Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

Az országgyűlés képviselőházának SOI. ülése 1938 április 28-án, csütörtökön. 119 lönbség. Hallottam viszont itt olyan kijelentéseket, hogy a hadsereg felszerelése, a hadsereg készenlétbe helyezése különösen .azért 'szükséges», mert ibizonytálain a külpolitikai helyzet s nem tudjuk, nem állunk-e háború előtt. Érzem magáim olyan pacifistának, hogy ilyen pesszimizmustól távol tudjam* tartani magam. Lehetetlennek tartom, hogy a világ urai magukra mernék venni a felelősséget azért, hogy újabb világháborúba döntsék az emberiséget, mert és a világháború ágy végződnék, "hogy nem lenne győztes és nem lenne legyőzött, hanem elpusztulna az európai kultúra. (Ügy van! Ügy van!) Bízoom abban, hogy hadseregünk fejlesztése és felszerelése nem a háborút, hanem a békét és határaink biztonságát fogja szolgálni s már puszta létezésével lehetővé teszi, hogy a határokat a nemzet képességeinek 8 az adott Viszonyoknak hatása alatt kitágítsa és messze előrevigye. T.. Ház! A hadsereg mellett megnyilatkozó egységes hangulattal körülbelül egyformán nyilatkozott meg a közkívánság a hadikölcsönjegyzők érdekében is, (Csoór Lajos: Mégsem csinálják meg!) a Ház niinden oldaláról, ami azt mutatja, hogy ez a kérdés nem korteseszköz, nem az egyes pártoknak a hadikölcsönjegyzők voksa u'tán szaladásának eredménye, hanem belső meggyőződés és a hadikölosönjegyzők megsegítésének szinte junktknba állítása a hadseregfejlesztés gondolatával. Mivel átérzem a hadikölcsön-ősjegyzők egy része lemérhetetlen áldozatának nagyságát és meirt átérzem, hogy az összes pártok kívánságának megnyilatkozása egyszersmind nemzeti kívánságot és óhajt is fejez ki, melegen ajánlóim a mélyen t. pénzügyminiszter úr figyelmébe a hadiikölesönök olyan valorizációjának megvalósítását, — részleteikbe egyáltalán nem megyek bel© — amelyet az ország pénzügyi helyzete megenged s amelyet a legszűkösebb helyzetben lévő hadikölcsönjegyzők segítésének kötelezetsége megkíván. (Meizler Károly: Legalább a kis hadikölcsön jegyzőkön segítsünk! — Mózes Sándor: A tönkrement kisembereket ikell legelső sorban megsegíteni! — Csoór Lajos: Nem kerül sokba! — Mózes Sándor: 1920 ó'tu hiába követeljük a valorizációt!) T. Ház! Anélkül, hogy a törvényjavaslat egészén végigmennék, méltóztassék megengedni, hogy mint városi képviselő, ezt a, törvényjavaslatot azon a szemüvegen át vizsgáljam, amely szemüvegen át a legtisztábban és legélesebben látom a városi lakosság súlyos helyzetét és problémáit. Ebből a szempontból pedig egyenesen kötelességem ennél a törvényjavaslatnál azt nézni, hogy mit jelent ez a törvényjavaslat a városi lakosság, a házbirtokosság szempontjából. (Csoór Lajos: Azokat jól megterheli.) T. Ház! Elvileg nekem az az álláspontom, hogy a házbirtoknak, amely a jövedelem 60—65 százaléka erejéig van közteherfrel igénybe véve, .amely oly mértékben van megadóztatva, mint semmi más jövedelem, illetve vagyon, a beruházási hozzájárulás alól teljesen mentesnek kellene lennie. Ezt az elvi álláspontomat különösen alátámasztja egy számadat és egy tény. 1931-ben a házádót rendkívüli pótlékkal terhelték meg s egyedül a házadót terhelték meg rendkívüli pótlékkal. A házbirtok megnyugtatására a rendelet kimondotta, hogy a rendkívüli pótlék csák egy évre szól. A rendeletben benne volt egyszersmind az is, hogyha a rendKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVIII, kívüli pótlékra a jövedelem nem volna elégséges, akkor a vagyonból kell fizetni. Ennyire komolyan vették azt, hogy csak egyetlenegy évre kiterjedő adónem. Mi lett belőle? Ma . is fennáll érvényében és hatályában, állandósult a csak egy évre szánt rendkívüli pótlék. Ha ezt a rendkívüli pótlékot évenként átlagosan 25 millió pengővel veszem számításba, akkor az, 1931 óta eltelt hét év alatt a házbirtok kizárólag a rendkívüli pótlék fejében 175 millió pengőt fizetet, tehát a szó szoros értelmében előre megfizetett 175 millió pengő vagyondézsmát. Akkor, amikor a házbirtok az infláció ideje alatt hallatlanul kivette részét abból a súlyos gazdasági helyzetből, amelybe jutottunk, amikor a házbirtok 1931 óta a világgazdasági válság folytán szükségessé vált szanálás céljaira 175 millió pengő külön vagyondézsmával járult már hozzá az államháztartás szanálásához, az én elvi felfogásom az, hogy a házbirtok úgy kimerült, hogy azt beruházási hozzájárulással sújtani tulajdonképpen nem lehet és nem szabad. De belátom, hogy az országnak, nemzetünknek, népünknek szüksége van arra az anyagi erőmegfeszítésre, amelynek kifejezője ez a törvényjavaslat, éppen ezért senki és egyetlen kategória sem vonhatja ki magát alóla, tehát a ház sem. A házbirtok számára tehát nem mentességet, hanem csak kíméletet sürgetek. A mélyen t. pénzügyminiszter úr részéről már a bizottsági tárgyalás során megnyilatkozott a megértés a házbirtokkal szemben akkor, amikor a kulcsot 14-es szorzószámról 13-ra szállította le. Meg lehet róla győződve a mélyen t. miniszter úr, hogy ezért a tulajdonképpen csak 1 százalékot jelentő, de a háztulajdonosok súlyos helyzetének megértését kifejező gesztiéiért a háztulajdonosok egyetemének háláját és köszönetét vívta ki. Véleményem szerint azonban ez nem elég. Nem elég pedig azért, mert amint az előbb mondottam, a házbirtok _ tizenháromszoros szorzószámmal sem bírja ki, eltekintve attól, hogy a tizenhármas szerencsétlen szám is. (Derültség.) Bár a tizenhárniashoz legközelebb a tizenkettes állna, a háztulajdonosság egyeteme részéről azt az óhajt fejezem ki, hogy a szorzószámot tízszeresre leszállítani méltóztassék. (Meizler Károly: Méltányos!) Vagy ha arra az álláspontra méltóztatik helyezkedni, hogy nem a tizenhármas szerencsétlen^ szám, hanem az ehhez legközelebb eső tizenkétszeres legyen a szorzószám, a házbirtok akkor is még mindig sokkal hátrányosabb helyzetben lenne, mint a földbirtok. r t Nem azt mondom, Ihogy a földbirtok kímélésére ebben a törvényjavaslatban kifejtett elvek nem helyesek, hogy azokon a földbirtok hátrányára változtatni kell. Világért . sem! Azonban, ha Összehasonlítom a Iházat es földet, a földbirtoknál, amely a kataszteri tiszta jövedelem alapján ma már egymagában véve előnyös számítási alaphoz jut, az értéknek háromnyolcadrésze levonásba kerül. Ez nagy kedvezmény, amellyel szemben a házbirtoknak tizenkétszeres szorzószáma igazán csekély rekompenzáció volna. A tárgyi igazság a háznál is ugyanazon elv alkalmazása, az érték háromnyolcadrészének mentesítése volna. T. Ház! Szükségesnek tartom még rámutatni arra, hogy vannak olyan háztulajdonosi kategóriák, amelyek nagyobb védelemre szorulnak, így különösen megértéssel és együttérzéssel hívom fel a mélyen t. pénzügyminiszter úr figyelmét azokra a szerencsétlen ház19