Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. ülése 1938 május 1.0-én, kedden. 447 gyár példára hivatkoznom. Mi történt 1848-ban? A szabadságharcot idegen hatalmak közremű­ködésével leverték és jött az abszolutizmus bor­zalmas elnyomatása, jött a majdnem két évtize­dig tartó Bach-korszak és mindez azért volt, hogy a magyarok még egyszer erőre ne kapjanak, nehogy megismételhessék 1848-at és újból ki­próbálják vívni jogaikat. Azt méltóztatnak hinni, hogy ha, mondjuk, Sztálin uralma, az orosz bolsevizmus megbuknék, az új orosz nemzeti irányzat ugyanazokat az' embereket, akik ma ott gyilkolnak, .akik mia ott azt a .bor­zalmas életet előidézik, a nemzeti Oroszor­szág ismét engedné a gazdasági életben ezeket elhelyezkedni? Vagy azt méltóztatnak hinni, hogy ha Franco végez Spanyolországban a köz­tár saságiakkal, akkor talán a spanyol köztársa­sági akib ól fogja az ő parlamentjét összeállítaná? Nem. Ez teljes lehetetlenség'. Es mi történt Magyarországon 1 ? A történelem kétségtelenül bizonyítja, de előttünk folyt le és mii is láttuk, hogyan történt. Igenis, a mi forradalmunkat, az 1918-as eseményeket a zsidóság, a szociáldemokrácia és a harmadik: nemzetközi csáp, áz atheista sza­badkőművesség csinálta. Hiszen még a fronton voltak a katonák és ők már bujtogattak, hogy hagyják ott a frontot, jöjjenek haza, minden az övék lesz. Nem akartak katonát látná és meg­csinálták a gyalázatos forradalmat és hogy teljes bizonyítókot lássunk, a szooiáldeimokracia átadta a zsidóságnak, a kommunista Kun Bé­láéiknak és SzammelHknek a hatalmat. Olyan ré­gen történt ez, hogy már elfelejtettük? Tett valamit abban az időben a magyar kormányzat azért, hogy ezek az elemiek ne tudjiamatk ismét lábrakapni? Egy lépést sem tett. Ezzel .szemben, mintha mi sem történt volna, már 1923-ban megszűntette a zsidóság a kike/reszfelkedést, mert nein volt mitől félnie. Igenis Fábián igen t. képviselőtársam, 1923-ig, 1924-ig keresztel­kedtek csak ki, mert egy kis, retorziót vártak, de mikor látták, hogy ez nem következik be, már kezdtek vissza is térni a zsidó vallásra. (Ügy van! jobbfelől.) És amikor 1924-ben jött a de­konjunktúra, amikor megrendezték azt a mil­liós, értékpapír játékot fennt a tőzsdén, akkor már teljhatalimúak voltak itt ebben az ország­bian. Ebbé a játékba 'belevonták a kereszténye­ket is. A keresztények vagyonának egyik napról a másikra vége lett s a zsidóság kezében ma­radt a pénz,, a keresztények pedig, akik ebben a játékban résztvettek, nyomorultan, koldus­bottal mentek el onman. De menjük tovább. Amikor 'bevezetitek a pengőt, amikor 30 pengős búza volt, aikkor ők ebből is kivették a hasznot. Akkor 30 pengő volt a búza ára, ezer pengő a tehén, ezer pengő la ló ára és pár hónappal azután lement a búza ára 7 pengőre. Amikor 30 pengő volt a búza, akkor szinte állami asszisztenciával já,rták bo a vigéeek ezt az országot, hiteleztek' .gépeket, mindent a világon (Egy hang jobbfelől: Trak­torokat!) és amikor lement a búza ára, akkor teljes névértékben a kormány .asszisztenciája mellett hajtották be ezeket az összegeiket. Még ma is feninállanak akkori tartozások. Vannak olyan cséplőgépek, amelyek 9000 pengőbe kerül­tek, az illető fizetett rá 16.000 pengőt és .még vagy 18.000 pengővel ma is tartozik. (Mozgás. *r* Fábián Béla: Ha felmegy a búza ára, annak a zsidók az okai, ha lemegy, annak is a zsidók az okai! — Derültség. — Malasits Géza: Szóval nemcsak^ az egér bűnös, hanem a lyuk is!) Méltóztassék tekintetbe venni azt is, hogy az sem véletlen, hogy vannak Magyarorszá­gon egyes vállalati igazgatók, —a jó Isten tudja, hogy milyen multúak, nem magyarok, nem ke­resztények — (Malasits Géza: Van közöttük bőven keresztény is! Majd szolgálók egy cso­korral!), akiknek nagyobb az évi jövedelmük, mmt talán miagának az államfőnek és egész udvartartásának. (Fábián Béla: Igaza van' lessék megállapítani a fizetési maximumokat») Nagy erkölcstelenség az, hogy mód Volt ebben a rosszul megalapozott országiban ilyen hihe­tetlen jövedelmekre, ilyen hihetetlen vagyo­nokra tenni szert. (Fábián Béla: Gyalázat! Tes­sék benyújtani egy határozati javaslatot, meg­szavazzuk!) • A falu úgy látja, hogy a zsidóság — nem az egészről beszelek — mintegy a keresztény­ség légcsöven tartja az ujját és csak annyi levegőt enged beszívni, (Fábián Béla: Miért nem utak le a kezét?) amennyi testének és éle­tének fenntartásához éppen szükséges, vigyáz ra, hogy a^ médium el ne pusztuljon, mert ak­kor megszűnnek további jövedelmei. A n Mfjtóztassanak kimenni egy hétköznapon délelőtt 11 es 12 óra között Budapestnek a zsi­dók által lakott negyedébe, mondjuk a Király­utcába, a Dob-utcába és a körútra, milyen bor­zalmas tömeget fognak ott látni fel-alá sé­tálni! (Fábián Béla: Ha sétálnak, az is, baj, ha nem sétálnak, az is baj! — Derültség!) Ezzel szemben hány ezer, százezer és millió ember dolgozik odakint reggeltől késő estig és csak azt a pár fillért tudja megkeresni! Kérdem, miből élnek ezek a zsidók? A falu népe igenis tudja, hogy az ő termel vényeik termelői és fo­gyasztói ára közötti differenciából él ez a ren­geteg ember, valamint abból, ami az ipari cik­kek gyártási és eladási ára között van és hogy teljesen arra van'építve ez az ország, hogy, a nép nagy tömegeinek véres verejtékéből húzzák ki a hasznot és abból éljenek. (Horváth Zoltán: Es ezt tűri a kormány? Mondjon lé!'— Fábián Béla: Ilyen gyalázatos kormány van ebben az országban? Lám, nekünk van igazunk, akik ezt a kormányt támadjuk! — Horváth Zoltán: Miért támogatja ezt a kormányt?) En azt állí­tom, hogy ha minden iparvállalat, ha minden bank abban az arányban fizetné az adót, mind a jövedelmi adót, mind a vagyonadót, ahogyan az a falusi kisgazda, (Fábián Béla: Igaza van!) és ha az eddig fennállott törvények nem enged­nék _ azt, hogy egyszerűen rabló módon meg­csalják ezt az országot az adó szempontjából, olyan hihetetlenül nagy összeg jönne ebből ki, hogy akkor nem kellene a lisztforgalmiadóhoz folyamodni, akkor nem lenne 1.30 pengő a cu­kor, akkor azt is állítom, hogy talán a tiszt­viselők fizetését sem kellett volna leszállítani. Mennyi hihetetlenül sok könny és borzalom ván emögött. (Fábián Béla: En azért nem tá­mogatom a kormányt! Ilyen kormányt támo­gassak én, amely,ilyen rablógazdálkodást tűr! Erkölcsi felfogásommal ellenkezik! — Horváth Zoltán: Fel vagyunk háborodva! — Derültség.) Felfogásom illusztrálására felhozom csak a vil­lanyárakat. (Fábián Béla: Meggyőz engem a képviselő úr teljesen!) Kiknek a kezében van­nak a villanygyárak? Nem kerül bele egy ki­lowatt 9 fillérbe és kint a falun^80—90 fillérért fizetjük a villanyáramot. A 6 filléres sóért 40 fillért fizetünk. (Felkiáltások a baloldalon: Gyalázat! Hallatlan!) Ez szoros kapcsolatban van a zsidótör­vénnyel. (Fábián Béla; Állami monopólium!

Next

/
Thumbnails
Contents