Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

80 Az országgyűlés képviselőházának 279, lelkem, hogy kocsmai verekedés vagy más hasonló dolog miatt elvonjam a mezőgazda­ság?! munkástól, illetőleg családjától, eltartó­jától a róla való gondoskodásra szolgáló 5 vagy 10 pengőt. TSÍagyon kérem ezért a mélyben t. Képviselő­házat, méltóztassék ezt az időt legalább három hónapra felemelni. Akit három hónapra bün­tettek meg, az már valószínűleg súlyosabb cselekményt követett eV attól már inkább el lehet vonni a járadékot. En is aztt -mondoni, hogv ha valaki Mínös, akkor bűnhődjék és ró­ju<nk rá mindenféle büntetést, de nem tartom helyesnek azt, hosrv kisebb vétségek é«. hibák miatt elvonjuk attól a szegény embertől azt a járadékot, amelv igazán csak a legcsekélyebb létminimumot jelenti. TJiból tisztelettel kérem, hogy ezt az egy hónapot legalább három hónapra méltóztassék fele™ élni. "FVnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! A sza­kaszt mai formájában nem tartom elfogadha­tónak mert nemesak az ip , pnvjogo«ultat bün­tetú hanem a hozzátartozókat is. hiszen csak kivételes méltányossáo-ot érdemlő esetekben engedi inog, bop-y a járadékot a psaládT>ak ki­utalhassák. Ezért a szakasz törlését indítvá­nvozom. Abban az esetben, ha a t. Kénviselő­ház nem fogadná el ezt az indítványomat, iák­kor a szakaszt abban az értelemben k^leue átpzövofrpzTii, hogy a hozzátartozónak, illetve a családnak minden esetben ki lehessen utalni a járadékot. Flnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Ezt a sza­kaszt egyáltalában nem tartom elfogadható­nak azért, mert tág teret nyit a legkülönfélébb visszaéléseknek és kedvezéseknek. Azt m on dia ugyanis a szakasz., hogy »A járadék szünetel az alatt az idő alatt, amíg az igényjogosult egy hónapot meghaladó időtartamú szabad­sáerjesztés büntetését tölti«. Aki azonban a vidéki életet ismeri, az nagyon jól tudja, hogy az ilyen egyszerű ember számára egy hónapi büntetés úgyszólván »kezdő büntetés«, hiszen a munkabérét olyan alacsonyan számít­ják, hogy^ ha valamit csinál, a legcsekélyebb büntetés is körülbelül eery hónapot tesz ki. Ezért súlyos igazságtalanságnak tartom azt, hogy egy embert egy hónapi büntetés miatt m°fffosszunk járadékától. E tekintetben csat­lakozom ahhoz, amit Csbór igen t. képviselő­társam mondott, hogy legalább három hóna­pot vegyenek alapul az urak. De elfogadhatatlan a szakasz számomra azért is, ami az > idézett mondat után követke­zik. Azt mondja ugyanis a szakasz: »Kivéte­les ecetben az Intézet az igényjogosultat egyébként megillető járadéknak a körülmé­nvek mérlege 1 óséyel...« stb., tehát nem min­denkire vonatkozik az az egy hónap. Vonat­kozik bizonyára arra a szocira, aki egy röp­iratot osztogatott szét és ezért pontosan egy hónapot kapott, azonban biztosan nem vonat­kozik arra, aki kedves ember a közigazgatás előtt. Azt nagyon jól tudjuk, hogy ki a ked­ves ember. Az, aki 50 fillérért elmegy hajtó­nak vadászaton, aki elmegy kortesnek és egyébnek. (Mozgás jobbfelőlj Ezekre nem vo­natkozik. Vagy hozunk egy szakaszt, amely expres­sif verbis megmondja, hogy ha valaki vétke­zik és legalább egy hónapot kap, az alatt nem ülése 1938 március 9-én, szerdán. kaphat járadékot, de nem teszünk kivételeket, vagy pedig egészen töröljük ezt a szakaszt, mert teljesen tarthatatlan dolog, hogy kivé­teleket tegyünk. Az egyik egészen ártatlan dobért kap egy hónapot és megfosztják a já­radékától, a másik sokkal jobb zsivány volt. sokkal súlyosabb dolgot követett el, de mert — mondom — jó hajtó volt, vagy nem tudom, milyen jó szolgálatokat tudott tenni, ezért köz­benjárnak és a járadékot megkapja. így, ebben az értelemben a szakasz szá­momra elfogadhatatlan. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. f Marschall Ferenc államtitkár úr kíván •zólni? (Marschall Ferenc föMmívelésügyi államtitkár: ISTem!) A tanácskozást tehátbefe­jezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 9. §-t eredeti szövegében elfo­gadni, szemben Osoór Lajos képviselő úr mó­dosító, illetőleg Takács Ferenc képviselő úr és társai törlési indítványával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik a szakaszt eredeti szövegezésében fo­gadlak el. méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A Ház a 9. §-t eredeti szöve­gében fogadta el. Kérem a jegyző urat a 10. § felolvasására. vitéz Miskolczv H«gó jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 10. §-át)­Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál módosító indítványt adtam be, amelynek értelmében a halál eseti sególv 30 pengős törzsösszegének 60 pengőre való feleme­lését javasoltam. (Farkas István: Kernelem, ezt esak elfogadják!) Ez a 30 pengős összeg rendkívül alacsony, nem is teme+kezési segély, hanem haláleseti segély, tehát ezzel a hozzátar­tozókat segélyezni is akaria. a törvényjavaslat készítője. IIven szempontból feltétlenül ala­csonynak kell ezt az összeget neveznem. Az b^ves. hogv emelkedbetik a törzsösszeg 60 pen­gőig, ezt változatlanul is hagvnám, hiszen az emelkedés lehetőségét egyáltalán nem akarom kizárni a javaslatból, de a legalacsonyabb ösz­szeg felemelése feltétlenül kívánatos. Epnen ezért kérem, méltóztassanak 5ndí+vá­nvomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem-!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. (Farkas István: Kernelem, hogy ezt el méltóz­tatnak f^cadni. hiszen annyi* beszéltek a sze­p*ér>v földmunka s okról! — "Propper Sándor: Kajta. raita urak. elfogadni!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a sza­kasz eredeti szövegét elfogadni, szemben Ta­káes Ferenc képviselő ÚT és társai indítványá­val, igen. vagy nem? (Jpenf JV><m/) A Hála fa 10. §-t eredeti szövegében fogadta el. A 10 § ntán T^káes Ferene képviselő úr és tárcái új szakasz felvételét indítványozták. Az inrK+van^^zo képviselő úr Ví^án még szólni? í Ta Vác« F^rí^io,: Igen!) Méltóztassék élni a szólás) iogával! r Takács Ferenc: T. Képviselőház! A 10. § után egy új 11. § beiktatását indítványoztam, amely szerint »özvegyi járadékra igényjogosult az az özvegy, aki életének 60. évét betöltötte és elhunyt férjével két évnél hosszabb ideig házassági kötelékben élt. Az özvegyi járadék az öregségi járadék 50%-a.« Az általános vita folyamán részletesen ki­fejtettük, hogy ennek a törvényjavaslatnak

Next

/
Thumbnails
Contents