Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

Az országgyűlés képviselőházának kapcsolatban foglalkoztatnak, nagy komolysággal és tárgyilagossággal foglalkozott. Annál inkább tartom ezt nagy érdemnek, mert hiszen ez a törvényjavaslat kétségkívül bizonyos erősebb indulatokat váltott ki a magyar közvéleményben. Ez természetes is, mert hiszen ez a törvényjavaslat többé-kevésbbé egy olyan mozgalomnak az eredménye, amely elejétől kezdve inkább az indulatokra, mint az értelemre appelláli Ez így volt mindenütt, ahol az úgynevezett zsidókérdés felmerült. Magyarország sem kivétel ez alól, és nekünk, akik itt komoly felelősség mellett foglalkozunk a tárgyalás alatt lévő javaslatban érintett kérdésekkel, ez fokozottan kötelességünkké teszi, hogy ezekkel az intézkedésekkel, akár helyeseknek találják azokat egyesek, akár elhibázottaknak vagy károsaknak, csakis minden indulattól mentesen, kizárólag az értelem és az észszerűség szempontjaiból foglalkozzunk. Ebben a tekintetben követni akarom azt a példát, amelyet előttem szólott t. képviselőtársam nekünk ebben a részben adott. A képviselő úr a magyar gazdasági politika messzemenő célkitűzéseivel hozta kapcsolatba azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány ebben a javaslatban elfogadásra ajánl. Kapcsolatba hozta azokkal a nagy célkitűzésekkel, amelyek a kapitalizmus megreformálása, a jövedelmek arányosabb eloszlása, a jólétnek a széles rétegekre való kiterjesztése, az árnívó szabályozása, a kartelek bizonyos árdrágító hatásainak kiküszöbölése tekintetében és hasonló kérdésekben Magyarországra és a magyar gazdasági politikára várnak. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) En azonban úgy hiszem, hogy nagyon kevés az összefüggés ezek között a javaslatok (Ügy van! a baloldalon.) és azok között a nagy gazdasági célkitűzések között, amelyekről igen t. képviselőtársam megemlékezett. En alig látok egyetlenegy lépést, amely e kérdések bármelyikének megoldását kellőképpen elő tudná készíteni. A magam részéről a képviselő úrral szemben azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek felvetődése, bárhol is történt, akár nálunk, akár valamely külföldi államban, mindig egészen más okokból, egészen más forrásokból keletkezett és más célokra törekedett. A zsidóellenes mozgalom mindenütt, ahol felbukkant, szoros kapcsolatban állt — és azt hiszem, ebben a tekintetben nem is lesz nagy véleménykülönbség a javaslat hívei és a javaslat ellenzői között — azokkal a törekvésekkel, amelyek a középosztály megerősítésére irányultak. A középosztály létalapjainak alátámasztására, fejlődésének egészséges irányba való terelésére irányuló politikának volt ez a mozgalom egyik-másik országban olykor-olykor fontos alkotó része. Mindenütt, ahol ez a mozgalom fellépett, ez rendesen az úgynevezett Mittelstandsbewegung keretében történt és ez nálunk is így van, hiszen nálunk is azzal indokolják a törvényjavaslat szükségességét, hogy a zsidó elem Magyarországon túlságos mértékben elszaporodott, ami a kevesebb üzleti érzékkel bíró nemzsidó elemek megélhetésének rovására megy. De ezeknek a zsidó elemeknek állítólag káros elszaporodása természetszerűleg csakis a középosztályon belül mutatkozik, hiszen sem a nagybirtokban, vagy az arisztokráciában, sem pedig a proleKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVHÏ. 308. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. 369 tár-munkásság körében nem észlelhető a zsidó elem elszaporodásának meg a nyomra r sem Ennélfogva ez az úgynevezett zsidókérdés — ha van ilyen — nálunk is a középosztály problémája és a középosztály megerősítésére, annak egészségesebb alapokra való fektetésére irányuló törekvésekkel áll szoros kapcsolatban. Azt hiszem, itt senki sem fogja kétségbevonni, hogy a magyar középosztálynak minél intenzívebb megerősítése valóban elsőrangú feladat politikai, szociális és gazdasági szempontból egyaránt.. Az erős középosztálynak az a jelentősége, hogy azzal a számtalan fokozattal, amelyre vagyon- és. jövedelem tekintetében oszlik, átmenetet alkosson a gazdagok és a szegények között, 'hogy két osztály közötti ellentét túlságosan merev és túlságosan hirtelen ne legyen, mert az ilyen helyzet könnyen társadalmi zavarokra vezethet. Egyfelől a nagy vagyonok tulajdonosai, másfelől a kizárólag csak bizonytalan 'bérjövedelemre utalt és ezért gazdaságilag és társadalmilag állandó függés; ben élő tömegek közé az egészséges társadalmi szervezetekben mindenütt egy nagy és erős középosztály 'ékelődött he, amelynek lépcsőfokain az egyesek a maguk erejéből fel tudnak emelkedni, amivel azután a társadalom egész szervezetének egészséges felfrissülését is megkönynyítik. A nemzeti politikának alig van nagyohb és fontosabb feladata, mint amilyen középosztály megerősítése. Kétségtelen az is, hogy ezen a téren nálunk még rengeteg sok a tennivaló. A mi különleges viszonyaink mellett a középosztály legfontosabb része az a kisgazdaosztály, amelynek számbeli, vagyoni és szellemi megerősítése valóban a magyar nemzet életkérdése, mondhatnám lét, vagy nemlét kérdése. Az ezen a téren megoldásra váró feladatok megoldását megkönnyíti az a körülmény, hogy a 'mezőgazdaság terén a nagy üzemek előnyei nem érvényesülnek olyan nagy mértékben, mint akár az iparban, akár a kereskedelembon. A nagyüzemekre kedvező általános gazdasági fejlődés tehát, amely a legutóbbi évtizedekben világszerte lejátszódott, ezen a téren nincsen ellentétben mindazzal, ami a kisgazdaosztály megerősödése érdekében szükséges- Súlyos teendők várnak megoldásra a birtokpolitika terén, a mezőgazdasági hitel terén, a termelés produktivitásának fokozása tekintetében, a mezőgazdasági szakoktatásban, a gazdatársadalom szövetkezeti úton való megszervezésében. (Rajniss Ferenc: A részvénytársaságok tekintetében!) Egész légióját lelhetne felsorolni azoknak a feladatoknak, amelyek ezen a téren megoldásra várnak. Ezek a feladatok azonban nincsenek szoros kapcsolatban ezzel a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, amely a középosztály problémáját nem erről az oldaláról fogja meg, hiszen természetes, hogy ezt a kérdést minden oldaláról egyszerre nem lehet megfogni. Közelebb állanak a törvényjavaslat céljaihoz a középosztály megerősítése tekintetében azok az ipar terén előálló feladatok, amelyek itt megoldásra várnak. A mi közvéleményünkben az a tudat van elterjedve, — előttem szólott t. képviselőtársam is ennek a felfogásnak adott kifejezést — hogy a liberális gazdasági rendszer volt az, amely a kisexisztenciákat a nagyvállalatoknak, a nagytőkének kiszolgálHatta. A magam szerény felfogása szerint ez a nézet téves.^ Ezt a fejlődést nem lehet a liberális gazdasági politika terhére írni, mert ez a világ54