Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

88 Àz országgyűlés képviselőházának È7Ù A Ház a 14. §-t eredeti szövegében fogadjta el. (Zaj a széisőbalotdalon.) Csendet kéreJs! Kérem a 15. $ felolvasását. (Malasits liéza: Más törvény az úrnak és más a parasztnak!) Szeder János jegyző (felolvassa a 15 § szövegét). £!lnök: Az előadó luirat illeti a szó. Br. Urbán Gáspár előadó: T, Ház! Javaslom, hogy a, 15. § helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »15. §. (1) A jelen törvény hatálybalépésétől számított Öt év alatt beálló halál esőiében haláleseti segély jár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ©seteken felül akkor is, ha a meghalt személy a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül legalább két naptári évben 15 hetet töltött el gazdasági munka( szolgálati) viszonyban, vagy utána a törvény hatálybalépését követőleg legalább &gy naptári évben ^biztosítási kötelezettség alapján 15 hétre járulékot leróttak. (2) A haláleseti segély 30 pengős törzsöszszege ama évek után, amelyekre a munkavállaló után járulékot nem róttialk le, nem emelkedik.« (Propper Sándor: Szigorítanak!) T. Ház! A szakasz eredeti szövegének (1) és (2) bekezdése egyaránt a haláleseti segélynek átmeneti, tehát kedvezményes időre szóló [kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Javaslom, hogy ez a két bekezdés az egysze^rübb áttekinthetőség kedvéért és stiláris szempontokból is összevonassék. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem [kíván, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 15., §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Nem!) Ha nem, kimondom, hogy a Ház a 15. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 16. §, (kérem szövegének felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 16. §. szövegét). Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! A 16. § a költségeket illetőleg rendelkezik és azt mondja, hogy a biztosítási költségeket a .biztosított munkavállalóik járulékai, a földadó alá eső ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulása, állami hozzájárulás és a törvényhatósági hozzájárulások fedezik. A szakasz azonban teljesen megfeledkezik egy a mezőgazdaságban levő igen hatalmas érdekeltségről, a kartelről. Ma divatos a kartelek ellen kirohanni és kifogásokat tenni. Minden oldalról, a joihboldal részéről is súlyos szavakat hallunk a kartelekkel szemben, amikor azonban mód iadódik arra, hogy a karteleket egy nemes cél érdekében megadóztassuk, akkor ezt a módot, ezt az alkalmat a törvényjavaslat készítője nem használja fel. Miután mi teljes mértékhen indokoltnak tartjuk, hogy a kartelek is hozzájáruljanak a mezőgazdasági munkások biztosításához, javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termények feldolgozásával, kikészítésével és forgalombahozatalával foglalkozó kart el tagok járuljanak hozzá a biztosítási összeghez. T. Képviselőház! Hatalmas gyáripari érdekeltségek vannak a mezőgazdaságban. Itt van például — hogy egyebet ne is említsek — a szeszkartel, amely olyan hatalmas jövedelemhez jut, hogy a képviselőházban különböző pártállású képviselőtársaink már nem egyszer igen élesen kifogásolták a szeszkartel hasznát. Szóbakerült az is, hogy a szeszkartel olcsó ülése 193È március 9-en, szerdán. cukrot s ezenkívül még különböző állami kedvezményeket is kapott. De ott van egy másik érdekeltség, a cukorkartel. A cukoregyezmény tárgyalása során a képviselőházban és a bízottságban elhangzott kijelentéseket nem cáfolták meg, holott a cukorkarteinek több mint 30 millió pengő az évi haszna. Amikor azt látjuk, nogy 9 cukorgyárnak a magas cukorárak következtében ilyen hatalmas haszna lehet, akkor indokolt, sőt egyenesen parancsoló szükségesség, hogy ezeket a mezőgazdasággal kapcsolatos kar teleket, — sőt én szívesen benne vagyok abban is, hogy az összes karteleket — megadóztassuk a mezőgazdasági munkások javára. Végső iokon ugyanis mindezek a kartelek a mezőgazdasági munkások munkája következtében juthatnak ezekhez a hatalmas jövedelmekhez. Kérdem, hát miért nem lehet a cukorkartel hasznának legalább egy részét elvenni a mezőgazdasági munkások biztosításának céljára! Miért nem lehet ebből az összegből a mezőgazdasági munkásoknak magasabb biztosítási járadékot adni, mint ahogyan mi azt a törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása során is és az előbbi szakaszoknál is kértük? Nagyon kérem a melyen t. képvielőtársaimat, — a jobboldalon ülő képviselőtársaimat is — hogy tegyenek itt félre mindenféle pártszempontot (Farkas István: Könnyű azt mondani!) és most, amikor mód van reá, fogadják el a mi indítványunkat, hogy azokat a kifogásokat, amelyeket tesznek a kartelek túlzott keresete ellen, érvényesítsük és pedig érvényesítsük a legszegényebb magyar rétegnek, a mezőgazdasági munkásoknak a javára. A későbbi szakaszoknál pedig majd konkrét indítványt teszünk a tekintetben is, hogy milyen mértékben adóztassuk meg ezeket a karteleket. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik gróf Károlyi Viktor képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. (Propper Sándor: Hol van Károlyi? Miért ment ki? Kihívták! Kihívták a kartelek!) Kíván még valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Buchinger Manó: Éppen most lehetett volna valamit tenni a kartelek ellen! — Zaj.) Buchinger Manó képviselő urat rendreutasítom. (Derültség.) Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 16. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben lakács Ferenc képviselő úr és társai kiegészítő indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a 16. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat annak felolvasására. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. §-át). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Br. Urbán Gáspár előadó: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 17. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A járulékot abban az esetben, ha a munka(szolgálati) viszony legalább egy hétig tart, a munkaadó, ha pedig ennek a viszonynak a tartama egy hétnél rövidebb, a munkavállaló maga köteles leróni. Utóbbi esetben a munkavállaló a végzett munkát a munkaadóval igazoltatni tartozik«. T. Ház! Ezt a módosító indítványt az indokolja, hogy az eredeti szöveg, amely ki-