Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának È79. nioaidja, hogy abban az esetben, ha a munka vállaló egy héten több helyen vállal munkát, a munkavállalás sorrendjében felelősek a munkaadók, mégis mindegyik együttvéve is felelős az egészért, olyan helyzetet teremtene a munkaadó és a munkavállaló között, amely mereven ellenkezik ennek a törvényjavaslat­nak az intenciójával, de egyúttal az admi­nisztrációt is nagyon megnehezítené, úgy hogy indokoltnak látszik ennek az egyszerű­sítésnek a bevétele. Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! E sza­kasznál a (7) bekezdés u[tán egy új (8) bekezdés felvételét javasoltuk a következőkben (ol­vassa): »A levont járulékok befizetésének elmulasztásából a munkavállalóra semmiféle hátrány nem szárniazhatik«. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a munkavállaló után a járulékot nem róják le. Mi ezzel a módosító indítványunkkal azt cé­lozzuk, hogy ilyen esetekben a munkavállalót ne érhesse semmiféle hátrány, annál is inkább, mert az nem az ő mulasztásából eredne. Egyébként a 17. § rendelkezései bizonyos vonatkozásokban meglehetősen homályosaik, mint ahogyan az egész törvényjavaslat is, amint azt Malasits képviselőtársam éppen az előbb mondotta, meglehetősen homályos ren­delkezéseket tartalmaz. Éppen azért, mert ez a szakasz, nem elég precíz a szolgáltatásokat illetőleg, mi feltétlenül szükségesnek tarta­nánk egy új bekezdést. Kérem, méltóztassanak a módosító javas­latot elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: Igen t. Képviselőház! Az elő­adó úr által előterjesztett javaslat ellen szóla­lok fel és kérem a, .mélyen t. Képviselőházait, hogy az eredeti szakaszt, az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. Teljesen képtelenség ugyanis az, hogy a mezőgazdasági munkást kényszerítsük, kötelezzük a,rra, hogy ő rój ja. le a mezőgazdasági biztosítási 20 filléreket. Nem is tudom, hogy hol fogamzhatott meg ez a gon­dolat a törvény eredeti szövegével szemben, amely kifejezetten és világosan azt mondja, hogy a tulajdonos tartozik mindig levonni a, 20 filléreket. Nagyon jól mondotta Malasits t. képviselőtársam, hogy mindenegyes nappal, ahogy elŐrehaladunfc, mindig ikiszipkázunk ebből a javaslatból egy-egy olyan, rendelkezést, amely a mezőgazdasági munkásság javára szól. Neim látom indokolva, mélyen t. előadó úr, hogy mennyivel lesz egyszerűbb a kezelés, az­által, ha most a mezőgaaasági munkás fogja leróni a 20 filléreket. Abszolúte nem lesz egy­szerűbb. A mezőgazdasági (munkás az első nap, amikor a héten dolgozik, odamegy a tulajdo­noshoz, hogy tessék beragaszta,ni a 20 fillért, tovább a munkaadónak semmi <köze és dolga nincs vele. (Br. Urbán Gáspár előadó: Nem fe­lel ímeg az igazságosságnatb!) Ez egyszerű eljá­rás, mert hiszen bélyegrendszerről van szó, tehát az első munkaadónál, a,hol dolgozni fog az a szegény mezőgazdasági munkás, beragaszt­ják neki a 'bélyeget és el van intézve a dolog. Most pedig őt akarják kényszeríteni erre. Ez annyira, antiszociális intézkedés, annyira ellen­kezik az egész rendelkezésnek, az egész tör­vén y javaslatnak célzatával, amely segíteni alkar a mezőgazdasági munkáson, hogy ezt kép­telenség elfogadni. Méltóztassanak a törvény­javaslat eredeti szövegét magukévá tenni, ülése 1938 március 9-én, szerdán, &9 amely szerint meg van mondva, hogy hetemkint a 20 fillért mindig a munkaadó tartozik leróni