Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-302

130 Az országgyűlés képviselőházának 302. kivetett adó összegét csökkentse. Ezáltal a vagyowviáltság Igazságtalanul erősen megnöveszti azoknak a háztulajdonosoknak a vagyonváltságát, akik annakidején a munkahiány csökkentésére segítségül jöttek. Igaz, hogy ezek a háztulajdonosok a tatarozás által, amelyet a kormány kedvezménynyújtása segítségével eszközöltek, ingatlanukat bizonyos mértékig helyrehozták, de mégis teljesítettek bizonyos áldozatot az ország lakosságának érdekében és a munkanélküliség leküzdésének a céljából. Semmi esetre sem szabad azonban, hogy az ilyen, esetleg már az utolsó részletben lévő tatarozási adókedvezmény a vagyondézsma kivetésénél mind az öt évre kihatással birjon, mert ez jogosulatlanul emelné a vagyondézsmát. Meg vagyok győződve arról és a Háztulajdonosok Szövetsége nevében ki is jelenthetem, hogy minden magyar háztulajdonos teljes mértékben átérzi hazafias kötelességét és annak eleget is akar tenni. Ezért vagyonának egy részét felajánlja a kormány által kitűzött célokra. Csak azt kéri a kormánytól: adja meg az itt felsorolt segítségeket, vagy ezeknek egyes kategóriáit, amelyeknek híján exisztenciájuk veszélyeztetése nélkül nem tudják a reájuk rótt kötelezettségeket teljesíteni. A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául azzal az óhajjal fogadom el, hogy az úgy váljék az ország javára, mint amilyen jó, nemesés becsületes intencióval a kormány azt benyújtotta. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Szetsey István képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik Dinnyés Lajos képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik Horváth Ferenc képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik Mózes Sándor képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik Czirják Antal képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Kérdem a t. Házat, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter urat illeti a szó. Reményi-Schneller Lajos pénügy miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Őszinte örömmel állapítom meg, hogy úgyszólván teljes egyetértés állott fenn a Ház minden oldalán a tekintetben, hogy ennek az 1 milliárdos beruházási programmnak a megvalósítása szükséges. (Ügy van! Ügy van!)^A tekintetben sem volt differencia, hogy vájjon ennek a programmnak megvalósítása időszerű-e. Legfeljebb az hangzott el, hogy debuisset pridem. Érre szeretnék válaszolni, a kérdés, hogy nem lehetett volna-e korábban megvalósítani ezt az 1 milliárdos programmot, — azt hiszem — eldől egy egyszerű illúzióval és pedig azzal, hogy addig, amíg a pénzügyi szuverenitásunkat vissza nem nyertük, nem lehetett gondolni arra, hogy belföldi adósságunk állományát emeljük és arra sem, hogy vagyonváltságot rójjunk ki. Amint pénzügyi szuverenitásunkat visszanyertük, mondhatnám, abban a pillanatban a mélyen t. Ház elé került ez a Programm. Azt hiszem teülése 1938 április 29-én, pénteken. hát, hogy gyorsabban nem lehetett idehozni ezt a programmot. Február végén nyertük vissza pénzügyi szuverenitásunkat és a Programm már március 6-án ismeretessé vált. Ez egyúttal válasz arra is, hogy vájjon megtörténtek-e a megfelelő előkészületek ennek a programmnak végrehajtására. El méltóztatnak képzelni azt, hogy amikor pénzügyi szuverenitásunk visszanyerése pillanatát követően egy ilyen nagyszabású Programm kerül a közvélemény és azután a mélyen t. Ház elé, ezt nem hosszú tárgyalások és előkészületek előzték meg? (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Nincs részem benne, tehát nyugodtan beszélhetek róla a nélkül, hogy önmagamat dicsérném. Egy esztendővel ezelőtt, sőt talán még régebben, elkezdődtek ezirányban a tárgyalások, az előkészületek. Céltudatos munka folyt, — ismétlem, nem magamat dicsérem — amely céltudatos munkának eredménye az, hogy azok a tartalékok, amelyekről a közgazdasági miniszter úr más helyen megemlékezett, amelyek nélkül lehetetlen lett volna ezt a programmot végrehajtani, rendelkezésünkre állanak. (Helyeslés.) Még egy kérdésre kell ezzel kapcsolatban rátérnem és ez az, hogy vájjon ez a Programm megvalósítható-e a jelen időben, mivel olyan megjegyzés hangzott el, hogy világgazdasági krízis előestéjén állunk, újból világgazdasági krízisbe megyünk bele és hogy ezt más helyen állítólag Imrédy Béla közgazdasági miniszter úr mondotta volna. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy mit mondott a közgazdasági miniszter úr. Elismerte, hogy bizonyos visszaesés van a világgazdasági helyzetben, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) illetőleg hogy visszaesés jelei mutatkoznak. Azt mondta, hogy (olvassa): »A depresszió jelenségeit számos gazdasági téren vezető államban észlelhetjük, azokban az államokban pedig, ahol még talán nem észlelhetők ezek &

t jelenségek, már szintén intézkedéseket készítenek elő az esetleg bekövetkező depresszió megelőzésére. Erős a reményem, < — mondotta Imrédy — »hogy ezek az intézkedések meg fogják teremni gyümölcsüket és az egész világgazdasági helyzet ismét a fejlődés útjára fog lépni.« (Helyeslés jobbfelől.) Azt hiszem, ebből a legrosszabb akarattal sem lehet kiolvasni azt, hogy világgazdasági krízis előestéjén állunk, és hogy ennek Magyarországra való reperkussziójaként ez a Programm nem lenne végrehajtható. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől. — vitéz Benárd Ágost: Rosszhiszemű magyarázat!) Mélyen t. Ház! Ismétlem: egy esztendővel ezelőtt elkezdődött már ennek i programm iiaii a kidolgozása, megállapíttattak azok a célok, amelyek e programm keretében megvalósításra fognak kerülni, és természetesen azok a méretek is, amelyekben a felsorolt célok az egymilliárdon belül egyáltalában megvalósíthatók, valamint megállapíttatott az a sorrend is, amelyben az egyes célok megvalósításra fognak kerülni. Ugyancsak megfontolás tárgya volt az is, ••' hogy vájjon milyen visszahatása lesz az egész programm végrehajtásának a gazdasági életre. Éppen ez a megfontolás eredI ményezte azt, hogy a kölcsön és a vagyon[ dézsma között négyszáz-hatszázmilliós arány j állapíttatott meg. A vagyondézsma ugyanis I amely — mint méltóztatik tudni — hatszázmillió, árcsökkentő, tehát deflációs hatáskal ' kell hogy bírjon, mert a vagyondézsma lefize-