Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-302

138 Az országgyűlés képviselőházának 302. ülése 1938 április 29-én, pénteken. azt kívánnám és arra tettem indítványt, hogy a legkisebb emberekre vonatkozólag méltóztassék elkezdeni a rendezést azért, hogy ezáltal jó közszellem keletkezzék, hogy remény és egyáltalában közvélemény alakulhasson ki, s hogy ez a kérdés elinduljon a rendezés során. Mindnyájan érezzük, hogy ez erős kötelezettség és jogos érdek, nagyon kérem tehát a pénzügyminiszter urat, ne csináljon ebből pártkérdést, hanem méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni ós beiktatni ebbe a szakaszba azt a kitételt, hogy az 5000 koronán aluli hadikölcsönök részére ebből bizonyos összeg fordíttassék. Másik indítványom! ehhez a szakaszhoz az, hogy a telepítés és házhelyszerzés céljára pontosan jelöltessék meg 50 millió pengőnek az igénybevétele. Ezt az indítványomat maga a mélyen t. pénzügyminiszter úrnak az előadása indokolja meg legpregnánsabban. A miniszter úr azt mondotta, hogy a gazdasági viszonyok 5 év alatt annyira változhatnak, hogy nagy eltolódások következhetnek be az általa előadott számszerű ségekből egyik vagy másik cím javára. Előfordulhat az, hogy ennek~ a beruházásnak egész összegét hadifelszerelésre, honvédelmi célokra kell fordítanunk. Egy cél van azonban, amiből engednünk nem lehet és ez az, hogy a magyar népet földhöz juttassuk. Amint fegyverekhez akarjuk juttatni a magyar nemzetet, éppen úgy a magyar népet földhöz kell juttatnunk, tehát meg kell rögzítenünk azt, hogy legalább 50 milliót fordítson az állam a telepítés céljára ebből az összegből. Jöhetnek kormányok* hiszen a pénzügyiminiszter úr maga is azt mondotta, hogy ha ő az igéretét nem tudja beváltani, akkor levonja ennek a konzekvenciáját, bekövetkezhetik tehát egy esztendő múlva, hogy eltávozik és jön egy másik pénzügyminiszter, akit nem fog kötni az az Ígéret, hogy a telepítés céljára 20 milliót fordítson. Ebben a törvényben kell tehát biztosítani azt, hogy minden következő kormány kötelezve legyen arra. hogy az 50 millió pengőnek e célra való fordítását, ami különben igen csekély összeg a telepítési feladatokhoz és a 600 milliós hadfelszerelési összeghez képest, betartsa és végre is hajtsa. Mély tisztelettel indítványozom tehát azt, amit az előbb bázszabályszerüen előterjesztettem, hogy ennek a szakasznak végére méltóztassék bevenni, hogy az ezermillió összegből 50 millió pengő pedig telepítés céljaira fordítandó. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik gróf Széchenyi György képviselő úr. Gr. Széchenyi György: T. Ház! Az 1. § nagy részben közgazdasági feladatokat ölel fel. Ezek között főleg az utak építése, az előadótermek létesítése, a mezőgazdasági hitelek előmozdítása azok, amelyek igen fontosak és amelyekkel kapcsolatban szeretném a Ház figyelmét felhívni az országban tapasztalható elmaradott állapotokra. Tokajhegyalja, amely a legnagyobb borvidéke ennek az országnak, nem rendelkezik mezőgazdasági szakiskolával. Természetes, hogy szőlészettel és gyümölcsészettel foglalkozó szakiskolát kellene az egyik nagyobb községében, talán legalkalmasabban Szerencsen felállítani. Ma tulajdonképpen Szerencs a Tokajhegyaljának szíve-lelke, minthogy Sátoraljaújhely teljesen a határra tolódott. (Baross Endre: Tarealon van szőlészeti iskola!) Bocsánatot kérek, mezőgazdasági iskoláról beszélek, nem szőlészeti iskoláról. Ez nem ugyanaz. Pincemesteri iskola van, de nemcsak pincemestereknek képzésére van szükség, hanem a kisgazdák kiképzésére a szőlészetben és a gyümölcsfatermelésben. (Baross Endre: Ez is megvan Tarealon!) Ez, sajnos, nincs meg, nincs az egész Hegyalján ilyen megfelelő intézet. Azután, hogy egy másik példát mondjak, Szerencs községben, amelynek közel 1800 választópolgára van, nincs egyáltalán előadóterem sem. Nem sokkal jobb a helyzet Tokajban. Az utak burkolása, főleg kővel burkolása ezekben a nagy és régi történelmi községekben, amelyben komoly, szép műemlékek vannak, amelyek az idegenforgalomnak is megfelelő állomásai lehetnének, egyáltalában nem történik meg. Amikor a tokaji bornapokra való tekintettel egy egykilométeres útszakaszt kértem a tokaji állomásról befelé, még azt a kis árkülönbséget sem voltak hajlandók erre rendelkezésre bocsátani, amely szükséges lett volna, hogy ne fulladjon bele porfelhőbe minden idegenforgalom a tokaji Hegyalján. További kérdés, amely ezzel kapcsolatos, hogy az egyes községekben a borászati felügyelőség hatáskörében és felügyelete alatt föltétlenül szükség van arra, hogy borkiállítást létesítsenek, illetve erre alkalmas borpincét szerezzenek meg minden nagyobb tokajhegyaljai községben, amelyben a bor kiállítása révén az idegenforgalmat, de egyúttal a borok árusítását, ismertetését is elő lehessen mozdítani. További kérdés, hogy az idegenforgalom előmozdítható legyen, az idegenforgalmi vezetőké. Az egész Tokajhegyalján vezetőre van szükség, aki annak látnivalóit, műkincseit, természeti kincseit megismertetné. Erre a kereskedelemügyi minisztériumnak megfelelő összeget kellene rendelkezésre bocsátania. (Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Ez is beruházási!) Van még egy idetartozó panasz, az, hogy Tokajban például még emberségesnek nevezhető szálló sincsen. (Baross Endre: Építs egyet Monokon. Jó befektetés!) Monokon nincs szükség rá, ez már nem Tokajhegyalja. Egyébként, amióta én otí vagyok, előadóterme már van a községnek és orvosa is van a községnek, ami egy évszázadon át nem volt. Saját költségemen állítottam az orvost és saját költségemre építettem az előadótermet, pedig csak egy év óta vagyok birtokos. (Elénk helyeslés jobbfelől. — Egy hang jobbfelől: Csak csinálja a többi isj— Malasits Géza: Ha volna miből, én is építenék!) Azonkívül pedig a szőlőgazdaságnak feltétlenül nagyobb hitelre van szüksége. Szükség volna arra, hogy a pénzügyminiszter úr gondoskodjék arról, hogy a szőlősgazdák ne legyenek kénytelenek termésüket mindjárt odadobni a piacra, mert ezzel nemcsak a szőlősgazdák érdeke érintetik, hanem egyúttal a munkásság bérfizetése, magának a napszámbérnek magassága, a bér kialakulása is igen súlyos veszedelemnek van kitéve. Ennél a szakasznál nem kívánok egyebet mondani. Elnök: Szólásra következik Malasits Géza képviselő úr. Malasits Géza: T. Képviselőház! Amikor az általános vita folyamán felszólaltam és kértem a pénzügyminiszter urat arra, hogy a közhitel szempontjából legyen tekintettel a hadikölcsöntulajdonosokra és legalább 10 százalék erejéig valorizálja a hadikölcsönöket,