Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

398 Az országgyűlés képviselőházának szerezte fejedelmi vagyonát; s nem-e legtöbbje, vagy apjuk, nagyapjuk kis falusi csárdában, vagy felvidéki deszkakunyhóban kezdte meg üzletét pálinkaméréssel, később földet bérelt, utóbb üzletet nyitott Pesten, végül elszármazik innen is, vagy Bécsbe, vagy valamely még nagyobb centrumba.« (Zaj. ~ Rupert Rezső: Most már az is baj, hogy kiköltözik*? — Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső: Ezek bolond beszédek! — Zaj a jobboldalon.) Keleti Károly neon volt bolond, hanem a legkitűnőbb magyar tudósok egyike. így folytatja (felolvassa): »De ha az egész fajban tapasztalunk ilyen hajlamot, (Rupert Rezső közbeszól. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) viszont nem lehet rossznéven venni a nemzetnek...« (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Rupert képviselő úr legyen csendben, kérem. Matolcsy Mátyás;, »...ha nem bízik ebbeli honfitársai nagy hazafiságában s nem tartja olyanoknak, kikre minden bajban s minden viszonyok között úgy számíthatna, mint saját fajabelieire. Fokozza még az ellenszenvet... azon könnyű odahajlása a zsidóknak amaz elemhez, mely Magyarország történelmének legszomorúbb korszakában vele ellenségül állt szemben.« Ezt 1848 utánról írta. (Fábián Béla: 1848-ban 20.000 zsidó harcolt a honvédekkel!) Ne velem vitatkozzanak. (Fábián Béla: Történelmi tényeket meghamisítani nem lehet! — Rupert Rezső: Ez történelemhamisítás. — Elnök csenget. •— Rupert Rezső: Ki ez a Keleti és mit tett? — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.— Fábián Béla: Egyedül a zsidókat büntette meg Haynau! — Zaj a jobboldalon.) Keleti Károlyt fogják most utólag semminek nyilvánítani, holott ő a legnagyobb tudósok egyike. (Fábián Béla: Mindent lehet mondani, de ezt nem!) Azért bocsátom előre, hogy ezt a harmadik mérlegszámlát most még itt bemutassam, bármennyire kellemetlen is ez. (Fábián Béla: Nem kellemetlen, de nem. igaz! — Rupert Rezső: ön egy tájékozatlan fiatalember!) A múlt héten beszéltek itt a felvidéki magyar testvéreink. Beszámoltak arról a tényről, arról a visszavonhatatlan tényről, hogy 200.000-nyi csehszlovákiai zsidó közül csak 16.000-en vallották magukat magyarnak. (Fábián Béla: Ez sem igaz! Olvassa el Vozáry nyilatkozatát!) Tessék elolvasni az 1930. évi népszámlálási munkákat, benne van, hogy több mint 140.000, magát zsidó kisebbségnek valló... (Fábián Béla közbeszól.) Elnök; Fábián Béla képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Rupert Rezső: Nyáron beutaztam az egész területet és tudom, hogy van ott! — Fábián Béla: Tessék megnézni a Nemzeti Szövetség kiadványát, (hogyan készült ez a statisztika! \

