Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-297

Az országgyűlés képviselőházának jobboldalon és a középen: — Béldi Béla: Üj kataszteri felvételt!) Ha a bevételi eredmények lehetővé fogják tenni, akkor foglalkozni fogúink egyes adópótlékok további csökkentésének kérdésével is. Itt elsősorban a házadó rendkívüli pótlékára gondolok. (Malasits Géza: Es a magánalkalmazottak?) Viszont azonban vizsgálat tárgyává kell tennünk azt, hogy egyes adókedvezmények fenntartása indokolt-e s ha indokolt, milyen mértékben. (Helyeslés a jobboldalon. — Rakovszky Tibor; Adó- és vámkedvezmények! — Egy hang a jobboldalon; Az is jön!) Az illetéktörvényjavaslat tervezete, amint méltóztatik tudni, az érdekeltségek körében már letárgyalást nyert és azt hiszem, aránylag rövid időn belül be tudjuk terjeszteni az oly régen óhajtott egységes illetékkódexet, amelyet tulajdonképpen hivatali elődöm készített eiő és amit én csak technikailag fogok továbbvinni- (Matolcsy Mátyás: És azután a szesztörvényt!) Éppen az jön most. (Élénk derültség. — Meizler Károly: Fabinyi már évek óta ígérte! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Természetes, hogy a pénzügyi tárca vezetésének átvétele után ilyen rövid idő alatt, különösen a jelenlegi helyzetben nem állhatott még módomban a szesztörvényjavaslat előterjesztése, azonban az a szándékom, hogy a törvényjavaslatot még a költségvetés parlamenti tárgyalása alatt benyújtom, (Élénk helyeslés és taps a középen és a baloldalon. — Friedrich István: Szegény Ivády, ebbe bukott bele! — Gr. Festetics Domonkos: Új próféta? — Vége a próféciáknak! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A közel jövő Programmjába vettem a többi fogyasztási adóra vonatkozó egységes jogszabályok megalkotását is s be óhajtom fejezni a forgalmi adóztatás terén a fázisrendszer teljes kiépítését. Ezek a reformok, még ha nem is emelnék az államháztartás hevételeit, minden esetre nagymértékben hozzá fognak járulni az igazságos és arányos, kiegyensúlyozott adóztatás megvalósításához (Rakovszky Tibor; Mi lesz a lisztforgalmi adóval? — Mózes Sándor: A borfogyasztási adóval! — Zaj.) és ezzel a szociális béke és nyugalom biztosításának hatékony tényezői lesznek. T. Ház! Ezek után bátor vagyok röviden foglalkozni a gazdasági helyzettel, valamint valuta- és hitelpolitikánk főbb kérdéseivel. (Halljuk! Halljuk!) Teszem ezt azért, mert az államháztartás keretei és a lakosság teljesítőképessége nagymértékben függnek ezeknek a tényezőknek mindenkori alakulásától. Ami a gazdasági helyzetet illeti, természetes, hogy olyan kis ország, mint amilyen a mi hazánk, nem vonhatja ki magát a világgazdaság hatásai alól másfelől azonban az is kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet kialakulásában igen fontos szerepet játszanak olyan tényezők is, amelyek saját ellenőrzésünk alatt állanak. Minél nagyobb, minél céltudatosabb és minél szervesebb erőfeszítések történnek valamely országban- hogy a gazdasági erőforrásokat kihasználják, annál nagyobb mértékben tudja magát az az ország a külső behatásoktól mentesíteni, ,., A világgazdasági konjunktúrában, amint bizonyára^ méltóztatnak emlékezni, az az erősen felfelé haladó irányzat, amely az 1932/33-as 297. ülése 1938 április 8-án, pénteken. 5 évektől egészen 1937 tavaszáig tapasztalható volt, az elmúlt év folyama alatt megtört. Előbb tavasszal jelentkezett átmeneti jellegű visszaI esés, majd azután az őszi hónapokban állott I be hanyatlás. A világ ipari termelése^ bár még mindig elég magas, a Népszövetség adatai szerint 1937 végén 15%rkal kisebb voit, mint egy évvel korábban. Ennek következtében a világ nyersanyagkészletei az utóbbi hó; napokban emelkedtek, a nyersanyagok árai csökkentek éppen úgy, mint mindenütt csökkentek a tőzsdéken az értékpapírok árfolyamai is. Noha a jövőbe látni nem tudunk, azt hiszem nincs okunk arra, hogy a világgazdasági helyzet említett alakulásában a felfelé haladó irányzat végleges jellegű megváltozását lássuk, annál kevésbbé, mert a konjunkj túra-szabályozást, a gazdasági tevékenység magasabb szinten való tartását a kormányok többé-kevésbbé mindenütt elsőrangú feladatuknak tartják. Számolni lehet tehát azzal, hogy ez megint csak átmeneti jellegű hullámzása a világgazdasági helyzetnek. Magyarország gazdasági helyzetének alakulása a világgazdasági helyzethez sok tekintetben hasonló, bár nem teljesen azonos fejlődést mutat. A gazdasági depresszió néhány esztendeje után a legutóbbi években a gazdasági helyzet örvendetes javulását és a gazdasági tevékenység élénkülését láthatjuk. Ebben kétségkívül szerepet játszik a világgazdasági helyzet alakulása is, de szerepet játszottak a különleges magyar viszonyok is, amelyek között elsősorban említem meg devizagazdálkodásunknak a felárak egységesítésével kapcsolatban történt átszervezését, aminek igen nagy hatása volt, valamint az 1936. évi rendkívül kedvező terméseredményt. Az elmúlt évben, 1937-ben a sors már kevésbbé volt kegyes mezőgazdaságunkkal szemben. Gabonatermésünk általában alatta maradt az elmúlt évinek, ezt a kiesést azonban ellensúlyozta az állattenyésztési viszonyoknak javulása és egyes mezőgazdasági cikkek árának emelkedése. Ipari termelésünk a múlt év őszéig szintén erős lendülettel emelkedett, akkor néhány iparágban ez az emelkedő irányzat megtorpant, de ha ipari termelésünket, mint egészet tekintjük, úgy azt; mondhatjuk, hogy a világgazdasági konjunktúra romlása csak kismértékben éreztette hatását Magyarországon. Csak egy adatot említek. A gyár- és kézműipar együttes munkáslétszáma 1938 januárjában 582.000 volt, ezzel szemben 1937 januárban 557.000, míg 1933 elején — a mélypont idején — csak 409.000. Külkereskedelmünk is igen szépen fejlődött az utóbbi években. Exportunk 1937-ben 589 milliót ért el az 1936. évi 504 millióval és az 3932. évi 335 millióval szemben. Ez volt a mélypont. Az 1937. évi külkereskedelem mérlege eddig soha elő nem fordult magasságú aktív egyenleget eredményezett, 113 milliót eredményezett, szemben a megelőző évi 68 millióval, ami szintén rekordnak számított. (Csoór Lajos: Idehaza meg koplaltak!) Sok jel mutat arra, hogy a múlt év őszén tapasztalható hanyatló irányzat csak átmeneti jellegű visszaesésnek tekinthető. Ez egyébként ma is csak a gazdasági élet egyes részeit érinti és nem az egész gazdasági életet. Eltekintve ugyanis attól, hogy a világpolitikai helyzet a legutóbbi heteikiben kétségtelei nül enyhülést mutat, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy nagyszabású beruházási