Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-308

Az országgyűlés képviselőházának kező adatoknál találtunk emelkedést: az iparés kereskedőinas iskolákban emelkedett a zsidók arányszáma 2-3%-kal, az óvó- és tanítóképzőknél 26%-ról 3-1%-raj az emberbaráti tan- és nevelőintézeteknél 8'6%-ról 14-2%-ra, a zeneműszéknél 23-6%-ról 28'9%-ra, a színészeknél 22-7%-ról 241%-ra, a titkároknál és levelezőknél 15'8%-ról 16-3 %-ra, máshol mindenütt csökkent, apadt és kihalásra ítéltetett, a statisztika rubrikáinak úgyszólván 90%-ában. A 8. táblázat összehasonlítja az 1930. évet az 1935. évvel a foglalkozási főcsoportok szerint. Most ismét csak két foglalkozási főcsoportban találunk emelkedést és ez a kiét foglalkozási főcsoport megint nem nemzetietlen fqglalkozás, megint nem könnyű kereseti ág, hanem egyrészt a véderő, ahol a zsidók arányszáma 0'4%-ról 1'3%-na emelkedett és újból a napszámosok csoportja,, ahol a zsidóság arányszáma 3'4%-ról 3"9%-ra emelkedett. A 9. táblázat az 1920. évet hasonlítja össze aiz 1935. iévvei és végig az egész vonalon — mindenütt — csökkenést és apadást mutat. A 12. táblázat pedilg, amely az értelmiséghez tartozó keresők foglalkozási csoportjait mutatja ki, nemcsak 1920-tól 1935-ig mutat csökkenést, hanem 1900^tól 1935

r

ig is csökkenést mutat az egész vonalon. T. Ház! E statisztikai táblázatok tehát semmi körülimények között sem indokolják a javaslatot. Ezzel szemben azonban sokszor szokták hangoztatni és sokszor vetik fel azt a vádat, hogy talán nem lis annyira, a vidéken, hanem elsősoriban a fővárosban túlsók a zsidó, hogy a főváros nagyon elzs idősödött. Méltóztassék megengedni, hogy erre iis egyetlen egy adattal válaszolj aik. Iíjaibb Palugyay Imre »Budapest egyesítése« című imíunkájában a következőket állapítja meg: 1686-ban — Budavár ostroma idején —• Buda-, Best és Óbuda, lakosainak együttes száma, 56.000-re volt becsülhető. Ez 56.000 főnyi lakosságiból 16.000 volt janicsár, 10.000 zsidó és 30.000 a többi«. Ez azt jelenti, hogy 16864>an Buda, Óbuda és Pest lakosainak 18%-a volt zsidó vallású, ma pedig r a Kovács-fele statisztikák alapján megállapítható, hogy 19% a zsidó vallású egyén. Eiz a (rettenetes elzsidósodás tehát, amelyet annyiszor hallunk, a fővárosra vonatkozóan azt jelenti, hogy Budavár ostroma óta,, 1686 óta 1938-ig öszszesen 1%-kal emelkedett a zsidó lakosság száma Budapesten. De erre azt szokták mondani, hogy nem erről van szó, merni az őslakosságról, hanem a bevándorlottaikról, a beszivárgottakról van szó. En a bevándorlás és a beszivárgás kérdésében olyan valakit óhajtok idézni^ .aki e javaslat helyeslőn és ibenyujtói előtt^ feltetlenül a legnagyobb tekintélynek örvend és a, legnagyobb elismerést kell, hogy megkapja,. Ez pedig a javaslat mellett fekvő statisztikák készítője, Kovács Alajos dr. nyugalmaizctt államtitkár, akii a Magyar Statisztikai Szemle 1930. októberi számában a bevándorlásról külön értekezést írt, amelyben többek között a következőket írta (olvassa): »Mindezekkel az adatokkal csak azt óhajtottuk bizonyítani, hogy nem áll atz, miintha a háború óta tömejges zsidó bevándorlás lenne Budapestre Lengyelországból«. Nemi én mondom ezt, hanem Kovács Alajos, az önök statisztikusa és az önök legfőbb szakértője mondja. (Tovább olvassa)'• »Nem-is tételezhető fel, hogy a mostani' keresztény és nemzeti irányzat idegen 'zsidóknak a letelepedést vagy éppen honosítását előmozdította volna. Azt hisszük, hogy maga a meigmatgyarosodott és )8. ülése 1938 május 9-én, hétfőn. 357 'boldogulásait itt találó régi, megtelepedett zsidóság sem látná szívesen ezt a folyamatot«. De Kovács Alajosnak van erre vonatkozóan eßy másik megállapítása is, amelyet »A zsidóság térfoglalása Magyarországon« című munkájában tett. Ebben a munkájában ugyanis a következőket írja (olvassa): »Ha a természetes népmozgalom eredményét a zsidók tényleges szaporodásának számaival egybevetjük, azt a meglepő és szinte a köztudattal ellenkező megállapítást kell tennünk, hogy 1869 óta zsidó bevándorlás nincs, illetőleg azóta a zsidók kivándorlása állandóan felülmúlja a bevándorlást.« t T. Ház! Ha már a statisztikákat nézzük, akkor nézzük meg; azokat a statisztikákat is, amelyek azokon a táblázatokon nincsenek feltüntetve, amelyek a kormány törvényjavaslata mellett vannak. Nézzük meg a szellemi munkanélküliség statisztikáját éppen azzal a váddal szemben, amely szerint a szellemi pályákat a zsidó vallásúak elözönlik. A következő adatokat Zentay Dezsőnek »A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében Budapesten« című 1930-ban megjelent munkájából veszem, amelyben ő az 1928. évi adatokat dolgozta fel. Ebből meg méltóztatnak látni, milyen a szellemi munkanélküliség Budapesten. Ezek szerint az adatok szerint 7487 szellemi munkanélküli közül római katolikus 3616, izraelita 2454, evangélikus 391, református 785 személy volt. De nézzük meg, hogvan teljesítették a zsidók hazájuk iránti kötelességüket a háborúban. Erre vonatkozóan Zentay Dezsőnek »A hadirokkantak felekezeti megoszlása Budapesten 1935-ben« című munkájában találhatunk adatokat, ahol a következőket mondja: »a hadirokkantak felekezeti megoszlása a következő volt Budapesten 1935ben: 1960 római katolikus, 54-4%, 50 görögkatolikus, 1-3%, 9 görögkeleti, 0'2%, 190 ágostai hitvallású evangélikus, 5'3%, 420 református, 11-7%, 8 unitárius, 02%, 915 zS

idó, 25-4%, 2 egyéb, 01%, felekezet nélküli 5, ismeretlen 49, 1-4%. Ez azt jelenti, hogy 1935-ben Budapesten az összes hadirokkantak közül 25-4%i volt zsidóvallású.^ Nézzük meg most a felekezeti statisztikát csonka Magyarországon a magyar anyanyelvűek szempontjából is és akkor az 1930. évi statisztika szerint a következőket állapíthatjuk meg: magyar anyanyelvű volt a római katholikusok közül 91-1%, a görögkatholikusok közül 969%, a reformátusok 99-6%, az ágostai hitvallású evangélikusok közül 75-2%, a görögkeletiek közül 39%, az unitáriusok közül 99%, az izraeliták közül 974%', a baptisták közül 85*7%, a nazarénusok közül 897%, a felekzeten kívüliek közül 82-2%, egyéb vallásúak közül 50-4%; azaz, amikor az átlag az országban 921%,-ot mutat fel, a zsidóvallásúak között az arányszám 97-4%; volt és harmadik helyen állott. Ez a hivatalos statisztika kimutatása. (Müller Antal: Igen, mert a galíciaiak is magyar anyanyelv űeknek mondták magukat!) Akkor nagyobbnak kellene az arányszámnak lenni 97-4% -nál. (Müller An.tal: A galiciaiak nem magyar anyanyelvűek! — Fábián Béla: Jó volna, ha a németek is megtanulnák a nyelvet!) Tessék kimenni Budakeszire, ott száz éve laknak a svábok és nem tudnak magyarul. (Müller Antal: Elég baj!) Ez a válaszom arra, hogy a zsidó vallásúak nem jó magyarok. T. Ház! Ami azt a vádat illeti, hogy az értelmiségi pályákat tartják megsizállva a zsidók, megdől akkor, ha a statisztikát helyes sízemmel és elfogulatlanul nézzük. A most tárjgyalás alatt levő ú. n. zsidó törvényjavaslat többek kö-