f A revíziós liga kiadványában megvan, hogy vérvádakat koholtak! — Rupert Rezső: Ilyen kis fiatalember, aki nem is volt a háborúban! — Gr. Festetics Domonkos: Hallgasson, öreg úri Hplnap maga beszél! — Zaj.) Matolcsy Mátyás: Én nem voltam háborúban, de ha lesz háború, akkor leszek háborúban. (Fábián Béla: Mi már voltunk!) Tízéves korban nem lehet háborúba menni, (Rupert Rezső: Akkor ne beszéljen így!) Ezek tények! (Rupert Rezső: Ehhez éppen annyit ért, mint a földbirtokreform kérdéséhez. Csupa túlzás!) Önök nem így beszéltek még egy évvel ezelőtt. (Fábián Béla: Éretlenségeket beszél mindig! — Rupert Rezső: Megrágalmaz embereket, de kinn nem meri megismételni szavait! — Egy hang a jobbfelől: Matolcsy volt a legnagyobb 308. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. tudósuk! — Rupert Rezső: Mindig éretlennek tartottuk! — Zaj.) Elnök; Ne méltóztassanak vitatkozni a szónok értékéről. (Derültség.) Méltóztassék folytatni. Matolcsy Mátyás: A 'zsidóproibléma tárgyalása során meggyőződésem szerint ez a, mérleg és ez az a súlyos tény, amelyet annakidején, a nagy megrázkódtatás idején a múlt század derekán is a zsidóság a magyarsággal szemben elkövetett, amiről a legkitűnőbb tudósok beszámolnak és a jelenlegi .megrázkódtatás idején is szintéin a magyarsággal özemibefordultak. Könyőrület nem kell, hogy ibeinniink felébred j'en, és ez is, láz a,z ok» amiért én az ilyen személyi megoldások helyett komoly gazdasági megoldás sürgősségét harugsúlyozom, mert meggyőző désem, hogy e nélkül ez a törvén y javaslat nem fog eredményre vezethetni, ment r azt, hogy néhány éven ibelül lassan, egy-két állás felcserélésével a zsidókérdést meg lehetne oldani, egyenesen tagadjuk. (Hertelendy Miklós: Jó végrehajtási utasítás kell hozzá!) S most következik a javaslat politikai oldalának bírálata és itt nagyon szomorúan kell megállapítanom azt, hogy ez a javaslat egy nagy politikai átalakulásiban, zűrzavarban igyekezett valamiféle konszolidációt teremteni, pedig meggyőződésem, hogy egy ilyen javaslat, a problémák ilyen kezelése ezt a politikai feszültséget és bizonytalanságot megoldani nem fogja,. En itt is őszintén (megmondoin véleményemet. A politikai feszültségnek és zavarnak más oka van, sajnos, nekem az a meggyőződésem, — lehet hogy tévedek benne — hogy ennek a politikai nyugtalanságnak, feszültségnek és zavarnak oka, hogy az országvezetésben van hiba, az ország vezetése nem határozott, nem elég erős és nem elég merész. En úgy látom, hogy valahogyan az ország vezetésében, a miniszterelnök úr erejében van a hiiba, hiányzik a magnetizmus^ amely vonzani tudná az egész népet. Ügy látom, mintha az ország hajóján az iránytű elvesztette volna magnetikus hatását és olyan irányban leng, ahogyan mellette egy ihaiigulat vagy érzés elhullámzik: egyszer a^ liberális, ^ egyszer feudális — ez még a legállandóbb — és utána esetleg antiszemita irányban. (Rupert Rezső: Éppúgy van, mint önök! — Zaj.) Ez az én véleményem erről a vezetésről és az a meggyőződéseim, hogy ennek súlyos konzekvenciái lesznek, mint ahogyan már vannak is. Ne tessék elfelejteni, hogy két évvel ezelőtt bármilyen viták voltak is itt, erős harc, komoly, meggondolt, erős kiállás volt bármelyik oldalon, most pedig szétesés,, teljes oszlás! folyamat indult meg a politikai életben (Élénk ellenmondások jobbfelől és a középen. — Felkiáltások a jobboldalon: Hol?! — Fábián Béla: Most tessék tapsolni! — Pinezich István: Most mi mondjuk, hogy nem igaz!) és akárhogyan állítják is, hogy a világnézeti harc befejeződött, igenis, a jobboldali világnézet terjedése és a jobboldali eszmék beszivárgása marta sízét a pártokat, úgyhogy egymássai íszembenéznek abban a kérdésiben, hogy menynyire tartozik a jobboldalhoz valamelyikük, vagy mennyire nem tartozik oda. (Zaj

: — Fábián Béla: Eddig nekünk beszélt! — Vitéz Árpád: ö is téved!) Ez az én véleményem és ha valaki hideg fejjel, objektive nézi a kérdést, azt láthatja, hogy a belpolitikai élet teljes zavara annak a