Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

Az országgyűlés képviselőházának ren nem tud elhelyezkedni, pedig hivatott a föld megművelésére, hivatott lesz arra is, hogy annak a földnek tulajdonosává legyen. (Taps a középen. — Farkas István: Ez a legelső magyar kérdés! E nélkül nem történhetik semmi sem, minden csak pepecselés, ami abszolúte semmit sem jelent. — Zaj.) .En nem kívánok hosszasan foglalkozni ezzel a törvényjavaslattal. Rá kívántam mutatni különösen azokra a fő bajokra, amelyek ebben az országban vannak és ne méltóztassék beszédemet úgy elbírálni, mintha én a zsidóság mellett beszéltem volna, amikor a javaslat melleit foglaltam állást, mert a kormány és Darányi Kálmán miniszterelnök úr iránt nagy bizalommal vagyok, éppen ezért ezt a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps jobb felől. — Patacsi Dénes: Ende gut, alles g ail. — Derültség. — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kertész Miklós képviselő úr következik. Kertész Miklós: T, Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az előttünk fekvő törvényjavaslat vádirat, (Mozgás a jobboldalon. — Elnök csenget.) de egyben ítélet is. Vádirat egy hitfelekezet ellen (Rajniss Ferenc: Faj ellen!) és ítélet egy dolgozó szellemi munkásréteg ellen. (Ellenmondások jobb felől és a középen. — Meizler Károly: Fogadja el és üljön le!) Vádirat egy hitfelekezet ellen azon a címen, hogy másoknál eredményesebben és sikeresebben működött kapitalisztikus vállalkozás terén. Elhangzik ez egy tőkés társadalmi rendben, amely a magántulajdon alapján áll, amely a gazdasági szabadságot vallja irányító elvként és 'amely a profitot tekinti egyedüli iránymutatójának. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En mint szocialista csak azt mondhatom, nagy baj lehet a körül a társadalmi rend körül, ameiy elkezdi már felekezeti és egyéb szempontok szerint vizsgálni és firtatni azt, hogy alapvető törvényei szerint melyik iréteg milyen eredményt vagy sikert ér el ennek a rendszernek keretén belül. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De ez a javaslat nemcsak vádirat, hanem — ami súlyosabb — ítélet is, mert állásvesztésre ítél 15—20.000 szellemi munkást, proletárt és kisembert, egyedül és kizárólag azon az alapon, mert ehhez az itt megvádolt hitfelekezethez tartozik, vagy mert nem tért ki kellő időben. (Gr. Festetics Domonkos: Rossz időben keresztelkedett ki!) A logika örök törvényei szerint meg kell állapítanom, hogy a vád és az ítélet nincs egymással belső logikai kapcsolatban; másokat vádol ez a törvényjavaslat és másokat ítél el. (Ügy van! a sz)élsőbaloldalon.) Miért ez a logikai törés? Miért a belső összefüggésnek ez a hiánya? (Meizler Károly: Na miért?) Felelek rá, t. Képviselőház és t. képviselőtársam: mert a kormány nem nyúlhat a nagy vagyonhoz, (Farkas István: Ugy van!) nem nyúlhat sem az ingó, sem az ingatlan tő kéhez, mert azt védi a törvénynek felekezetek felett álló ereje, a magántulajdon felekezetek felett álló szentsége. Hozzányúl tehát olyan kisemberekhez, akiknek egyedüli tőkéjük a munkaerejük, akik abból élnek, hogy ezt a munkaerőt másnak bérért, fizetésért áruba bocsátják és megfosztja őket attól, hogy tanultságuiknak, készültségüknek, rutinjuknak és tudásuknak megfelelően értékesíthessék ezt a munkaerejüket. (Farkas István: Ügy van!) Én, mint az érdekelt és súlyosan érintett társadalmi réteg képviselője, 308. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. 387 ezt vérlázító igazságtalanságnak tartom. (Mozgás a középen. — Farkas István: Ügy is van! A kicsinyeket, a munkásokat üldözik, a gazdagokhoz nem mernek nyúlni!) T. Ház! A törvényjavaslat indokolása három pontban próbálja összefoglalni azokat az indokokat vagy érveket, amelyeket ennek a vádnak alátámasztására fel kíván sorakoztatni. Az egyik érv vagy indok úgy szól, hogy a zsidó népesség nagyobb része és az ország lakosságának többi tömegei közt felfogásbeli és érzésbeli ellentét van. (Farkas István: Hazugság!) Én ezt a megállapítást tartalmilag helytelennek, mellesleg pedig fogalmazásában magyartalannak tartom. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy ezt az ellentétejt kiélezi a kereseti lehetőségeknek a zsidóság javára történt szembetűnő eltolódása. Miután gondosan átnéztem és áttanulmányoztam nemcsak a törvényjavaslathoz csatolt statisztikai táblázatot, hanem magát azt a statisztikai munkát is. amelynek csak kivonatos része került ide mellékletként a törvényjavaslathoz, megállapítom, hogy a kormányzatnak nem sikerült ezt a tá telt bizonyítania; de még ha ez a tétel bizo nyitható vagy bizonyított volna is, akkor is csak mit bizonyítana! Azt, hogy az adott társadalmi rend keretén belül egyenlőtlenségek vannak, mert a tőkés termelési és társadalmi rend az egyenlőtlenségek termelési és társa dalmi rendje. (Farkas István: Ügy van!) Az indokolás harmadik állítása az, hogy mindezek a körülmények megbontották az ország társa dalmi és gazdasági életének egyensúlyát. (Farkas István: Sohasem volt itt egyensúly!) Ha ez az egyensúly meg is bomlott — aminthogy ilyen egyensúly valóban nincs is — (Farkas István: Nem. is volt solha! Szolga és úr volt itt mindig!), akkor is ez a törvény javaslat ezt a megbomlott egyensúlyt nem fogja .helyreállítani, nem fogja megteremteni. T. Ház! Az igazságot mélyebben kell keresni, az okokat és összefüggéseket mélyebben kell kideríteni és felkutatni. Mi az igazság? (Farkas István: Halljuk!) Az igazság az, hogy a világháborús összeomlás következményeképpen kiszakadtunk egy nagy gazdasági és kulturális közösségből és a függetlenné vált kis Magyarország megalapozásában, gazdasági rendjének kiépítésében az egymást követő kormányok sorozatos súlyos és végzetes hibákat követtek el. (Farkas István: Ügy van!) Az igazság az, hogy itt két évtizeden keresztül egyoldalú középosztály-politika folyt és megmaradt az ország agrár-feudális és bürokratakapitalisztikus alapszerkezete, amely a jelenben a legsúlyosabb bajokat és nehézségeket okozza. (Farkas István: Ügy van!) Az igazság az, hogy . amíg körülöttünk az utódállamokban lázas tempójú földreformok folytak és lázas tempóban igyekeztek a földnek széles körben való szétosztásával a maguk újonnan szerzett államát nemzeti szempontból megalapozni és lehorgonyozni, nálunk, bár az ország kétharmadrésze elveszett, a nagybirtok mindössze 2-3 százalékot adott le birtokállományából. Az' igazság az, hogy Magyarország iparosodása éh bérek mellett ment végbe és korcs, csenevész maradt a szociálpolitika- Az igazság az, hogy ennek az országnak népe felett 1919-től napjainkig két kisebb és egy súlyos, világgazdasági méretű válság zajlott le és e válságok alatt is védtelen maradt a fizikai és a szellemi munkásság, védtelen maradt munkahelyén és védtelen .maradt főképpen és mindenekfelett akkor, amikor kikerült a munkafolyamatból, ami56*