Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

16 Àz országgyűlés képviselőházának Ankurbelung, felfrissítés megindítására és ezért tartom a magam részéről is rendkívül szerenesésnek, hogy több éven át tartó jó üzletmenet után, az akkumulált tőkékre támaszkodva indítja el a kormány ezt a beruházási tevékenységet. A beruházásoknak kétségtelenül jelentékeny része jut munkabérre, — e tekintetben a nagyszabású vízi és útépítő munkákra utalok, valamint a hadfelszerelés kiegészítésével járó jelentékeny munkatöbbletre — s ez a körülmény egymagában és az a tény, hogy különösen a vidéki munkanélküliek körében nem tervszerűtlen és gyakran kapkodó inségmunkákéirt, hanem céltudatos és nemzeti szempontból gyümölcsöző munkáért kerül számos millió munkabér formájában — tehát igen sok kisember között kis összegekben elosztva — forgalomba, mindenképpen indokolttá teszi ennek a javaslatnak az elfogadását, (úgy van! úgy van! jobb felől.) Kérem a t. Házat, vegye figyelembe, hogy a javaslatban megállapított beruházási hozzájárulás és az ezzel kapcsolatos hitelműveletek mellőzh eteti ének a beruházási terv végrehajtásához, mely munkaterv a nemzeti közvélemény osztatlan helyeslésével találkozott, s tekintetbe véve azt, hogy a javaslatban foglalt intézkedések mindenképpen alkalmasak a beruházási hozzájárulásnak a tervezett összegben való bevételezésére, tisztelettel javaslom, méltóztasséK a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés, élr jenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Képviselőház! A honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat és a vele kapcsolatosan benyújtott javaslatok kétségkívül nagyfontosságú, söt korszakos jelentőségű alkotásai lesznek a magyar törvénytárnak. Hatásuk messze túl fogja szárnyalni a napi politika horizontját és akar jó, akár rossz következményeik lesznek, népünkre és országunkra sorsdöntők lehetnek. A javaslat tehát megérdemelte volna a gondosabb előkészítést (Ügy van! Ügy van! bal felől.) és nyugodtabb atmoszférát, mint amilyenben azt ma tárgyalnunk kell. Miután a kormány e .tekintetben mulasztást követett el, inkább saját lelkiismeretünk megnyugtatására, mintsem változtatások reményében fejtjük ki aggodalmainkat az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatosan. Ma természetesen csak ezzel a javaslattal kívánok foglalkozni és őszintén sajnálom, hogy nem oszthatom az előadó úr véleményét es ebben a formájában nem fogadhatom el ezt a törvényjavaslatot, amely a honvédség és a közgazdaság fejlesztéséről szól. Nem fogadhatom el először politikai, másodszor katonai, har

: madszor pénzügyi és negyedszer gazdasági okok miatt. Lássuk az okokat egyenkint. A javaslat felhatalmazást kér egy 600 millió pengős vagyondézsma kivetésére és egy 400 millió pengős kölcsön felvételére. Felhatalmazást kér továbbá arra, hogy honvédelmi, illetőleg légvédelmi célokra, utak és hidak építésére, az államvasutak és bajózás, valamint a posta

; távírda és távbeszélő felszerelésének, berendezésének fejlesztésére, a telepítés előmozdítására, a mezőgazdasági termelés és értékesítés támogatására, az öntözéses gazdálkodás előmozdítására, más vízügyi beruházásokra, a mezőgazdasági szakképzés és népoktatás céljail szolgáló iskolák, előadótermek, egyéb intézmé299. ülése 1938 április 26-án, kedden. nyék építésére és felszerelésére, a falu egészségügyi és szociális helyzetének emelése céljából egészségügyi szervezet kiépítésére, egészsé ges ivóvízzel való ellátására, bányászati és nyersanyagkutatásra, valamint a nyersanyagok felhasználásának előmozdítására és más közmunkákra fordítsa ezt az összeget. T. Képviselőház! A törvényjavaslat ezen túl menőié g nem diszponál a felől, hogy a felveendő egymilliárd pengős beruházási költségből mit, milyen összegben, milyen arányban és mire fordítsanak. Első olvasásra is nyilvánvaló, hogy ez a jparlament költségvetési jogának kijátszása. A költségvetés tárgyalása alatt egypengős összegekről vitatkozunk és a költségvetésben például a személyi kiadásoknál, mondjuk, az élelmezési váltság térítéseknél fillérekre menő tételek vannak felsorolva és ezeket ilyen formában szavazza meg a képviselőház. Most pedig egyszerre egy évi költségvetésünket messze túlmenő összegnek felvételére és felhasználására kér engedélyt a kormány a nélkül, hogy kötelezettséggel járó tájékoztatást nyújtana arról, hogy milyen arányban akarja ezt az összeget felhasználni. (Csoór Lajos: Lássuk, hogy mire használják fel!) T. Ház! Pedig a miniszterelnök úr győri beszédében azt mondta (olvassa): »Hosszú lejá ratra szóló terv szerint kell dolgoznunk és ezért a kormány a legközelebbi hetekben több évre szóló, részletesen kidolgozott programma] és ennek megvalósítása szolgálatában álló törvényjavaslatokkal fog az országgyűlés elé jönni.« Engedelmet kérek, ezt igazán nem lehet részletes programmnak, részletesen kidolgozott tervnek nevezni, amikor tartalomjegyzékhez^ hasonló felsorolást találunk mindössze a törvényjavaslatban, amelyet az igen t. előadó úr volt szíves néhány számmal kiegészíteni. Ezek a számok azonban egyáltalán nem kötelezik sem az összkormányt, sem a miniszter urakat, akik a törvényjavaslatban kért és majdan a Ház által megadandó felhatalmazással olyan módon fognak élni, ahogy azt éppen szükségesnek tartják és látják. Felvetem tehát a kérdést, hogy mire jó akkor az egész költségvetési vita? Miért járatjuk üresen a malmot? Hogyan lehet a parlamenttől azt kérni, hogy ilyen, az utóbbi években, sajnos, már megszokott kerettörvényeken messze túlmenő felhatalmazást adjon a kormánynak? Hiszen ez azt jelenti, hogy a kormány korlátlan pénzszerzési és korlátlan pénzkiadási jog felett fog rendelkezni. Elhiszem, hogy ez kellemes a hatalom birtokosainak, de nem értem, hogy a miniszterelnök úr maga cem érzi, hogy milyen rettenetesen veszedelmes lejtőre lépett, amikor így kisemmizi a parlament jogait és létalapját. Tudom, hogy a javaslatot a közhangulat nyomása alatt gyorsan kellett összecsapni és nem volt idő a beígért részletes programm kidolgozására. (Csoór Lajos: Előbb kellett volna megcsinálni! Mielőtt bejelentik!) A javaslat benyújtása óta azonban két hét, a győri beszéd óta idestova két hónap telt el, ez alatt igazán meg lehetett volna csinálni legalább azokat a kereteket, amelyeken belül a miniszterelnök úr kötelezettséget vállalna arra, hogy mennyit akar a hadseregre, menynyit az útépítésre és szociális intézkedésekre felvenni. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Budget-beszódemben megmondtam!) Hátha a parlament a tömegek szükségleteit jobban ismeri és más arányokat ajánlott volna? I Indokolt ez a megállapítás, mert valamennyien