Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-302

Az országgyűlés képviselőházának 302. tése érdekében értékesíteni kell vagyontárgya­kat és árukészleteket, viszont a kölcsönnek, amely megnöveli a pénzforgalmat, természet­szerűleg ellenkező hatása lesz. Azért válasz­tottuk a 600—400-as arányt, hogy ennek a tranzakciónak se áremelő, se árcsökkentő ha­tása ne legyen, mert meggyőződésünk szerint ennek a két ellentétes irányú tendenciának eredőjeként az árnívóban nem fog változás beállni. Ez természetesen igen fontos reánk nézve; nagyon t fontos, hogy az árszínvonal fenntartása révén az egyszer kivetett vagyou­váltságot öt esztendőn keresztül tényleg olyan értékben fizessék be, mint amilyen mértékben kirótták. De a mellett, hogy a 400 milliót választot­tuk" kölcsönrésznek és a 600 milliót vagyon­váltságrésznek, szólt még az is, hogy a 400 millió után természetesen kamatot és törlesz­tést is be kell állítani a jövendő költségveté­sekbe, tehát hosszú időre megterheljük majd a 400 milliós kölcsön kamat- és tőkeszolgála­tával költségvetésünket. Ezért ebből a szem­pontból is bizonyos mérsékletet kellett tanú­sítanunk és vizsgálnunk kellett azt, hogy ezek­nek a tranzakcióknak milyen visszahatásuk és költségkihatásuk lesz a későbbi költségveté­sekre. Mélyen t. Ház ! Azt, hogy az árnívót min­den körülmények között fenntartsuk, azt hi­szem, mindenki helyesli. (Ügy van! Ügy van!) Ezért a kormány el van határozva arra, hogy ezen a téren a legszigorúbb eszkö­zök alkalmazásától sem fog visszariadni. (Élénk helyeslés.) A kormány az árkormány­biztosnak teljes hatalmat kíván adni (Élénk helyeslés.) és mindenféle kilengést meg kíván akadályozni. (Helyeslés.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az árkalkulációk felül­vizsgálatánál ne engedjük meg a polgári mé­reteket meg nem haladó hasznot. Ha kapita­lisztikus alapon kívánunk maradni, — már­pedig azon kívánunk maradni — akkor a normális polgári hasznot nem lehet megta­gadni. (Usetty Béla: Sőt elő kell írni!) Azt azonban, hogy ezekkel a nagy beruházásokkal és a hadsereg fejlesztésével kapcsolatban egyesek mértéktelen haszonra tegyenek szert, meg fogjuk akadályozni. (Élénk helyeslés és taps. — Csoór Lajos: Az áresések ellen is vé­dekezni kell!) Mélyen t. Képviselőház! Meg vagyok győződve arról, hogy ez a törvényjavaslat hi­vatva van megoldani a magyarság alapvető sorskérdéseit, úgymint honvédségünk felszere­lését, a falu szociális viszonyainak javítását, a közlekedés és az utak kérdését s a termelés előmozdításának kérdését. Célunk az is, hogy nagyobb jövedelemre tudjanak szert tenni az adófizetők, hogy necsak vagyonadóval terhel­jük meg őket, hanem többet tudjanak keresni. (Helyeslés.) Természetesen mindezeket a célo­kat csak annyiban t lehet megvalósítani, amennyiben a beruházási Programm keretébe egyáltalában beleillenek. Maga a »beruházás« szó ugyanis bizonyos fokig determinálja, hogy mit lehet ebbe a programúiba beleilleszteni, úgyhogy néhány felvetett gondolatra, ame­lyek a beruházás fogalmától igen távol esnek, nem is fogok reflektálni, mert azokat egy be­ruházási Programm keretében nem lehet meg­oldani. A vita folyamán igen megszívlelendő olyan gondolatokat is hallottunk, amelyeket véleményem szerint a normális költségvetés keretén belül kell megoldani. A beruházási ülése 1938 ó.prilis 29-én, pénteken. 