Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-303

152 Az országgyűlés képviselőházának 3i kezeién, kívánja azokat. Tragikusan megválto­zott életviszonyaink, az idők rohanása, a mo­dern kor kívánalmai egyenesen meg-követélik, hogy a sajtó jogviszonyai haladéktalanul ren­deztessenek. Káth Zsigmond, a m. kir. Kúriá­nak nagy büntetőjogásza, volt másodelnöke, 1937 november 20-án közzétett mélyreható ta­nulmányában többek közt a következőket álla­pítja meg (olvassa): »Hazánkban a demagógia és a szélsőséges izgatás, különösen a lakosság körében nyomtatásban terjesztett röpiratok, va­lamint a zugsajtó alkalomszerűen megjelenő lapjainak felhasználásával a hatóságok eddigi elnézése folytán immár olyan féktelen mérvet öltött, 'hogy állandóan veszélyezteti az ország nyugalmát és a közrendet, de sőt az állampol­gári hűséget is súlyosan érinti. Elérkezett te­hát annak a legvégső órája« — mondja a ta­nulmány, — »hogy ezek az állami érdekeket súlyosan veszélyeztető mozgalmak mielőbb le­töressenek és lehetőleg csirájukban elfojtassa­nak.« Érdekes és az akkori szempontból értékes is az Esti Kurírnak, tehát az egyik ellenzéki tiszte­letreméltó lapnak, sajtóorgánumnak 1937 no­vember 16-iki számában megjelent közleménye, amely többek közt a következőket állapítja meg (Olvassa:) »Hiába olvasta el a királyi ügyész azon nyomban a kötelespéldányt, hiába intéz­kedett haladék nélkül és hiába jelent meg a rendőrség a nyomdában, amikor az intézkedést végrehajtotta volna, már csak néhány darab hevert maradékkép a helyiségben.« Majd ké­sőbb megállapítja (Olvassa:) »A rendkívül fej­lett módszerekkel dolgozó agitátorok, a nagy­szem gyakorlati példákon nevelt alvezérek kéz­diörzsölve mosolyognak azon a törvényen, amely nem gondolt, mert nem gondolhatott erre az országfelforgató gyujtogatásra és így nem is próbált védekezni ellene«. T. Ház! A komoly nagy sajtó a nemzet; nevelésnek, az emberi civilizációnak nagy értékű tényezője és amilyen mértékben áldásos lehet a hatása, olyan mértékben rombolhat is. A sajtó az államilag szervezett társadalomnak legérzékenyebb szerve, a társadalmi organiz­musnak idegközpontja és ezért minden érin­tésre, legyen az érintés jogos vagy jogtalan, hatványozottan reagál. Ennek a sajtó ja vaslat­nak törvényerőre emelkedéséből ez a nagy, komoly nemzeti célokat szolgáló sajtó kerül ki megerősödve és felfrissülve, hogy még na; gyobb erővel szolgálhassa egyetemes nemzeti és emberi hivatását. T. Ház! Ezek után mély tisztelettel még arra vagyok bátor hivatkozni, hogy ez a sajtó­javaslat a legégetőbb és legkirívóbb kinövése­ket megoldja anélkül, hogy mélyreható anyag­jogi szabályozásokba bocsátkoznék s a sajtó­szabadság nagy elvét csak érintené is és így errevaló tekintettel mély tisztelettel kérem, hogy úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A t. Ház tudomására hozom, hogy az igazságügyminiszter úr a (házszabályok 142. §-ára való utalással Antal István igazságügyi államtitkár és Horváth Dániel igazságügymi­niszteri osztályfőnök urakat miniszteri ;meg­bízottaképpen bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. vitéz Balogh Gábor képviselő úr a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatás­ügyi, valamint igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Balogh Gábor előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a közjogi, közgazda­. ülése 1938 május 2-án, hétfőn. sági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, vala­mint igazságügyi bizottság együttes jelentését a »társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról« szóló 616. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyo­matása, szétosztása iránt intézkedni, tárgya­lásaim nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Farkas István: Vonják vissza!) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előter­jesztést tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalá­sára nézve a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, méltóztatnak-e ahhoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) A Ház a sürgősséget kimondja. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T. Ház! Az állandó iga­zoló bizottság részéről van szerencsém tiszte­lettel bejelenteni, ihogy a bizottság a lovas­berényi választókerületben időközi választás­sal megválasztott Hubay Kálmán (Csoór La­jos: Éljen!) és a pécsi választókerületben Fa­binyi Tihamér képviselő lemondása folytán be­hívott Makay István képviselő urak megbízó­leveleit megvizsgálta és azokat mint alakilag kifogástalanokat a (házszabályok 12. §-a (1.) be­kezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelen­tése alapján Hubay Kálmán és Makay István képviselő urakat, minthogy megválasztásuk óta már 30 nap eltelt s ez idő alatt ellenük panaszt nem emeltek, sem pedig kifogást nem tettek, végleg igazolt képviselőknek jelen­tem ki. Dinnyés Lajos képviselő iirat illeti a sző. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröl­tetik. Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Ház! Az igen t. előadó úr tárgyilagos beszédének különösen az utolsó ré­szére, mellyel teljesen egyet értek, még vissza fogok térni beszédem folyamán. A mélyen %. előadó úr kiemelte a sajtó nagy jelentőségét. Valóban, a sajtó az alkotmányos életben rend­kívüli jelentőségű s alkotmányos berende­zés mellett a dolog természeténél fogva külön­leges jogi helyzetet foglal el. A sajtó az alkot­mányos életnek, az eszmék szabad harcának leghatalmasabb lüktető szerve s a dolog ter­mészetéből, az intézmény súlyából és jelentő­ségéből következik, hogy különleges szabályok vonatkoznak rá: a köztörvényi szabályoktól eltérően a felelősség megállapítása, a felelős sze­mélyek kategóriája és kiválasztása más, mint a köztörvényi büntetőjog, ami egészen termé­szetes és magától értetődő, mert míg egy kö­zönséges bűncselekménynél belyre kell állítani a tényállást, keresni kell a tettest, a bűnrésze­seket nagy munkával, a nyomozásnak, a vizs­gálatnak nagy apparátusával, addig a sajtó­nál maga a sajtótermék készen adja elém a tényállást, megállapíthatom belőle, hogy van-e bűncselekmény vagy nincs s így a kollektív és fokozatos felelősségi rendszer alapján keres­hetem a tettest s kereshetem annak segédeit. Méltóztatnak tehát látni, ennek az egyszerű megvilágításnak alapján, hogy a sajtónak kü­lönleges természete és a dolog természeténél fogva külön jogi állása és jogi helyzete van.

Next

/
Thumbnails
Contents