Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 1938 március 8-án, kedden, 59 A törvényjavaslat a kötelező biztosítás és a varományi fedezeti rendszer elvén épül fel igen helyesen, hiszen az önkéntes biztosítás lehetőségét az eddigi törvények is megadták, de a mezőgazdasági munkásság igen kismértékben élt az önkéntes biztosítás lehetőségével, amint ezt a statisztikai adatok is mutatják. Akkor tűnik ki azonban ennek a törvényjavaslatnak az igazi jelentősége, amelyet a mi pártunk részéről is örömmel kell üdvözölnünk, ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy azok, akikre most áll be a biztosítási kötelezettség és 15 évnél hosszabb ideig fizetik a biztosítási díjakat, 60 pengőnél magasabb járadékösszeget is tudnak biztosítani a maguk részére. Pártunk részéről azonban kifogásolnunk kell azt a körülményt, hogy azokat a kisgazdákat is terheli a biztosítási díjak fizetésének kötelezettsége, akik mezőgazdasági munkásokat egyáltalában nem alkalmaznak. Különkülön mértéket kellett volna alkalmazni és azokat a kisgazdákat, akik nem alkalmaznak mezőgazdasági munkásokat, münden körülmények között mentesíteni kellett volna a biztosítási terhek viselése alól, különös figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását nem tettük nemzeti kérdéssé és széles rétegeket kihagytunk a teherviselési kötelezettségből. Elsősorban a kartellekre, a gyárakra és a bankokra gondolok, amelyeket ezen a téren is fokozottabb mértékben kellett volna megadóztatni, mert hiszen évről évre tapasztaljuk azt, hogy milyen nagy tőkéket tudnak maguknak félretenni, milyen nagy vagyonokat tudnak maguknak összegyűjteni, ha pedig ez így van, akkor illő volna, hogy azokból a nagy vagyonokból, amelyeket összegyűjtenek, a mezőgazdasági munkásság szociális biztosítására is áldozzanak bizonyos összegeket. Kifogásolnunk kell ezenkívül, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban nem történt meg a progresszivitásnak teljes mértékben való kimunkálása és a nagybirtokosokat sem adóztatták meg kellő mértékben. Közismert tény, a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a nagybirtokosok földje kisebb kataszteri jövedelem osztályába van sorozva, ennek megfelelően kisebb adókulcs alá is esik és ennélfogva a szociális biztosításhoz való hozzájárulás is sokkal kisebb mértékben terheli, mint amilyen mértékben terheli a kisgazdaközönséget, amelynek földje új kataszteri átértékelés alá esett és amelynek birtoka így sokkal magasabb kataszteri kulcs után adózik és viseli a biztosítás terheit is. Igen sérelmes azután az a hiány, amelyet tapasztalnunk kell ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem gondoskodik az özvegy biztosításról, nem gondoskodik arról, hogy az az özvegy, akinek férje 64 éves korában meghal, hozzájuthasson legalább azokhoz az összegekhez, amelyeket a férje egész életén keresztül befizetett. Már most kellene biztosítani azt a lehetőséget, hogy ezek az özvegyek legalább azokat a biztosítási összegeket kapják meg, amelyeket a férjük a 15 vagy 20 évi várakozási időn belül befizetett és lerótt a biztosítási könyvében. A mezőgazdasági munkásság biztosításával kapcsolatban, ha nem is ebben a törvényben, de egy külön törvényben minden körülmények között gondoskodni kellene a kisiparosság és a kiskereskedők szociális biztosításáról is. Igen megfelelő törvényjavaslatot dolgozott ki ebben a tekintetben Czirják Antal t. képviselőtársam és barátom, aki a kisiparos biztosítottakra nézve szintén csak 15 évi várakozási időt állapított meg olyanformán, hogy amennyiben a kisiparos 15 éven keresztül havi egy pengőt fizet be a biztosító intézetbe, akkor 15 év múlva már az 55. évtől kezdve öregségi biztosításban részesülne. Az a járadék, amit 15 év után kapna, nem 60 pengő volna, mint amit ez a törvényjavaslat állapít meg, hanem — ismétlem — az 55 éves kortól kezdve a 65 éves korig 50 pengőt tudnának neki juttatni, a 65 éves kortól pedig külön aggkori szolgáltatásokban részesülne. Tekintettel arra. hogy most már fokozatosan minden társadalmi réteg belekerül a társadalombiztosításba, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kisiparosság- érdekeit sem és gondoskodni kell arrók hogy a kisiparosság is minél előbb hozzájusson a szociális biztosításhoz. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy a kisiparosság helyzete a falvakon éppen olyan szomorú, mint a mezőgazdasági munkásság szociális helyzete és bizony, a munkanélküli és vagyontalan kisiparos is csak a magánosok adakozására és kenyerére van rászorulva szociális törvényes intézkedések hiányában. A jövőben tehát minden körülmények között gondoskodni kell róluk és megfelelő hasonló törvényjavaslattal kell a törvényhozást foglalkoztatni. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy 225 munkahét után a mezőgazdasági munkás hozzájusson a 60 pengős járadékösszeghez és amennyiben évenként 25 hétnél több héten keresztül fizeti a biztosítási járulékot, ez a 60 pengős járadék még emelkedik, figyelemmel arra, hogy a miniszterelnök úr kijelentése szerint ez csak az első lépés és a szociális biztosítást a mezőgazdasági munkássággal kapcsolatban minden körülmények között fejleszteni fogja a kormány, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat ellen iratkoztam fel, mivel megvan a reményem arra, hogy a belső kölcsönből is sok olyan intézkedést fog a kormány megtenni, amely megoldja a mai súlyos helyzetben levő mezőgazdasági munkásság kérdéseit, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: Szólásra következik Pinezich István képviselő úr. Pinezich István: T. Ház! (Halljuk Halljuk! jobbfelől.) Előttem szólott Mózes igen t. képviselőtársamnak igaza van abban, hogy a mezőgazdasági munkásság kérdésével a jövőben is foglalkozni kell. Maga ez a törvényjavaslat is így van beállítva, ez csak kezdet, elindulás és én biztos vagyok abban, hogy a mostani kormányon nem fog múlni, hogy amikor gazdaságilag megerősödünk, ezeket az intézkedéseket a mezőgazdasági munkásság érdekében tovább is fejlessze. Megerősít engem ebben a tudatban az a körülmény, hogy ebben a javaslatban is bizonyítékát látcm annak, hogy a Darányi-kormány komolyan veszi a maga programmját és komolyan akarja a magyar faj- és nemzeterősítés céljából a szociális állani kiépítését. Bizonyítéka ez a javaslat egyébként annak is, hogy a képviselőház az ilyen természetű, tehát szociális javaslatokat nagy megértéssel fogadja. Mélységes megértéssel kezelték eddig is a témát előttem szólott