131 ' programúiba pedig tényleg csak olyan tétele­| ket szabad felvennünk, amelyek a beruházás | fogalmával összeférnek. (Helyeslés. — Be­| niczky Elemér: És hasznosak!) A vita során többször felmerült az a gon­dolat, hogy a kormány itt túlságos széleskörű felhatalmazást kap és nem tudja a mélyen t. Ház, hogy tulajdonképpen ennek a nagy nem­zeti erőfeszítésnek az eredménye, az egymil­liárd mire fog fordíttatni. Bátor vagyok utalni budget-beszédemre, ahol már felsorol­tam pontosan, hogy milyen összegek fognak fordíttatni különböző célokra és bátor vagyok utalni az előadó úr előadmányára is, amely­ben szintén felsorolta a különböző célokra for­dítandó összegeket. (Esztergályos János: Sokat kihagyott az előadó úr! Nem beszélt a hadi­kölcsönökről, a hadirokkantsegélyekről! — Malasits Géza: A legszűkmarkúbb az előadó úr volt!) Hogy az egyes célok között bizonyos eltolódások még beállhatnak, az a dolog ter­mészetéből folyik. Változhatnak a gazdasági viszonyok, vál­tozhatnak esetleg más viszonyok is, amelyek­nek eredményeképpen a Programm sorrendjén talán változtatást kell eszközölni. (Usetty Béla: Ügy van! Ez az élet!) Esetleg valamit meg kell gyorsítani, amit ma még később meg­oldhatónak gondolunk; ezenkívül megtörtén­het, hogy egyes célok, amelyeket ma elsőrendű fontosságúnak tartunk, talán másodrangúakká válnak az idők folyamán, (Úgy van! Ügy van!) viszont esetleg egy más sokkal fontosabb cél lép be a helyükbe. E tekintetben megkötni a kormány kezét, hogy ne tudjon alkalmazkodni a mindenkori viszonyokhoz, nem tartanám az ország érdekében állónak. (Helyeslés. — Usetty Béla: Nem is okos!) Az eddigi beruházási tör­vényekben is, amelyeket az utóbbi időkben méltóztattak hozni, szintén mindig csak az volt megadva, — mint ahogyan most is tör­ténik — hogy mennyi, de sohasem volt meg kötve, hogy mire fordíttatik, és azoknál a be­ruházásoknál is, amelyek csak egy esztendőre szóltak; —i amint azt a zárszámadásokból meg méltóztatnak állapítani tudni — történtek el­tolódások, mert az élet szakadatlanul válto­zik, és ha nem alkalmazkodnánk ehhez, akkor követnénk el végzetes hibát. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) A parlament ellenőrzése azért megmarad. A törvényjavas­lat^ 21. §-a értelmében ezek a bevételek és ki­adások külön alapként kezelendők, külön alap­ként számolandók el, tehát a Legfőbb Állami Számvevőszék ellenőrzése alatt állanak, és a zárszámadások kapcsán a mélyen t. Háznak módjában lesz mindenkor kritikát gyakorolni az intézkedések felett. A vita során méltóztattak beszélni még arról is, hogy milyen módon használtassanak fel ezek az összegek és hogy a kisipar foglal­koztattassék ennek a beruházási programúi­nak végrehajtása kapcsán. (Usetty Béla: Az is!) Ebben tökéletesen egyetértünk. Amit ezek­ből a beruházásokból a kisipar útján lehet megvalósítani, azt készséggel csináltatjuk meg a kisiparosokkal. (Élénk helyeslés és taps. — Usetty Béla: A vidéken is!) Ugyancsak vállal­juk azt is, hogy amit a belföldön meg lehet csinálni és elő lehet állítani, azt belföldön fog­juk előállítani és megszerezni. (Helyeslés.) Természetes azonban, hogy a nyersanyagok egy részét külföldről leszünk kénytelenek im­portálni. E tekintetben azonban megnyugtat-

Next

/
Thumbnails
Contents