Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 1938 március 8-án, kedden, 59 A törvényjavaslat a kötelező biztosítás és a varományi fedezeti rendszer elvén épül fel igen helyesen, hiszen az önkéntes biztosítás le­hetőségét az eddigi törvények is megadták, de a mezőgazdasági munkásság igen kismérték­ben élt az önkéntes biztosítás lehetőségével, amint ezt a statisztikai adatok is mutatják. Akkor tűnik ki azonban ennek a törvény­javaslatnak az igazi jelentősége, amelyet a mi pártunk részéről is örömmel kell üdvözöl­nünk, ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy azok, akikre most áll be a biztosítási kötelezettség és 15 évnél hosszabb ideig fize­tik a biztosítási díjakat, 60 pengőnél maga­sabb járadékösszeget is tudnak biztosítani a maguk részére. Pártunk részéről azonban kifogásolnunk kell azt a körülményt, hogy azokat a kisgaz­dákat is terheli a biztosítási díjak fizetésének kötelezettsége, akik mezőgazdasági munkáso­kat egyáltalában nem alkalmaznak. Külön­külön mértéket kellett volna alkalmazni és azokat a kisgazdákat, akik nem alkalmaznak mezőgazdasági munkásokat, münden körülmé­nyek között mentesíteni kellett volna a bizto­sítási terhek viselése alól, különös figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági munkásság öreg­ségi biztosítását nem tettük nemzeti kérdéssé és széles rétegeket kihagytunk a teherviselési kötelezettségből. Elsősorban a kartellekre, a gyárakra és a bankokra gondolok, amelyeket ezen a téren is fokozottabb mértékben kellett volna megadóztatni, mert hiszen évről évre tapasztaljuk azt, hogy milyen nagy tőkéket tudnak maguknak félretenni, milyen nagy va­gyonokat tudnak maguknak összegyűjteni, ha pedig ez így van, akkor illő volna, hogy azok­ból a nagy vagyonokból, amelyeket összegyűj­tenek, a mezőgazdasági munkásság szociális biztosítására is áldozzanak bizonyos össze­geket. Kifogásolnunk kell ezenkívül, hogy a tör­vényjavaslattal kapcsolatban nem történt meg a progresszivitásnak teljes mértékben való kimunkálása és a nagybirtokosokat sem adóz­tatták meg kellő mértékben. Közismert tény, a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a nagybirtokosok földje kisebb kataszteri jöve­delem osztályába van sorozva, ennek megfele­lően kisebb adókulcs alá is esik és ennél­fogva a szociális biztosításhoz való hozzájáru­lás is sokkal kisebb mértékben terheli, mint amilyen mértékben terheli a kisgazdaközönsé­get, amelynek földje új kataszteri átértékelés alá esett és amelynek birtoka így sokkal ma­gasabb kataszteri kulcs után adózik és viseli a biztosítás terheit is. Igen sérelmes azután az a hiány, amelyet tapasztalnunk kell ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem gondosko­dik az özvegy biztosításról, nem gondoskodik arról, hogy az az özvegy, akinek férje 64 éves korában meghal, hozzájuthasson legalább azokhoz az összegekhez, amelyeket a férje egész életén keresztül befizetett. Már most kel­lene biztosítani azt a lehetőséget, hogy ezek az özvegyek legalább azokat a biztosítási össze­geket kapják meg, amelyeket a férjük a 15 vagy 20 évi várakozási időn belül befizetett és lerótt a biztosítási könyvében. A mezőgazdasági munkásság biztosításá­val kapcsolatban, ha nem is ebben a törvény­ben, de egy külön törvényben minden körül­mények között gondoskodni kellene a kisipa­rosság és a kiskereskedők szociális biztosítá­sáról is. Igen megfelelő törvényjavaslatot dol­gozott ki ebben a tekintetben Czirják Antal t. képviselőtársam és barátom, aki a kisiparos biztosítottakra nézve szintén csak 15 évi vára­kozási időt állapított meg olyanformán, hogy amennyiben a kisiparos 15 éven keresztül havi egy pengőt fizet be a biztosító intézetbe, akkor 15 év múlva már az 55. évtől kezdve öregségi biztosításban részesülne. Az a járadék, amit 15 év után kapna, nem 60 pengő volna, mint amit ez a törvényjavaslat állapít meg, hanem — ismétlem — az 55 éves kortól kezdve a 65 éves korig 50 pengőt tudnának neki juttatni, a 65 éves kortól pedig külön aggkori szolgál­tatásokban részesülne. Tekintettel arra. hogy most már fokozatosan minden társadalmi réteg belekerül a társadalombiztosításba, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a kisiparosság- érde­keit sem és gondoskodni kell arrók hogy a kis­iparosság is minél előbb hozzájusson a szo­ciális biztosításhoz. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy a kisiparosság helyzete a falvakon éppen olyan szomorú, mint a mezőgazdasági munkásság szociális helyzete és bizony, a munkanélküli és vagyontalan kisiparos is csak a magánosok adakozására és kenyerére van rászorulva szo­ciális törvényes intézkedések hiányában. A jövőben tehát minden körülmények között gondoskodni kell róluk és megfelelő hasonló törvényjavaslattal kell a törvényhozást fog­lalkoztatni. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy 225 munkahét után a mezőgazdasági munkás hozzájusson a 60 pen­gős járadékösszeghez és amennyiben évenként 25 hétnél több héten keresztül fizeti a biztosí­tási járulékot, ez a 60 pengős járadék még emelkedik, figyelemmel arra, hogy a miniszter­elnök úr kijelentése szerint ez csak az első lépés és a szociális biztosítást a mezőgazda­sági munkássággal kapcsolatban minden kö­rülmények között fejleszteni fogja a kormány, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat ellen iratkoztam fel, mivel megvan a reményem arra, hogy a belső kölcsönből is sok olyan in­tézkedést fog a kormány megtenni, amely meg­oldja a mai súlyos helyzetben levő mezőgazda­sági munkásság kérdéseit, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: Szólásra következik Pinezich István képviselő úr. Pinezich István: T. Ház! (Halljuk Hall­juk! jobbfelől.) Előttem szólott Mózes igen t. képviselőtársamnak igaza van abban, hogy a mezőgazdasági munkásság kérdésével a jö­vőben is foglalkozni kell. Maga ez a törvény­javaslat is így van beállítva, ez csak kezdet, elindulás és én biztos vagyok abban, hogy a mostani kormányon nem fog múlni, hogy ami­kor gazdaságilag megerősödünk, ezeket az in­tézkedéseket a mezőgazdasági munkásság ér­dekében tovább is fejlessze. Megerősít engem ebben a tudatban az a körülmény, hogy ebben a javaslatban is bizonyítékát látcm annak, hogy a Darányi-kormány komolyan veszi a maga programmját és komolyan akarja a ma­gyar faj- és nemzeterősítés céljából a szociális állani kiépítését. Bizonyítéka ez a javaslat egyébként annak is, hogy a képviselőház az ilyen természetű, tehát szociális javaslatokat nagy megértéssel fogadja. Mélységes megér­téssel kezelték eddig is a témát előttem szólott

Next

/
Thumbnails
Contents