és ne méltóztassék ezt most komplikálni azzal, hogy egyszer a, munkaadó, máskor pedig a munkás tartozik leróni a 20 fillért. Végered­ményben az fog következni ebből, hogy öt na­pig fogják csak dolgoztatni azt a mezőgazda­sági munkást és a hatodik napon eleresztik, hogy ne 'kelljen leróni utána a 20 filléres bé­lyeget. (Ellenmondások a jobboldalon.) Kény­telen vagyok a, legrosszabb dolgokat is feltéte­lezni csak azért, hogy ha Ggy ilyen törvényt egyáltalán létrehoztunk, azt elrontsuk, (Gr. Fes­tetics Domonkos: Nem olvastad el az egészet!) Semmi értelmét sem látom annafe, hogy a mező­gazdasági munkásságot kényszerítsük axra,, hogy a 20 filléres bélyeget lerója. Tessék elfo­gadni az eredeti szöveget. (Zaj.) Elnök: Propper Sándor kép viselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! En a magam részéről elfogadom Takács Ferenc kép­viselőtársam indítványát, mert az a biztonság, amit ez jelent, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a biztosítottak érdekeit a törvény kere­tein belül megvédelmezhessük. Amikor az ipari munkásokról szóló rokkantsági javaslatot tár­gyaltuk, akkor ez igen széles vita alapja volt, mert az eredeti javaslatban az volt, ihogy a munkás csak a befizetett járulékok után, nem pedig a kirótt járulék után kapja az esedékes járadékokat. A kirovás és befizetés közötti dif­ferenciával a munkást akarták megterhelni, holott ez szociális szempontból teljesen tartha­tatlan és indokolatlan. A szociális biztosítás­ban, midőn a munkás vagy alkalmazott vala­milyen formában eleget tesz a kötelezettségé­nek, vagy levonják neki, vagy bélyeg formá­jában ragasztják be a könyvébe, amit fizetnie kell s ő a maga részéről elintézett mindent ez­zel a biztosítás szempontjából és őt tovább fe­lelőssé tenni nem lehet és >nem szabad azért, ha netán a másik fél, a tulajdonos, nem fizetné be a járulékokat. Ez nem lehet jogcsonkításnak az alapja. Az ipari munkások biztosítására vo­natkozó javaslat tárgyalása alkalmával a tör­vényhozás elfogadta ezt az okféjtéstés nem a befizetett járulékokat, hanem a kirótt járulé­kokat vette alapul a járadék megállapításánál. Ne akarjuk tehát a mezőgazdasági munkássá­got rosszabb helyzetbe hozni, mint amilyenben az ipari munkásság van. Éppen azért kérem, méltóztassék ezt a biztonsági szakaszt, illetve pótlást belevenni ebbe a szakaszba, nehogy ké­sőbb komplikációk támadhassanak abban a te­kintetben,, hogy az intézet a járadékok megálla­pításánál esetleg arra az álláspontra helyez­kedik, hogy nem a kirótt járulékokat veszi fi­gyelembe, hanem csak a tényleg befizetett^ já­rulékok alapján akarná 'megállapítani a jára­dékokat. Ez későbben jogvitákra adhatna al­kalmat, olyan jogvitákra, amelyek legjobb eset­ben is hosszú időre kitolnák a munkás jogai­nak érvényesítését, ami egyáltalán nem kívá­natos. A szociális biztosításnál fő a gyors és pontos elintézés, mert a szociális biztosítás aktái nem. száraz akták, ezek mögött életek, sorsak vannak, amelyeket figyelembe kell venni. Nagyon kérem a földmívelésügyi mi­niszter úr megbizottját, Marsehall államtitkár urat, hogy az ipari biztosításnál már elfoga­dott ezt a jogelvet fogadja el a mezőgazdasági munkások számára is, fogadja el Takács kép­viselőtársam indítványát, amely jogbiztonságot jelent a biztosított mezőgazdasági munkásság számára és kizárja a későbbi jogvitákat, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents