Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-301
Az országgyűlés képviselőházának 301. egyesület jelölje ki. (Mózes Sándor: Helyes. Ér dekképvis ele t ! ) Méltóztassanak megengedni azt is, hogy egy hiányra mutassak rá. Az adófelszólamlási bizottságban tag az ügyvédi kamara delegáltja is. Az ügyvédi kamarák ebben a törvényjavaslatban teljesen kimaradtak azok közül az érdekképviseleti szervek közül, amelyeknek delegáltjaiból alakul meg a döntő bizottság. Itt is kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy ezt a valószínűleg elnézésből származó hiányt korrigálni méltóztassék. Meg vagyok róla győződve, hogy ha az adófelszólamlásoknál, a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél fontos a gyakorlatilag és jogilag abszolút járatos és a gyakorlati élet körülményeit ismerő ügyvéd közreműködése és ennél a törvényjavaslatnál is a vagyonadóra és a jövedelemadóra vonatkozó általános szabályok nyernek alkalmazást, akkor csak feledékenységnek tulajdonítható az, hogy az ügyvédi kamarák kiküldöttei hiányoznak a döntő bizottságból. Mélyen t. Ház! A vita során hallottam azt is, hogy egy sorsban, együtt élünk, vagy pusztulunk. Többször hallottam, állandóan és ismételten hallom itt a Házban az élet és a halál kérdésének felvetését: vagy élünk, vagy pusztulunk. (Rakovszky Tibor: Elünk!) Meggyőződésem szerint a magyar parlamentben ilyen kishitűségnek hangot adni nem szabad! (Ügy van! Ügy van!) A nemzet óriási tömegei nézik és figyelik a parlament működését és a parlamenttől nem azt várják, hogy kishitűséget szítson. (Ügy van! Ügy van!), hanem azt várják, hogy a parlament kisugározza és beléjük vigye ennek az ezer éve élő nemzetnek további évezredekre kiterjedő életakaratát és életképességét. (Ügy van! Úgy van! — Mózes Sándor: A magyar élniakarást! — Vázsonyi János: Igaza van!) En azt tartom, hogy innen ilyen »élünk vagy halunk, élünk, vagy pusztulunk« gondolatoknak kimenniök nem szabad. Ha mi ezzel a törvényjavaslattal azt akarjuk, hogy hadseregünké erőssé és felszereltté tegyük, (vitéz Várady László: Azt akarjuk! — Ügy van! Ügy van! jobb felől, középen és a baloldalon.), ha mi azt akarjuk, hogy a gazdasági és szociális igazságtalanságok elsimuljanak (Rakovszky Tibor: Azt is akarjuk!), ha mi ennek a nemzetnek a jövőjét olyan szilárd alapokra akarjuk építeni, amelyeik évezredekig is erősek maradnak: iákkor bennünk csak hit és bizalom lehet a nemzet élete és jövője iránt, (vitéz Várady László: (Sőt a kormány iránt is!) Ebben a, felfogásiban a javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps a baloldalon és a középen. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Széilásira következik 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Vitéz Tóth András ! Elnök: A képviselő úr nincs jelsn, jelentkezése töröltetik. Ki a következői Csikvándi Ernő jegyző: Vitéiz Árvátfalvi Nagy István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik.. Kövétkezik 1 Csikvándi Ernő jegyző: Matolcsy Mátyás! Matolcsy Mátyás: T. Képviselőház! A kormány nagyfontosságú beruházási törvényjavaslatának tárgyalásánál három kérdésre kívánok kiterjeszkedni: .először a politikai kérdésre, másodszor az összegszerű fedezet előteremtéséinek és végül a fedjzet felhasználásának kérdésére. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy ezt a ülése 1938 április 28-án, csütörtökön. 121 törvényjavaslatot egyedül és kizárólag azért fogadjuk el, mert ez a magyar honvédség felfegyverzésének, megerősítésének, egy erős, szervezett, fegyelmezett nemzet megteremtésének alapjalit rakja le. Ebben a reményben állunk a javaslat mellé, de nyamiban hangsúlyozzuk, hogy a javaslat számtalan, más szempontjával nem tudunk egyetérteni. Elsősorban is a politikai kérdésekről kell beszélnem, mivel egy ilyen nagy beruházási javaslatnál, ilyen nagy összeg felhasználásánál rendkívül fontosságú kérdés, hogy vájjon az a kormányzat, amely ilyesmire vállalkozott, meg tudja-e teremteni azt a bizalmat és nyugalmat, amely ilyen komoly átalakuláshoz szükséges. T. Ház! Nekem tlZ cl felfogásom, hogy a győri progranmiot, az ezermilliós beruházási programmot a politikai feszültségek kényszerí tették ki. (Felkiáltások jobb felől: Ugyan! Ugyan! — vitéz Várady László: Évek óta készül már! De az sem számít, a fontos az, hogy itt van és jót Ifooz a nemzetnek!) Köztudomású, hogy a katonaság vezetőségében a nyugtalanság nő tton nő (Zaj.) és a polgári társadalom világosan látja azt, hogy ebben az országban óriási egyenlőtlenségek vannak a jövedelmekben és a vagyonokban. (Ügy van! a balközépen.) Azt is világosan látja a társadalom, hogy a válság mélyéről történő felkapaszkodás éveiben a széles néprétegek életszínvonala vajmi keveset, sőt majdnem semmit sem változott, ugyanakkor, amikor nagyon komoly konjunkturális jövedelmeket tároltak. Ezek az óriási feszültségek vetítődtek ki a politikai életünkre és hozták magukkal azt a légkört, amelyben a győri programra is megszületett. S nekem az a felfogásom, hogy ennek a törvénynek és ennek a programúinak a kormány szerint az lehet a feladata, hogy az országot stabilizálja, újra felépítse ^és hogy az ország nyugalmát, politikai békéjét helyreállítsa. T. Ház! Gondoljunk arra, hogy mi történt a győri programm deklarálása óta. Az, hogy a nyugalom nemlhiogy helyreállott volna, hanem az izgalom és a feszültség nőttön-nőtt. (Úgy van! Ügy van! balfelől.) Egészen bizonyos, hogy ennek a helyzetalakulásnak súlyos okai vannak. Elsősorban az, Ihogy meggyőződésem szerint a kormány magatartása alkalmatlan és nem sugározza azt az erőt, amely egy ilyen nagy kérdés megoldásánál szükséges abból a célból, hogy az egész társadalmat Öszszefogja, másodsorban pedig az, hogy az intézkedéseket az események túlhaladják és ma is egy erős bürokratikus rendszer — ahelyett, hogy egy nagyon gyors ütemű, cselekvő országvezetést teremtenének meg — maga után. vonja a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot. (Ügy van! balfelől.) A harmadik kérdés, amely az én megítélésem szerint az ország nyugtalanságát és a politikai feszültséget fenntartja és fokozza, az, hogy a nagy terv, az ötéves terv, nincs beállítva a magyar élet gyökeres átépítésének a vonalába. Aki erre fejét csóválja, annak csak azt mondhatom, hogy a nemzetnek és a magyar gazdasági és politikai rendszernek struktúráján ez a beruházás, ez a törvényjavaslat semmiféle változást hozni nem ifog, nem fogja leépíteni a gazdasági liberalizmus kinövéseit, (Ügy van! balfelől.) nem fogja leépíteni a feudális berendezkedést, a nagyibirtokrendszert (Úgy van! balfelől.) és nem fogja leépíteni az antiszociális adórendszerünket, hanem mindezt 19*
