Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-297

6 Az országgyűlés képviselőhcbzáíiak 297. ülése 1988 á/prilis 8-án, pénteken. Programm megvalósítása . előtt állunk, amely ugyan nagy terheket fog jelenteni az. ország tehenbíró lakosságaira nézve, de erős ösztönzést fog adni a gazdasági tevékenységnek. A 'magyar gazdasági helyzet kilátásainak megítélésénél nagy súllyal esik a latba, hogy gazdasági helyzetünk alapjai teljesen épek, sőt az utóbbi évek folyamán bizonyos vonatkozá­sokban jelentékenyen megerősödtek. Gondolok itt elsősorban a (mezőgazdaság jobb helyzetére, termelési politikánkra, gondolok valutáris .hely­zetünkre és gondolok hiteléletünk kedvező irá­nyú változásaira. Valutáris helyzetünk .megerősödését — azt hiszem, méltóztatnak egyetérteni velem — mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a valutá­val kapcsolatos problémák az utóbbi években úgyszólván kiestek az általános érdeklődés kö­réből. Nem beszéltek róla, tehát rendben van. Áll ez legfőképpen a devizagazdálkodásra. En­nek alapvető problémája a devizaszükségletek fedezése. Ez már alig foglalkoztatja a, közvé­leményt, mert ez már nem gond az egyesekre, hanem csupán a devizagazdálkodást és a gaz­daságpolitikát irányító szervek állandó és körültekintő"* működését kívánja meg. Devizahelyzetünk megerősödését néhány számmal vagyok bátor megvilágítani. A Ma­gyar Nemzeti Bank összes devizabevételei 1934*en 359 milliót, 1935-ben 317, 1936-ban 541 millió pengőt értek el. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Igaz, hogy a bevételek emelke­désével együtt jár a kiadások növekedése is, mivel azonban a bevételek lényegesen megha­ladták a kiadásokat, ez lehetővé tette a Neon­zti Bank devizakészleteinek jelentékeny (meg­erősödését. Különösen említésreméltó, hogy azok a de­vizabevételek, amelyek felett a Nemzeti Bank, teljesen szabadon rendelkezik és amelyeket más valutára tetszésszerint átalakíthat, aránylag erősebben emelkedtek, mint az egyéb deviza­bevételek. Ez az örvendetes fejlődés, amelynek bekövetkezésében igen fontos szerepet játszot­tak az 1935-ben a felárak egységesítésével kap­csolatban végrehajtott devizagazdálkodási re­form ok, azt is lehetővé tette, hogy az elmúlt év nyarán — mint már említettem — külföldi tartozásaink rendezése felé hatalmas előhala­dást tegyünk. Az; a rendezés, amely a múlt évben egyes külföldi tartozásaink tekintetében' végleges, a többire nézve háromévi időtartamra szóló megoldást eredményezett, külföldi tartó­sásaink adósságszolgálatát összhangba hozta teljesítőképességünkkel, (Csoór Lajos: Már jöhet újra a hadikölosön!) Az új adósságszol­gálati rendszer immár háromnegyed éve (kifo­gástalanul működik és kétségkívül nagymér- . tékiben előmozdította Magyarország nemzetközi hitelének megerősödését. Akármilyen jelentékenyek is azonban ezek az eredmények, a közeljövőben aligha számít­hatunk arra, hogy a devizaforgalom szabad­sága felé jelentősebb lépéseket tehessünk. De­vizapolitikánknak elsősorban azoknak az or­szágoknak a magatartása szab irányt, amelyek áruinkat felveszik. Földrajzi helyzetünk követ­keztében - exportunk zöme olyan országokba megy, aonel vek m ágnak is deviza forgalmi korlá­tozásokat alkalmaznak. 1937-ben egész kivite­lünknek 67 százaléka ment ilyen országokba, ezenfelül 14.5 százalék olyan országokba, ame­lyek nem knrlátezták ugyan devizaforgalmu­kat, azonban fizetési egyezmények által bizo­nyos mértékig megkötötték kezünket a tőlük szái-mazó devizák feletti rendelkezésben. Egé­szen természetes, hogy ameddig ez a helyzet fennáll, Magyarország nem vállalhatja a sza­bad forgalomra való áttérést. Igen fontos, szerepet játszanak devizapoli­tikánk kialakításában külföldi tartozásaink is, amelyeik az utóbbi években bekövetkezett jelen­tékeny könnyebbedés ellenére még mindig igen tekintélyes összeget képviselnek. Kielégítően alakult valutáris helyzetünk a belföldi vonalon is. Árszínvonalunk nagyobb változást nem mutatott. A Statisztikai Hivatal nagykereskedelmi indexszáma február végén körülbelül az egy év előtti szinten állott, míg a Gazdaságkutató Intézeté mintegy 8 százalé­kos csökkenést mutat. Árszínvonalunknak ez a mérsékelten hanyatló irányzata nagyjában öszhangzásban látszik lenni a vezető országok áralakulásával. Mindazonáltal egyes cikkek ár­alakulása nem követte a világpiacok hanyatló irányzatát. Éhez járult, hogy kiskereskedelmi áraink a nagykereskedelmi árak irányzatától eltérően kisebbmérvű emelkedést mutattak. Mindezek a körülmények szükségessé teszik ár­alakulásunknak az eddiginél fokozottabb mér­tékben való ellenőrzését, (Helyeslés jobboldalon és a középen.) aminek hatékonyságát a 33-as országos bizottságban ma tárgyalandó jogsza­bályalkotással kívánjuk biztosítani. (Zaj. — Csoór Lajos: A botbüntetést alkalmazzák-e váj­jon! — Halljuk! Halljuk!) Hitelügyi helyzetünk is számottevő erősö­dést mutat. Betétállományunk az 1937. éiv folya­mán az előző éveket lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, bankjaink hitelnyújtási képessége fokozódott, amihez kétségkívül hoz­zájárult az is, hogy az adósok fizetési képessége és fizetőkészsége jelentős mértékben emelke­dett. Külön kiemelkedőnek tartom azt, hogy ez a megállapítás a gazdaadósokra is vonatkozik. A gazdaadósok fizetési készsége is jelentősen emelkedett, párhuzamosan a fizetési képesség­gel. Amint megvolt a gazdának a pénze arra, hogy fizessen, túlnyomó részben megvolt a készsége is arra, hogy fizetést teljesítsen. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) Ezzel a magyar gazdatársadalom jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar me­zőgazdasági hitel helyreállítható legyen. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Csoór Lajos: Hol van hitel?) Ennek ezidőszerint ter­mészetesen bizonyos akadálya az, hogy a gazda­védettségi rendszer még fennáll. Éppen ezért gondoskodásunk tárgya, hogy a gazdavédett­ségi rendszert megszüntessük, ami azonban csak körültekintően és kellő előkészítéssel tör­ténhetik meg. Nem lehet ugyanis a védettség hirtelen megszüntetése révén egy esaipással megsemmisíteni azokat az eredményeket, ame­lyeket nemzeti és .mezőgazdasági szempontból a védettségi intézmény létesítésével elérnünk sikerült. (Úgy van! Úgy van! taps a jobbloda­lon.) Ennek az intézménynek a lebontása tehát megfelelő alátámasztással úgy oldandó meg, hogy a nyugalmi helyzet védettség nélkül is fenntartható legyen, mert nemzeti szempontból nem közömbös, mélyen t. Ház, hogy a magyar föld kinek a kezén van. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Farkas István: Svá­bokén! — Malasits Géza: Mindenkién, csak nénj a magyarén! — Farkas István: Nem azokéi.

Next

/
Thumbnails
Contents