasi Ferenc állampolgársága, (Halljuk! Halljuk!) id. Száiasi Ferenc 1897 január hó 6 : án a kassai állami anyakönyvvezető előtt fia születésének bejelentésekor azt a meg­jegyzést tette, hogy magyar állampolgár és erzsébetvárosi illetőségű. Id. Száiasi Ferencnek ezen bejelentése a tényeknek nem felelt meg. Id. Száiasi Ferenc atyja, az Erzsébetvárosban 1829-ben született Szálosján Antal Kajetán a 4 7. alatti házasságlevél szerint 1863-ban már vas­úti altiszt volt Wienben s Wienben született fia, id. Száiasi Ferenc (Szálosján) is. Szálosján Antal Kajetán élete végéig Wienben maradt ós magyar állampolgárságát az 1879 :L. te. 31. §-a értelmében, erzsébetvárosi illetőségét pedig az 1886:XXII. te. 10. §-a értelmében elvesztette. Vele együtt elveszett fiának, id. Száiasi Fe­rencnek magyar állampolgársága is s nevezett kizárólag osztrák állampolgár lehetett. Ezen a tényen nem változtathatott az 1897-ben Kassán az anyakönyvvezető előtt tett és fia anyaköny­vezésénél jegyzetként felvett kijelentése ma­gyar állampolgárságáról. (Hubay Kálmán: Csak reklámot csinálnak neki!) Az 1879:L. te. 2—6. §-ai értelmében külföldi álllampolgár gyermeke nem lesz magyar ho­nossá, ha történetesen a magyar korona terü­letén született is. A nem magyar honos szülők­nek a magyar korona területén született gyer­mekei szüleik külföldi honosságát követik. I- Minthogy pedig id. Száiasi Ferenc a fen­r

Next

/
Thumbnails
Contents