Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-303

Az országgyűlés képviselőházának 303. ülése 1938. évi május hó 2-án, hétfőn, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Mezey Lajos előadó, Bródy Ernő, Törs Tibor, Buchinger Manó, Huszovszky Lajos. — A közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, a közoktatásügyi, valamint igazságügyi bizottság beterjesztette együttes jelentését a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az állandó igazoló bizottság Hubay Kálmán és Makay István képviselők megbízólevele tárgyában. — A pénzügyi bizottság beterjesztette jelentését az 1938/39. évi állami költségvetésről. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A Icormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Mikecz OdÖn. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Huszár Mihály, a javaslatok emellett felszólalok jegyzésére vitéz_Kenyeres János, a javaslatok elten felszólalók jegyzésére pedig Vásárihelyi Sándor jegyző uraikat kérem fel. Besmiutatom a t. Háznak Temesváry Imre képviselő úr levelét, [melyben gyógykezeltetés céljából három heti szabadságot kór. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyeznie (Igen!) A Ház a kiért szabadságot engedélyezi. Bemutatóan a lt. Háznak a függőben levő indítványok és interpellációik jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről, egyes pép jóléti beruházásokról' s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét feloilvtasmá. Vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Vitának helye nem lóvén, felteszem a kérdést a határozathozatalra. (Csoór Lajos: Határozatképesség!) Kérdem, {méltóztatnak a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadnii? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta, azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom: 617., 619. sz.) Mezey Lajos képviselő urat, mint előadót illeti a szó. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. Mezey Lajos előadó: T. Ház! A sajtó szabadságának nagy alkotmányjogi jelentősége viitán felül áll. A szellemi tevékenység szabadsága, a gondolatnak sajtó útján vailló közlésié és terjesztése a legértékesebb, a legbecsesebb emberi jogok egyike. Abszolút tértelemben vett sajtószabadság azonban soihia és sehol sem létezett, mert a modern állami jogrendszerekben ta sajtó szabadságának az állami közrend és közerkölcsiség védelme szempontjából mindenkor és (mindenütt bizonyos praktiikábilis korlátokat állítottak, így az 1848. évi és a ma hatályos sajtótörvény is állított fel ilyen korlátokat és az előttünk fekvő törvényjavaslat is ebben a szellemben iparkodik a legégetőbb sajtórendészeti kérdéseket a parancsoló szükségszerűiség által megkívánt keretben törvényhozási úton elintézni. Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a javaslat érdemi részét ismerltetnéim, vázlatosan ismertessem a történelmi jogfejlődést. (Halljuk! a jobboldalon.) A magyar sajtójog előzményei évszázad okria nyúlnak vissza. A tudomány már a Hármasköny. I. része 9. címének negyedik fejezetiéiben keresi a sajtóra is 'érvényes alaprendelkezéseket, amennyiben a Hármiaskönyv most^ idézett fejezete kimondja, hogy »a törvény rendjén kívül még a fejedelem sem háboríthat senkit személyében vagy vagyonában«. A helyes törvéinyonagyarázat, Hajnóczyval az élén, ennek a rendelkezésnek már az elmúlt korokban is olyan értelmet tulajdonított, hogy ez «a rendelkezés nemcsak a természeti személyre és a természeti javakra vonatkozik, hanem az eszmei jiawakra is és így a gondolatra, a gondolati termékekre is. A isajtókérdéssel való foglalkozás a magyar törvényhozás részéről úgvszólván olyan régi,, mint maga a sajtó. Foglalkozik vele az 24